McCl@ne blogja

Amit még nem tudtál a Sötét Lovagról!

McCl@ne | 2008.09.29. 11:34 | kategória: ezmegmi

- a Sötét Lovag sötét, nem pedig világos
- Batman-nek hívják, ami denevérembert jelent és 'betmen'-nek kell ejteni
- sok film és tévésorozat készült már belőle, meg rajzfilm is, meg képregény is, most nem sorolom fel, de tényleg sok!
- a Sötét Lovagot mindenki nagyon szereti! Nem a filmben, mert ott olyan sokan nem, de a valóságban igazán sokan és nagyon sokan meg is nézték moziban meg otthon a 15"-ös monitorukon!
- a Sötét Lovag nagyon látványos, mert akik csinálták, sok pénzt kaptak rá és nagyon ügyesen költötték el!
- Batman, ha a napba néz, tüsszent!
- ha Bruce Wayne sokat iszik egy party-n, ahol szépségkirálynőkkel van, akkor utána sokat is pisil, csak ezt nem mutatják, mert nem szabad
- Rachel-t most ugye új színésznő játssza, Maggie Gyllenhaal, akinek nehéz leírni a nevét és sokak szerint szép és jó színésznő, mások szerint meg csúnya és nem olyan jó színésznő
- a Sötét Lovag nemsokára megjelenik DVDn és Blu-Ray lemezen, ami azért lesz jó, mert akkor mindenki megveszi és lehet róla újra nagyon sokat beszélni!
- a Sötét Lovagban van egy jelenet, amikor Bruce Wayne ballisztikai vizsgálattal próbál megszerezni egy ujjlenyomatot egy lőszerről. Ezt a jelenetet senki nem érti, én viszont igen, de majd ezt egy külön blogbejegyzésben mesélem el!

Egyelőre ennyi, ha valami még tudomásomra jut, akkor frissítem a bejegyzést, figyeljétek az UPDATED feliratot és kattintsatok rám újra és írjatok sok kommentet, mert szerintem ez a téma mindenkit nagyon érdekel!

Köszi a figyelmet!
(Álmom a nagy nézettség!)

Utolsó módosítás: 2008.09.29. 12:34

And here... we... go!

McCl@ne | 2008.07.24. 18:45 | kategória: Mondok egy jó filmet!

Spoilermentes értékelés következik a The Dark Knight c. filmről. Annak minden előnyével és hátrányával...

Imádtam a Beginst. Kurva jó film, precízen felépített és aprólékosan kidolgozott karakterekkel, hihető főhőssel és eszement látványvilággal! Voltak ugyan kisebb hibái is, mint a kevésbé életszerű főgonosz és a... nem, ennyi. Szóval imádtam. Nem gondoltam, hogy van hova fejlődnie, nem gondoltam, hogy fokozható az a végletekig kitalált nézőbarát állatság, amit az asztalra tett, nem hittem, hogy nem ez a végsebesség!

Tévedtem.

"It's simple! Kill the Batman!"
Az utóbbi két Batman mozi sikerének kulcsa tényleg nagyon egyszerű: Christopher Nolan. Ez a faszi azon egyszerű tulajdonsággal rendelkezik, amivel aztán szinte bármit képes lesz eladni élete során: pontosan tudja, hogy mi kell a nézőnek! Amilyen egyszerűen hangzik ez, annál több lépésből valósul meg! Először is ennek a faszinak volt bátorsága újragondolni a világ egyik legismertebb szuperhősét és emberi vonásokat kölcsönözni neki, ráadásul mindezt úgy, hogy a legendát is tiszteletben tartotta! Batman sérül, elesik, néha elverik, leesik innen-onnan, ugyanakkor minden jelére az esendőségének jut vagy tíz olyan pillanat, amire azt mondod, hogy: "Fúúú, bazdmeg!!!:O"
Bizony, a The Dark Knight tele van ilyen momentumokkal, s mivel ez egy spoilermentes kritika, csak annyit jegyeznék meg, hogy Nolan nem csak az egészestés filmek rendezéséhez ért kegyetlenül, de trailert vágni is tud! Ugyanis ment a sakkozás durván, hogy vajon melyik jelenet mit jelent, melyik képsor mit takar a filmből, de már bátran elmondhatom: aki nem olvasott innen-onnan spoileres írásokat, annak fogalma sincs semmiről! Ez szerintem maradjon is így, a film ugyanis tele van fordulatokkal, mind Joker lépéseit, mind a környezetére (tulajdonképpen egész Gothamre!) gyakorolt hatását illetően és bizony tettei valóban váratlan tragádiákhoz is vezetnek! Igen, annyira váratlanokhoz!;-)

