"A fehér fény jellemzõje, hogy a látható tartomány minden hullámhosszán tartalmaz sugárzást és az egyes hullámhosszakon a sugárzás intenzitása korlátozott mértékben eltérõ. A fehér fény ily módon különbözõ lehet, a különbözõ fehér fények színösszetételükben eltérõek, azaz eltérõ minõségûek.
A fehér fény minõsége a színösszetétele, ami a sugárzás spektrális eloszlásával definiálható egyértelmûen. "
"A fehér fény a 400...700 nm hullámhosszúságú színes fények keveréke. A különbözõ minõségû - fehérnek nevezett - fények nem egyforma mértékben tartalmazzák az összetevõket, az egyikben pl. több a kék, a másikban a vörös szín. fehér fény színösszetételét a színhõmérséklet jellemzi, amelynek egysége a kelvin (K). Ez az az abszolút hõmérséklet, amelyre az ún. abszolút fekete testet felmelegítve, az olyan összetételû fényt bocsát ki, mint amilyen a vizsgált fény összetétele.
A gyakorlat számára két eset alapvetõ jelentõségû: egyrészt a napfény, ill. vele megegyezõ (5500...6000 K) színhõmérsékletû . mesterséges fényforrások, másrészt az ún. mûfény, vagyis a 2800...3400 K színhõmérsékletû fényt kibocsátó (általában izzószálas) fényforrások. Az elsõ csoportba a fémhalogén lámpák, a , másodikba a különféle (jódkvarc, kvarchalogén, egyszerû volfrám stb.) izzószálas lámpák tartoznak. A színhõmérséklet erre a célra készített mûszerrel mérhetõ. Egyszerû videofelvételek készítésekor ez a mûszer nélkülözhetõ. A különbözõ színhõmérsékletû fényeket nem szabad egymással keverni. Néha elkerülhetetlen, hogy napfényes külsõ felvételeknél lámpát is használjunk, de igen gyakran csupán izzószálas lámpa áll rendelkezésünkre. Ilyenkor a lámpa elé kék színszûrõt kell helyezni. Elõfordulhat, hogy kényszerûségbõl izzószálas és fémhalogén lámpát egyidejûleg kell használnunk. Ekkor vagy a fémhalogén lámpák elé sárga színszûrõt, vagy az izzószálas lámpák elé kék szûrõt kell helyeznünk. "
"Find out who you really are"
