Helyzetjelentés

Pont Azi is jutott eszembe nekem is párhuzamba állításként.

Ákos a 90-es években - bármilyen állami támogatás nélkül - elég sokat adott hozzá a magyar könnyűzene megreformálásához. Nekem sem a Bonanza, sem Ákos zenéi nem a stílusom, de elismerem a régi számait és a bennük lévő művészi színvonalat is. Az újabb zenéit nem ismerem, így erről véleményt alkotni nem tudok. Emberként nekem a 2000-es évek közepéig nagyon szimpatikus volt, a magas intelligenciája miatt is, sok beszélgetős műsort láttam akkoriban vele. A NER-rel való egyre szorosabb kapcsolata és számomra egyre inkább vállalhatatlan nézetei és általad is említett stílusa miatt viszont nálam erkölcsileg mostanra leírta magát - hiába maradt ettől még ember, ahogy azt elég kontraproduktív módon hangoztatja a film fő témájaként is. Nem csak az ő az egyetlen csalódás természetesen számomra ilyen értelemben emberileg.

Azahriah véleményem szerint nála is nagyobb korszakalkotó a zenében és emberileg is egy nagybetűs példa arra, hogyan maradjunk tényleg emberek az elképesztő sztárság, rajongás és médiafigyelem ellenére. Őt nem a zenéje révén, hanem interjúkból ismertem meg először (Friderikusz podcast leginkább) és ott vált rendkívül szimpatikussá azonnal emberileg, de zeneileg akkor még nagyon furcsa volt nekem. Ezután is egy jóideig nem tudtam befogadni a zenéit, de mindig is érdekelt mi van vele, a 3x Puskásra természetesen felkaptam a fejem és még kíváncsibbá lettem, de még mindig úgy éreztem, hogy nekem ez zeneileg nagyon weird. Aztán egyre többet ismerkedtem kíváncsiságból a zenéivel, megnéztem a koncertfilmet is, majd a Mindörökké Azahriah-filmet és egyre inkább elkezdtek a fülembe mászni a zenéi, dallamai és az a nagyon sajátos "Azi stílus", ami minden zenéjében megtalálható. Mára pedig iszonyatos no. 1 kedvencemmé vált és amit csinál, az zenei mérföldkő minden tekintetben.

Voltam az MVM Dome-os koncertjén is idén, anyámmal együtt, mert ő is ugyanígy szerette meg a zenéit, mint én és nagyon nagy rajongójává vált. Ez a koncert egy leírhatatlan élmény volt és azóta már néhány számát kezdem fejből is tudni. Mögöttünk egy fiatalabb lány pl. végigénekelte az összes zenét a koncerten és elképesztő volt a hangulat, ahogy gen alfától a baby boomerekig vegyesen minden korosztály teljes fegyelmezettséggel, mint egy színházi előadásként, de óriási áhítattal élvezte a koncertet (az ültetett részen voltunk). Ha egyedül hallgatom otthon, akkor sokszor a könnyeim is kijönnek és sírok a boldogságtól, annyira elfog az a csodálatos megnyugtató érzés és leírhattalan gyönyör, ami a zenéiből árad és ilyenkor mindig azt érzem, hogy van rá esély, hogy jobb hely legyen ez a világ és bárcsak minden Aziverzumból állna. Ha valaki akár két éve ezt mondja, hogy ilyen szinten fog áthatni a zenéje és válok rajongójává, azt kiröhögtem volna. A Gát, az Introvertált dal, a Four Moods és a Mariana.árok számomra mesterművek, a Mind1 pedig a Gáttal együtt az érzelmi tetőpont nálam mindig. Kollab terén pedig a Pannónia az abszolút no.1 nálam, egyszerűen csodálatos az a zene és ez az igazi szeretet a hazánk és a hagyományaink iránt (a videoklip képi világa is rengeteget ad hozzá). A két új album 1-2 zenét (p. az abszolút sláger Vemzavr!-t) leszámítva furcsa még nekem, itt tényleg nagyon kijött már a művésziség és az alkotói szabadság, de ettől még ezeket is jó és megnyugtató hallgatni. A kollabok miatt egyébként nagyon rákaptam Desh-re és Young Fly-ra is, brutál tehetségesek ők is és nagyon jól passzolnak Azihoz. Teljesen kiszélesedett most a zenei világom, szinte csak külföldi elektronikuas zenéket, azon belül is a bass-stílusokat hallgattam az elmúlt évekig bezárólag.