"...and I promise, the dawn is coming!"
Harvey Dent. Így hívják a film egyik legnagyobb húzását. Ő a fehér lovag, Gotham maszk nélküli hőse, egy ember, aki talán leveheti Batman válláról a terhet... De ahogy mindannyian tudjuk, ez nem egészen úgy valósul majd meg, ahogy a nagy könyvben meg van írva. A film utolsó harmadára Harvey Dent bizony kimutatja a foga fehérjét, a szó legszorosabb értelmében is és bár ennél többet nem mondhatok, de mind a motivációi, mind a tettei kellően hihetőek ahhoz, hogy arccal vagy arc nélkül, de együttérezzünk vele!
Akárcsak a többi karakterrel, ugyanis a Dark Knight most tényleg sokat markol és fogja is mind! Racheltől kezdve Foxon keresztül egészen Gordonig mindenki kap újabb dimenziókat, lassan alakulóban van az a "mi egy nagy család vagyunk!" feeling, ami a sorozatoknál a legélesebb fegyverré válhat az alkotók kezében! Ugyanakkor sikerült elkerülni azt a hibát, hogy ilyenkor a rosszfiúk és a negatív karakterek elsúlytalanodva lebegjenek a teljes játékidő alatt és csak statisztaszerepben adják a lovat a kedvenceink alá...
Nem, ennek a filmnek sajátos főgonosza van, aki legalább ennyire sajátosan látja a világot!

"Why So Serious?"
Joker. Ennek a faszinak a belépőjét míg élek, nem felejtem! Majd meglátjátok! Egy ember, aki nem tartozik sehová, nincs senkije és semmije és ettől válik olyan kegyetlenül veszélyessé! Soha, ismétlem SOHA nem fogod tudni, hogy hol bukkan föl legközelebb, azt pedig végképp nem, hogy miért. Egyszerűen mert semmi közöd hozzá. Majd kiderül, ha úgy akarja. Vagy nem! Az ilyen bűnöző megállíthatatlan és megelőzhetetlen! És talán nem árulok el túl nagy titkot azzal, hogy Batmannek nem is sikerül egy lépéssel elé kerülnie! Mire felfogja, hogy milyen emberrel kell szembenéznie, talán már késő is!
Az első felbukkanásától számítva minden egyes pillanatot vártam, folyamatosan azon kaptam magam, hogy agyalok, vajon mikor kívánja már meg a cselekmény, hogy újra felbukkanjon, vásznon ilyet kb. tízévente látni! Ha azt írom, maga a tömény őrület és káosz, akkor az sablonosan hangzik, nem több, mint egyszerű klisé. De attól még úgy van: ez a faszi nemcsak a kitalált város kitalált lakóiban kelt félelmet, hanem a nézőben is, mert nem több, mint egy sebzett lelkű, ám tisztán látó elmebeteg, betege ennek az amúgy is szenny világnak! És mint ilyen, sokkal rémisztőbb minden Madárijesztőnél vagy Pingvinnél, hiszen bármelyik sarkon összefuthatsz vele és még csak nem is tudsz róla... S hogy mindezeket miért írom? Mert a zseniális Heath Ledger (Isten nyugosztalja! Most látszik csak, hogy kit is veszítettünk!) elhihette velem, hogy Joker VAN. Talán nem minden emberben, talán csak néhányakban, de még Batman sem győzheti le. Csak Te magad!

Out of the darkness, comes the Knight
Szól a film taglineja. És ha a Sötét Lovag eljön, ott baszki, kő kövön nem marad! Olyan intenzív akciókra tessék számítani, mint amilyen a Begins tankos/rendőrautós összecsapása, csak éppen a köbön! Igyekszem spoilermentesen a lényeget: lesz egy jelenet, amikor Joker úgy találja, hogy leépít egy közepesen őrzött konvojt, amihez Batmannek is lesz egy-két szava, nos, szavakkal le nem írható az a pusztítás, amit a tank ott véghezvisz! S csak utána jön a java, de erről majd a moziban meggyőződtök! :)
A közelharcok is jóval keményebbek lettek, s ezzel egyenes arányban vált Batman figurája fenyegetőbbé! Ez az egész filmre jellemző, a dark szócska nem véletlenül került bele a címbe, itt mindenkinek el kell számolnia a tetteivel és keveseknél tiszta a pakli. Az előző mozi a félelemről szólt, ez itt és most a reményről és annak az elvesztéséről, újraértelmezéséről szól, és az emberi jóságról, arról, ahogy megmérettetik a káosszal szemben...

Na, ennyit a semmitmondó dumáról, próbáltam kerülgetni a spoilereket, próbáltam azért valami információt is átadni, a kettő értelemszerűen egy bizonyos pont után kioltja egymást, így nem is ragozom tovább.
Gondolom egyértelműen lejött, hogy mindenkinek ott a helye a moziban, negatívumok nincsenek, hiányérzetem nincs, az egész történet kapott egy olyan lezárást, ami egyben egy új történet kezdete is lehet, Nolannél a labda, de más ne játsszon vele! Tőle él a denevér.
Köszöntem a kitüntető figyelmet, kommentek között hajlandó vagyok spoilerezni, persze csak kérésre, ezért felelősséget nem vállalok!

