Háborús filmek és a valóság

Katonák voltunk??? Szerintem elmúlt 20 év legszánalmasabb Viátnámos filmje, a Windtalkers mellett. Szerintem abszolút nincs semmi elgondolkodtató rész a filmben, a karakterek nem érdekeltek, a fájdalmat nem éreztem át, ellentétben mondjuk egy Szakasszal vagy Full Metal Jacket-nél, de kisebb kaliberű vietnámos filmeket is említhetnék. A napalm addig ér, amíg USA katona van??? Nevetséges. Rinyálnak, hogy nincs lőszer, mikor kinyírtan hevertek körülöttük a vietek??? Nem éreztem egyszerűen együtt a katonákkal, amellett, hogy vietnám feelingje annyi volt, hogy M-16, meg VC-k. Tehát nem sok. Nem éreztem együtt Gibson bácsival sem, amikor elsírta magát, sőt, szánalmas volt ez a mű dráma megoldás. Mel G. élete leggyengébb alakítása volt ez szerintem. De amelyik részen elvigyorogtam, az az, mikor Barry P.-t, a fotóst nézzük fényképezés közben, háttérben meg megy a "háború", vagy valami ilyesmi volt. Szánalmas... Silány karakterek, silány "akciók", silány színészi játékok, silány rendezés. Film kegjobb pár perce az eleje volt. Annyi volt a film. Amíg (asszem) a franciákat néztük.