Atomfizika: Asztali fúzió
Magfúzió egy laboratóriumi asztalon? Aki csak kicsit is hallott az évtizedek óta hatalmas méretű berendezésekkel folyó, s mindeddig eredménytelen kísérletekről, talán kétkedve fogadja a hírt: a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatóinak sikerült egy mindössze 1 méter széles és 3,5 méter hosszú laboratóriumi asztalon lézerimpulzusokkal előidézni deutériummagok fúzióját héliummá.
A kísérletben Todd Ditmire és munkatársai alig pikoszekundumos (10-12 másodperces) időtartamú lézerimpulzusokat fokuszáltak egy nagyon kis térfogatra, ahol a lézernyaláb az ott lévő atomcsomókat több tízmillió fokra hevítette fel, s közben lehántotta az atomokról az elektronokat: így szivar alakú, forró plazmaszemcsék keletkeztek. Majd ezek a túlhevített szemcsék szétrobbantak, s ennek eredményeként a deutériumionok olyan hevesen ütköztek egymásba, hogy héliummá fuzionáltak. Minden kialakuló héliumion mellett egy meghatározott energiájú neutron is keletkezett. A kísérletben lézerimpulzusonként tízezer neutron keletkezését figyelték meg, vagyis ugyanennyi fúzió ment végbe.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az eredmény nem valamiféle csodaszer, amellyel megoldható a fúziós energiatermelés. A lézer ugyanis 10 milliószor több energiát pumpál be a plazmába, mint amennyit a neutronok visszahoznak. A többi energia az ionok és az elektronok fűtésére és fotonok keltésére fordítódik. Ahhoz, hogy energiatöbblet termelődjön, az üzemanyagot legalább néhány nanoszekundumig egyben kellene tartani, hogy beindulhasson az önnfenntartó nukleáris égés. Az asztali fúziós kísérletben azonban a plazma túl gyorsan alig 200 pikoszekundum után szétesik.
Ditmire szerint az eredmény mégsem haszontalan, ugyanis segítségével az eddiginél jóval kisebb és intenzívebb, kompakt neutronforrások készíthetők, amelyek különféle anyagvizsgálati, de akár orvosdiagnosztikai célokra is felhasználhatók.
...Life is too short, don't stress every day, leave your worries behind, go out and play!...