Utolsó módosítás: 2008.07.24. 18:58

Hangulatkeltés - még mindig Arcanum

McCl@ne | 2008.06.01. 21:08 | kategória: Játszótér

Bocs, srácok, de egyszerűen nem lehet betelni vele.
Álljon itt kedvcsinálóként három küldetés és azok megoldásai, amik szerintem kellőképpen prezentálják a játék komplexitását és ötletességét!
A leírás értelemszerűen spoileres, de nem hiszem, hogy sokat elvenne a játékélményből, mivel tucatjával találhatunk hasonlóan összetett questeket! Lássuk!


1.
Az első szituációba elég korán belefutunk és bizony ki sem térhetünk előle. A sztori szerint ugyanis lezuhan a léghajónk és egyedüli túlélőként kell helyt állnunk a továbbiakban, persze csatlakoznak társak is, de kissé elveszve érezhetjük magunkat a nagyvilágban. Ennek ellenpontozására az első és megkerülhetetlen település, ami az utunkba esik, a barátságos(?) kis Shrouded Hills, ahol több küldetést abszolválhatunk, egyikük konkrétan a városból történő kijutás. Történt ugyanis, hogy a települést a nagyvilággal összekötő hídnál banditák vertek tábort és jócskán lehúzzák a jónépet, akik át akarnak kelni. A rablócsapat vezetője a végtelenül beképzelt Lukan, nem kevesebb, mint 1000 érmét követel, ami bizony elég súlyos összeg így a játék elején. Természetesen ez nem oldaná meg a városka problémáját, így lássuk, mit tehetünk még:

-említettem már a kifizetést, 1000 érme, de ezt szerintem hanyagolhatjuk is, azon túl, hogy nem kifizetődő, még csak nem is egy hangulatos megoldás

-természetesen kézenfekvő, hogy pofán is verhetjük a triót, ez már egy jócskán jövedelmezőbb ötlet, ugyanis a hídhoz tartozó kulcson túl eltehetjük páncélokat is, amiket jó pénzért elpasszolhatunk majd a továbbiakban

-a gonoszkodni vágyóknak is van megoldás: a városiak új híd építésén fáradoznak, ami természetesen szúrja Lukan szemét, így megbíz a folyópartra pakolt alapanyagok elpusztításával, s mindennek fejében természetesen szabad átjárást ígér... ez is egy jó út, de sajnos a városi őrök könnyedén kiszúrják, hogy miben mesterkedünk és ez nem feltétlenül jó pont a sherrifnél

-és végezetül a kedvencem: megfelelő karizma és rádumálókészség esetén beadhatjuk Lukannak, hogy mi is tolvajok vagyunk és egy -egész Arcanumot behálózó- tolvajellenőrző szervezet kihelyezett arcaként jöttünk kivizsgálni az esetet... ugyanis határ- és területsértés történt, ami nem tünteti fel jó fényben Lukant, de hajlandóak vagyunk szemet hunyni, mondjuk 200 érme és az azonnali eltakarodás fejében :D
bónuszpoén, hogy ha elég gyorsak vagyunk, az éppen elkotródó tolvajokba még beleereszthetünk egyet, így a második pontba összefoglalt előnyökről sem kell lemondanunk!


2.
Az így használhatóvá váló híd szabad átjárást biztosít Arcanum nagy részére, így a fővárosba, Tarantba is, ahol a következő, rendkívül egyszerű és ötletes szituba (is) belefuthatunk! Történik ugyanis, hogy fériember lévén (természetesen nem kötelező választás) nehezen hunyhatnánk szemet a már az előző írásomban is megemlített bordélyház felett. Üzemeltetője és tulajdonosa Madam Lil, aki jópár küldetéssel segíti a fejlődésünket, ráadásul ezekért cserébe ingyen és bérmentve igénybe vehetjük lányai szolgálatait, de csak szép sorjában!
Egyik küldetésében a Mooreland család rezidenciájába küld minket nyomozni, ugyanis az egyik kurvája ottfelejtette a nyakláncát, ami bizony további bonyodalmakat okozhat a család életében, így jó lenne mielőbb visszaszerezni! Odaérve fellélegezhetünk: a lakók nyaralni mentek, egyedül a cselédet (Laura) találjuk ott, aki hál' Istennek már meg is találta a nyakláncot, ám némi üröm az örömben, hogy nem áll szándékában odaadni, ugyanis a "töke" tele van már. Rühelli a munkáját, nem érzi elégségesnek az ellenszolgáltatást és egyébként is: szép az a nyaklánc... Két dolgot tehetünk:

-evidencia: lévén eddigre már túl vagyunk pár harcon és gyilkosságon, az ilyen gyere ide-menj oda jellegű küldetésekkel nem szeretjük húzni az időt, halálos fenyegetés a csajnak, aki átkozódva átnyújtja nekünk az ékszert és már meg is vagyunk