Neked címeztem, de igazából nem is csak neked szólt, egyszerűen jó volt megírni most ezeket a gondolataimat, ha már a téma kapcsán felvetődött Azahriah is.

"Utcára nyílik a kocsmaajtó, kihallatszik belőle a MaCSkáS FaDíSZ"

Kicsit furcsának érzem hogy fel vagyok ezért kérdezve, meg magyarázkodásra vagyok hívva.

Nekem a Bonanza Banzai zenéje a fiatalkorom meghatározó eleme, ahogy Ákos sok albuma, zeneszáma is az, erős érzelmi töltetet hordoznak azok az emlékek, amikhez kötöm őket. Nem egészen értem, hogy azért, mert ő politikailag vállal egy véleményt, egy oldalt magáról, miért lenne vállalhatatlan figura, de a gyerekerőszakolós emberke zenéjét még néha hallgatni az viszont elfogadható, tehát vállalható? Persze, fordíthatjuk ezt a kérdést: rossz sorozat a House of Cards attól, hogy Kevin Spaceyről utólag kikerültek a zaklatással és erőszakkal kapcsolatos hírek?

Zenészeket, színészeket a politikai irányultságuk alapján sosem kategorizálok jó vagy rossz zenésznek, színésznek (festőnek stb stb), ez a logika nekem eleve nem adja ki.

A Metropolis albumot annak ellenére 2x hallgattam végig összesen, hogy ez a posztapokaliptikus, cyberpunkos vonal kedvelt tematika. Nem öregedett rosszul nálam Ákos, és nem a politikai dolgai miatt nem hallgatom annyira - egyszerűen az ízlésem szélesebb lett, és kifejezetten figyelek rá, hogy lehetőleg nagyobb repertoárból válogassak zenét, ne olyan egysíkúan, mint fiatalabbként. Ettől még fontos alakjának tartom a könnyűzenei hazai iparnak, ezt szerintem kár elvitatni tőle. De hogy tromfoljak még rá: ő a saját jogán is el tudja érni/elérhetné azt a szintet, ahol van, mert megvan hozzá a megfelelő tehetsége, tudása, akkor is, ha a saját felfogása szerinti világnézet épp ellenzéki lenne. Az, hogy sokszor érezhető a nyilatkozataiban egy sértődöttség, vagy erős cinizmus, az egyrészt számomra sem mindig értelmezhető, másrészt szerintem egy szerep is valahol, mert IRL ez nem érződik, harmadrészt szíve-joga így nyilatkozni.

Nekem pl. Azahriah hallgathatatlan, nagyon sokszor nekifutottam már, de nem az én stílusom, egy-két száma tetszik, de azok a szuperlatívuszok amikben egyesek hajlandóak nyilatkozni róla, nem értem. Ettől még nem mondom, hogy vállalhatatlan meg fos, biztos oka van a rajongóinak a politikai elképzeléseken túl is annak, hogy 4x adott koncertet egymás után.

A kibaszás társas játék, sose feledd.

Jelenleg 2 gyerek mellett úgy néz ki, hogy egy kommentet fél nap alatt írok meg, mert minden mondatnál valami történik

Természetesen értékelem Aribeth hozzászólását, és bár most az időm se engedi, de amúgy is tényleg tökre nem érdekelnek a transzok. Teljesen jogos, hogy J.K. Rowling felhozása nem volt jó ötlet, hisz igazából nem tudom mit csinál, csak redditen látom, hogy sírnak miatta. Viszont nem tudom, akkor ott a Lostprophets, amit még néha mindig hallgatok, pedig az énekes kisbabákkal szexelt vagy mi, szerencsére mostanában leszúrták a böriben. Vagy tankcsapdát, annak ellenére amit lenyomtak a partizánban (persze csak régi számokat).

Na mindenesetre visszakanyarodva az eredeti témára, ott is igen kusza a gondolatom, de igazából a 10 nézős hírről felmerül bennem, hogy vajon LM és Meklén vajon még mindig szeretik-e Ákost, ha nem akkor pedig csak belátták, hogy full szar a zenéje, vagy azért mert totál vállalhatatlan ember De igazából erre nem várok választ, csak kósza gondolat. Kevés alvás, kevés agysejt maradt.

I wish I could have known about the view from halfway down