(mindíg a legtutibb progik elé ültettem őket AvP1 hogy parázzanak
vagy CoD hogy szintén parázzanak
Az első pár perc szórakoztató ahogy bénázik,FPS-ben megy egyenesen,képtelen összehangolni az egérrel a mozgását,képtelen fordúlni,hemeg forúl akkor meg a földet nézi vagy az eget
Nekimegy a falnak és rámnéz ,most hogyan tovább
Aztán így megy ez egy jóideig,és az ember beledöbben hogy hosszú idő tapasztalata kell a készség szinthez,sztem.
Újrajátszottam régi gamekkel,eléggé csodálkoztam mi volt olyan nehéz benne akkor,vagy az időközben rutinná vált gyakorlat vagy
a korral megsokasodott szellemi potenciálom az oka nemtom
"A könnyebbik út mindíg el van aknásítva"