-ahogy az előző questben is, így itt is számít a karizmánk és a rábeszélőkészségünk: kezdjünk el neki hízelegni, amitől máris feloldódik kicsit, csinos lány ő, néhány bóktól máris kedvesebb lesz... mivel mi pont a Madamhoz igyekszünk a nyaklánccal -ami ekkor még Lauránál van-, így tegyünk egy ígéretet, miszerint beszélünk Madam Lillel, hogy ez a csinos hölgy munkát keres! És láss csodás: nálunk a nyaklánc, arcunkon csók csattan és Laura elsiet, hogy rendbeszedje magát xD
pluszpoén, hogy hálája jeléül egy ingyenmenetet is lenyomhatunk vele a későbbiekben


3.
Minden szerepjáték kötelező küldetése az elveszett gyűrű/ékszer/fegyver/akármi visszaszerzése, így itt is belebotolhatunk egy hasonló helyzetbe, mégpedig Dernholm városában: Gladys a gyűrűjét akarja, és az üggyel kapcsolatban megemlíti Archibald nevét, aki a kikötőben lakik. Gyorsan ki is futunk a fazonhoz, jó minél hamarabb letudni az ilyen jellegű ügyeket, s nem is kell csalódnunk: a tag azonnal beismeri, hogy nála van a gyűrű, ráadásul még bunkó is, de nagyon. Adja magát az egyik megoldás, a másik már kevésbé:

-nyilvánvaló: szépen pofánverjük, hiába fenyegetőzik, hogy hívja a fiát, ideje már nem lesz rá: néhány ütéstől hamarosan megfekszik, nem vénnek való vidék ez. Gyűrűt lehúzzuk a holttestről és vissza Gladyshoz, de ha nem akarjuk megsérteni, ne áruljuk el, hogy lezúztuk Archibaldot, mert érdekes módon ennek egyáltalán nem örül...

-az előző megoldásban elsőre semmi nem tűnt fel, de másodjára sem, csak így évek múltán szúrtam ki: miért fenyeget az öreg a fiával, akinek még a nevét is említi és miért fájlalja annyira Gladys a tolvaj Archibald halálát...
Így aztán a fenyegetőzés után, még a balhé kirobbanása előtt szépen magára hagytam a fickót és megkerestem a fiát, aki néhány háznyira onnan álldogált a parton. Ő pedig azonnal kitálalt: Gladys kb. kéthetente küld valakit az apjához gyűrűügyben, pedig a dolog bonyolultabb. Gladys fia és Archibald lánya egykoron házasok voltak, a gyűrű pedig a szülők ajándéka volt, ám a járvány idején a fiatalok meghaltak, az ajándék pedig az öreg csókánál maradt... Mindez még nem magyarázza Gladys viselkedését, de a srác azt gyanítja, hogy a dolgok mögött végtelenül egyszerű indok húzódik: vonzalom.
Így nincs más dolgunk, mint ezt beadni Archibaldnak, aki erre előveszi a legjobb modorát, visszaadja a gyűrűt és megkér minket, hogy amikor átadjuk, dumáljunk le egy randit Gladysnak, aki persze kitörő örömmel fogadja a hírt! Hát normálisak ezek? xD


Na, ennyi volt, szerintem egyelőre befejeztem az Arcanum hypeolást, kicsit megkéstem vele, konkrétan 7 évet, de hátha akadnak még elvetemült rpgfenegyerekek, akik ráharapnak ennyi idő múltán is.

A játékÉLMÉNY/Arcanum

McCl@ne | 2008.05.26. 09:11 | kategória: Játszótér

Kicsit összevissza lesz, de lássuk:

War. War changes.
Bizony, így "never" nélkül. Idén ősszel (tehát jövő nyáron) jön a Fallout 3, ahogy azt a fórumbeli logóm is mutatja, legalábbis a blogbejegyzés írásának idején. Jön az új Fallout és úgy kellene várnunk, mint a messiást, de a többség nem így van vele, mert az utolsó rész óta már eltelt 10 év és bizony nem nyomtalanul. Az új epizód már az azóta teret nyert és meccset fordított konzolokkal is kompatibilis lesz, sőt a fejlesztők saját bevallása szerint az XBoX360-at tartják/tartották szem előtt a fejlesztés során, mint fő platformot. Ikszbokszháromszázhatvan. Részemről ez a kisebbik probléma: jobbról beelőzi az, hogy a játék kikerült az azóta megszűnt Interplay kezei közül és nem került át az azóta szintén megszűnt Troika kezei közé, hanem egyenesen odavándorolt súlyos millákért a Bethesda tulajdonába, akik olyan szerep/akciójátékokért felelősek, mint a Morrowind és az Oblivion.

