Az esővíz sokaknak nem szokott a figyelme középpontjába kerülni, hisz alapból megvan a jól megszokott útja. Városi környezetben az esővízlevezető csatorna belefut a földbe, így ideális esetben azonnal eltűnik a szemünk elől. Ha pedig nincs bekötve a szennyvízcsatornába, akkor egyszerűen kiköpi a csatorna a vizet a terepre.
Nem mindegy, hova vezetjük az esővizet
Sokan nem tudják, de az sem mindegy, hogy pontosan hova vezetjük az esőt. Nem szabad például a szomszéd telkére irányítani, de közterületre sem lehet. Sőt, a közcsatornába sem olyan helyeken, ahol nincs egyesített rendszerű közcsatorna. Arra is kiemelten figyelni kell, hogy az épület alapját se áztassuk el feleslegesen, mert az komoly károkat tud okozni. Egy biztosítás segít abban, hogy elkerüljük a kellemetlenségeket, a Genertel Biztosító oldalán több ajánlattal is találkozhatunk.
Ha az esővíz például az épület mellé van kivezetve, ahol sok víz kerül a talajba, nem feltétlenül az a terület, ahol a növényzetnek leginkább szüksége van az öntözésre, így az értékes víz rossz helyre fog menni. Az egyesített rendszerű csatornahálózatba a csapadéknak csak a kisebb része kerül az épületek tetejéről. Általában az utcákról, közterek burkolt felületeiről érkezik a nagyobb mennyiség. Eddig az volt az elsődleges cél, hogy a csapadékvizet mindenhonnan a lehető legrövidebb úton azonnal vezessük le, a folyószabályozások is ezt a célt szolgálták.
Mára azonban több hátránya is kiderült az eljárásnak. A talajba jutó víz egyre kevesebb, a talajvizeink szintje egyre süllyed, ahogy az édesvízkészletek is kezdenek fogyni. Természetesen ez nemcsak Magyarország esetében mondható el, hanem globális “trendről” beszélünk. Az édesvízkészletek fogyása legalább olyan fenyegető jelenség, mint a globális felmelegedés. A helyzetet csak tovább rontja az éghajlatváltozás, az időjárás is szélsőségesebb évről évre: a nagy szárazságot általában igen heves, nagy hozamú, de egyben rövid esőzések váltják.
Mit tehetünk a saját telkünkön?
Érdemes gyűjteni az esővizet, amihez többféle módszert használhatunk. Vannak felszíni esővízgyűjtő tartályok. A lefolyó csatornához csatlakoztatható tárolóedényekről beszélünk. 300-500 literesek és viszonylag olcsón beszerezhetjük őket. A hátrányuk, hogy valószínűleg nem lesznek képesek a ház tetejére érkező heves záporok alkalmával keletkező összes esővizet eltárolni, túlfolyóval nem rendelkeznek.
A gyűjtött esővizből a tároló alsó részén lévő csap segítségével locsolókannákkal lehet a kertet öntözni. Slagot is lehet rá csatlakoztatni.
Komolyabb megoldást is választhatunk
Ilyen például egy föld alatti esővízgyűjtő tartály. Sokkal nagyobbak lehetnek, mint a különböző méretű felszíni tárolók. A föld alatt ráadásul jobban eláll az esővíz, nem fog annyi szerves anyag belekerülni. Az épület pincéjében is tudunk elhelyezni esővízgyűjtő tartályokat.