"Oblivon with guns."
Mondta az egyik Bethesdás arc a Fallout 3-ról. Ugorjunk itt vissza egy kicsit az időben, mondjuk úgy 7 és fél évet: akkor jelent meg ugyanis a PCDome hasábjain egy cikk, amely egy Arcanum c. játék előnyeit és hátrányait taglalta, s végül 8,5 pontot dobott rá a 10-ből. Pontosan ez idő tájt kaptam meg az első számítógépemet, így akkoriban friss motorosként, némi Falloutozás után már őrült lendülettel vetettem bele magam ennek a kissé kopottas, ám annál érdekesebb és összetettebb játéknak a világába. Az Arcanum egy alternatív múltban játszódik, ahol a varázslat ugyanúgy szerves része a hétköznapoknak, mint a már unalomig ismételt törpök, elfek és ogrék, ám a szokványos sablonvilág rendjét felborítja a váratlanul kirobbanó ipari forradalom. A technika vívmányait bizony rossz szemmel nézik a varázsgyakorlók, hiszen az őrült tempóban terjedő és fejlődő találmányok sok helyen nem csak hogy helyettesítik, de felül is múlják az ő képességeiket, így szerepük egyre inkább háttérbe szorul. És ebben az alternatív múltban (1800-as évek dereka) felbukkan az égen egy léghajó, amelynek vegyes utazóközönségét gyarapítjuk, egészen addig, amíg kamikáze orkok le nem vadásszák a maguk kissé együgyű módján. Itt kezdődnek kalandjaink, nem is akármilyenek: szinte megszámlálhatatlan módját leljük majd a boldogulásnak, így csak rajtunk áll, hogy milyen karaktert alakítunk ki. Jómagam egy bandita múlttal rendelkező (igen, jól olvastad, megszabhatjuk a kari múltját is, ami konkrétan befolyásolja a képességeit), embert kreáltam, akinek a kezdetekkor egy pisztolyon, némi lőszeren és az öltönyén kívül a világon nincs semmije!

[Quest leírás, akit untat lépje át, de jól prezentálja a játék természetét!]
Mivel szerény karakterünk a katasztrófa egyetlen túlélője, így semmi nem áll az útjába, hogy kirámolja a holttesteket, így bukkanunk rá egy közeli barlangra is: ennek mélyén pedig ott pihen Charles Brego holtteste, mellette pedig a szelleme(!). Állítása szerint addig ezen a világon kell kísértenie, amíg valaki fel nem oldja az átkot, amit egy Arbalah nevű forma akasztott rá, így hát megígérjük neki, hogy mi leszünk azok, mire ő szépen bejelöli a térképen a tag házát. Odaérkezvén azonban kiderül, hogy Arbalah a jó srác, míg Brego és egy haverja megtámadták és elraboltak tőle egy értékes tárgyat, majd a másik fazon kinyírta kedvenc szellemünket (ill. a testét) a zsákmány lenyúlása érdekében. Változik a helyzet, vissza a szellemhez, aki tovább erősködik, így annyit tehetünk, hogy rákérdezünk a gyilkos társ hollétére, amit készségesen bejelöl nekünk. A sztori innentől egyszerű: gyilkost kinyírjuk, zsákmányt visszaadjuk Arbalahnak, szellemet hagyjuk megrohadni.
Vagy (mert ez nem Oblivon with guns): rablót pofánverjük, Arhalahot pofánverjük, tárgyat elpasszoljuk jópénzért.
Poén: van a játékban egy úgynevezett Conjure Spirit varázslat, amivel a holtak szellemét idézhetjük meg! Ez arra szolgál, hogy adott esetben ha elkapkodunk egy lépést, de szeretnénk utólag kikérdezni a tagot, akkor kapjunk még egy lehetőséget! Persze ilyen egyszerűbb feladatoknál ennek nincs jelentősége, de arra kiváló, hogy rommászívassuk a parasztokat, mondván "Te barátom, itt fogsz szopni még egy darabig, ugyanis HULLA VAGY!" xD
Őszintén, kell ennél több?
[Eddig a questleírás]

A játékban kismillió tárgyba botlunk majd bele az egyszerű rongydarabtól a karórabelsőn át a gőzmotorig, de ne higgyük, hogy csak úgy odatették ezeket. Találhatunk, ill. tanulhatunk ugyanis recepteket, leírásokat, amik alapján szerelhetünk ilyen-olyan dolgokat. Pl. puskákat, páncélokat, de kovácsolhatunk extra fegyvereket is, a sor kb. végtelen és most nem viccelek. Szerény véleményem szerint a megtanulható több tucatnyi sémán kívül van vagy 50 megvásárolható is, nem kicsi élményfaktort pakolva amúgy a már ezek nélkül is überélvezetes játékhoz. Órákat szoktam eltölteni a megfelelő alapanyagok, új receptek, különlegességek keresgélésével, ami után persze határtalan öröm egy 40-es szintű karaktert látni, amit TESLA páncélban virít, kezében TESLA ágyúval és a másodlagos fegyverként nála virító lángszóróval, ill. a mindezek működtetéséhez szükséges elemekkel és benzinnel:D
A kezdetek kezdetén én mindig revolverhős vagyok. Egyszerűen utánozhatatlan, ahogy a játék ezt elhiheti velem, minden egyes szituációhoz felkínál rengeteg választási lehetőséget, nem úgy megy, mint a mai rpg-kben, ahol ha lehetsz jó vagy rossz, akkor már összetett, itt bizony egészen széles skálán árnyalhatod a vonásaidat! Tehát revolverhős: bandita múltja ellenére jó útra tért karakterem segít a seriffnek megakadályozni a bankrablást, visszaszerezni az elveszett családi ékszereket, egy fiatal hölgynek a családjától lenyúlt örökségét (egy egész bányát), satöbbi.
A végtelenségig lehetne sorolni, csak néhány példa:

-ha rádjön a csajozhatnék, a bordélyházban lenyomhatsz egy kört egy nővel, két nővel, szélsőséges esetben (szűkös anyagi keret/súlyos aberráltság) egy ilyen célokra fenntartott birkával is xD

-ogre karakter indítva komoly problémáink lehetnek a kommunikációval, konkrétan annyit bírunk majd kinyögni, hogy "Whu'?", amit elég szűk kör tolerál majd, az is minek xD (jelzem a játék így is végigvihető)

-a játék az első negyede egy gyűrű körül forog, vissza kell juttatnunk eredeti gazdájához, ez tehát az elsődleges dolgunk. Azonban ha nincs elég pénzünk a szerencsejátékra, ne adj' Isten kurvázni, hát eladhatjuk szépen és kész. Ugyanis a játékot így is és bármilyen módon végigvihetjük, tulajdonképpen bárkit meg is ölhetünk, nincsenek kulcsfontosságú karakterek... Míg anno a Morrowindben minden második formánál kiírta, hogy "ezzel itt a vég", addig az Arcanum NPC-i pótolhatók, ezzel is maximálisan szabadkezet biztosítva a játékosnak, akit tényleg elfog a határtalanság érzése

-adódott úgy, hogy folyton morgó törpe csapattársamtól meg kellett válnom egy időre, így otthagytam a fővárostól nem messze egy kis faluban, igaz, csak pár napra. Viszont visszaérkeztemkor már hűlt helyét találtam csak, így szomorkodva indultam vissza Tarant városába (főváros), hogy feltöltsem készleteimet, mire kit látnak szemeim! Törpe kolléga a sarki kocsmából kirontva küldd el az anyámba, amiért valami tetves vidéki putriban kellett várnia és bár most rohadtul mérges, hajlandó visszalépni, de legközelebb már nem! :O
Na mi ez, ha nem IGAZI játékélmény?

Szóval "Oblivion with guns."
Az Arcanumot az eredeti Fallout fejlesztői(ből összeállt Troika) csinálta, így joggal várható el, hogy a brand kötelez, de vajon mire. A Bethesda állítja, hogy a rajongók hőbörgései és félelmei alaptalanok, hiszen az, hogy valami konzolra jelenik meg, nem jelenti azt, hogy felszínes lesz, s példaként rögtön fel is hozta a szerinte bonyolult Obliviont.
Nem szeretek csalódni, de az a helyzet, hogy ikszbokszháromszázhatvan.

Amúgy ez az egész firkálmány amolyan játékajánló akart lenni, nem hiszem, hogy túl nagy sikerrel, de mindegy, én megpróbáltam. Nyilván maga az Arcanum volt a tárgya, ami szegény már a megjelenés pillanatában is csúf volt, így a látványonly arcoknak (padavan & co) alapból felejtős, nem is tudom konkrétan, hogy mit akartam ezzel. Akinek módjában áll, azért próbálja ki, tulajdonképpen minden próbálkozásom ellenére is egy a -felvázolhatatlan- lényeg: elmondhatatlan szakadék van mélyülőben a 8-10 évvel ezelőtti játékok és a mai, ideodaportolt vackok között, ahol az az egy-egy üdítő darab is maximum csak szabályt erősítő kivétel lehet.

Köszöntem a figyelmet.

Utolsó módosítás: 2008.07.03. 08:55

Kártún Netwörk @ this Summer

McCl@ne | 2008.05.18. 09:38 | kategória: Várólista

Ha már a filmek megvoltak, az animáció se maradjon ki, mert idén nyáron ebben a zsánerben is jön egy-két említésre érdemes darab. Nem listázok, mert így hirtelen összesen csak négy ugrik be, szóval tessék olvasni! :)

Anno a Mátrix után '03-ban neves animerendezők összehozták az Animátrix címmel megáldott válogatásukat, ahol emlékeim szerint tíz (javítsatok ki, ha nem ennyi volt!) rövid történetben közelíthettünk kicsit Wachowskiék univerzumához. A dolog pikantériája végül az lett, hogy ez az összeállítás lett a Mátrix filmek legjobbika, mert bár az első film kiváló volt, a többi csúnyán meghúzta a fényezést, viszont ezek az animék egészen kiválóak voltak és mankó nélkül is megálltak a saját lábukon.
Ennek az egésznek így öt év távlatában annyi jelentősége van, hogy valószínűleg mindezen ötletelés nyomán idén július 8-án megjelenik a The Gotham Knight c. animáció-gyűjtemény, ami hat rövid történetet foglal magába, különböző rendezők tollából! Ezek a sztorik összekötő kapocsként szolgálnak a Batman Begins és a július hónap közepén bemutatandó The Dark Knight között, így mindenkinek javallott az értelmezési sorrend szerint megnézni, ami nem is ütközhet -esetleg pénzügyi- akadályba, mert szerencsére kapható lesz nálunk is DVD-n! (nem mozis forgalmazásról van ugyanis szó!)

Van trailerünk is, ami alapján nagyon ütősnek tűnik, egyedüli szívfájdalmam, hogy nem az új filmek szereplői a szinkronhangok, nem értem, ez miért nem jutott eszükbe:




Hasonló kezdeményezés a Star Wars: Clone Wars is, kevésé (egyáltalán nem) animés beütéssel, itt George Lucas íróként működik közre, ami gondolom jó. Sok mindent nem tudok róla elmondani, az augusztus hónap közepén befutó "mese" egy Cartoon Networkön ősszel induló sorozat pilotja lesz ("Pilot? Az meg mi a pöcs?"), később terveznek még egy élőszereplő sorozatot is, de az egyelőre csak terv szintjén létezik.
Ami engem kissé meglepett, hogy a Clone Wars trailere (alább megtekinthető) bizony elég negatív fogadtatásban részesült, ám mindez nem az eléggé szembeötlő rókabőrnyúzás, hanem az animáió milyensége okán történt. Őszintén szólva nekem nincs vele bajom és bár csak magyar fórumokon olvastam -mert különösebben a téma sem érdekel-, lehet, hogy ez az általános vélekedés, nem tudom. Persze bőven belefér a magyar mentalitásba is, amit kezdek rosszul lenni, hihetetlen, hogy mindent fikázni kell azonnal... :S

Ja, mielőtt végleg elkanyarodnék, íme a trailer, szerintem nincs ezzel semmi baj, kicsit olyan Z, a hangyás arcformák vannak, de nekem bejövős:




Jöjjenek az egész estés rajzfilmek, egészen pontosan kettő darab tűnik ki egyelőre a mezőnyből, bár őszinte leszek, utoljára a Shrek és a Jégkorszak második részeit láttam, előbbit három ízben moziban, annyira jó volt, utóbbit meg majdnem csak félig a tévé előtt, mert annyira dögunalmasnak találtam és bizony el is vette a kedvem az egésztől. Mármint alapból sem tetszenek ezek az újkori animációk, valahogy olyan életidegen az egész, csak bizonyos közegekben működik, mint pl. az isteni Toy Storynál, vagy éppen a már említett Z, a hangya esetében! Éppen ezért várom nagy erőkkel (na jó, erősen túlzás ez, ennyi várakozóerőm nekem sincs, felaprózódna a gazdájával együtt) a Disney legújabb agymenését, a Wall-E-t! Az időszámításunk szerint 2700-ban játszódó animációs filmet ugyanis ugyanaz az Andrew Stanton dirigálja, aki a Toy Story első és második részét, úgyhogy minden okunk megvan a bizakodásra, ha mégsem, akkor ezt nézzétek meg:




A végére pedig egy állatság, a szó szoros értelmében: Kung Fu Panda! Egy nagynevű kung fu mester elhatározza, hogy kiképezi minden idők öt leghúzósabb harcosát: az első néggyel nincs is semmi gond... xD A cím magáért beszél, a trailer meg a címért, jó röhögést, nekem ez egyelőre kevés, de azért nem tűnik rossznak:

Nagy nyári filmelőzetes 2. rész

McCl@ne | 2008.05.18. 08:43 | kategória: Várólista

"Here we go again..."

Folytatom a sort, mert bár az első öt helyezett is elvinné a hátán simán ezt a nyarat, a lista közel sem véges! Azért itt is jelezném, hogy ez most szigorúan a nagyágyúk helye, tipikusan közönségvonzó blockbusterek mind, azzal a szelektálási vezérelvvel, miszerint a "minőség mindenek előtt!"...
A második ötbe olyan darabok kerültek, amik így vagy úgy, de valamilyen -nem feltétlenül kiérdemelt- oknál fogva a legnagyobb nevek (Indy, Batman, Hellboy) árnyékába kerültek, holott több, mint valószínű, hogy hozzák majd a nekik előre betudható szintet, sőt, itt-ott meglepetések is előfordulhatnak!


No.6.:

Sokat nem ragoznám a hatos számú versenyzőt, itt már megtettem, csak röviden/tömören: akcióorgia James McAvoy, A. Jolie és Morgan Freeman főszereplésével, képregényalapokkal, keleti rendezővel, tényleg egyedi látványvilággal...
Trailer itt:




No.7.:

Ang Lee (a hírhedt Brokeback Mountain rendezője) egy újszerű megközelítésből ugrott neki Hulk karakterének és szépen elmerült a hős lelkivilágában, egyedülálló képregényfilmet teremtve ezzel. Nos, a The Incredible Hulk alkotói nem szöszölnek ilyesmivel, ők egyszerűbb célt tűztek ki: fogták Hulkot meg egy ugyanolyan formát gonoszban és jól felszecskáztatják velük az éppen aktuálisan alájuk pakolt metropoliszt. Naccerű, mondhatnánk, mégis kit érdekel mindez? A válasz: Edward Norton, Tim Roth, Liv Tyler, William Hurt. Szóval mindenkit :)




No.8.:

Hogy a sok (kor)határtalan móka közé valami felnőtteknek szóló komolykodás is kerüljön, nyolcadik helyre becsúsztattam egy kis meglepit: az anyatermészet megelégeli az emberek destruktív életvitelét és visszavág, mégpedig nem is akárhogy. Nem tudsz ellene védekezni, nem számíthatsz rá és soha nem tudod, kit és mikor ragad el legközelebb. A The Happening rendezői székében a Hatodik érzék, a Sebezhetetlen és a Jelek megfogalmazója (M.Night Shyamalan) , főszerepben pedig a majdani Max Payne, Mark "MarkyMark" Whalberg!
Még egyszer: nem gyerekeknek!




No.9.:

Az első rész egy klassz kis kalandfilm volt anno, szerette majdnem mindenki! Látványos csaták, homokvihar, kalandorok, piramisok, meg a többi eyecandy cucc, amit nyaranta el kell sütni! Hogy mindez másodjára miért nem működött, azt lehetne boncolgatni, de felesleges, mert itt a The Mummy: Tomb of the Dragon Emperor, azaz a Múmia 3., ami talán helyreállítja a sorozaton esett csorbát.
Olyan nézőcsalogató nyalánkságokat vonultatnak fel, mint pl. két zombihadsereg, egy a négy elemet irányítani képes übermúmia, meg a Szörny Rt-ből leselejtezett és kihipózott főhős, aki ezúttal egy Jeti. Jeti, nem Jet Li. Ja, de ő is. (bocs:D)
Trailer:




No.10.:

A végére pedig remélem elnéztek nekem egy saját kedvencet, egy filmet, amit már előre szeretek, holott szinte semmiféle garancia nincs a minőségre... nekem viszont elég annyi, hogy a kacsás-gyerekes vígjátékok és ügyetlenkedések után Vin Diesel is back! A megtippelhetetlen időzónában, de valamikor a jövőben játszódó filmben egy veterán zsoldost alakít, akinek el kell kísérnie egy nőt Oroszországból Kínába. Kissé megnehezíti mindezt, hogy a hölgy (Michelle Yeoh) egy gazdatest, akire sokan vadásznak, ugyanis a benne tenyésző vírus rendelkezik azzal a kellemetlen tulajdonsággal, hogy kiírthatja az emberiséget.

Hogy mi sül ki mindebből, én nem tudom. Mindenesetre a francia rendező (Mathieu Kassovitz) néhány középszerű alkotás (pl. Gótika) mellett összehozott egy Gyűlölet (La Haine) c. filmet is, ami rajta van az imdb top 250-es listáján...
Trailer, amitől nem leszünk sokkal okosabbak, de legalább hangulatos:

Utolsó módosítás: 2008.05.18. 08:48

Nagy nyári filmelőzetes! 1. rész

McCl@ne | 2008.05.17. 18:38 | kategória: Várólista

Erős nyarunk lesz, bár ez nem meglepő: ami a DVDpiacon pangóidőszak, az a mozikban a slágergyártás ideje, ömleni fognak a blockbusterek, a csapból is képregényfilmek és akcióvígjátékok folynak majd, a kérdés csak az, hogy milyen minőségben...
Van válasz is: idén kiemelkedőben! Ahogy az utóbbi egy év filmtermésére sem lehet különösebb panasz, pl. elég csak a tavalyi nyarat említeni, ahol a -szerintem kritikán aluli:)- Transformers, a kiváló Die Hard 4.0, vagy éppen a Bourne Ultimátum bizonyította, hogy van még a mozinak létjogosultsága! Idén még komolyabb mezőny jön, úgyhogy gondoltam összegzésképpen zanzásítva kitárgyalhatjuk, kinek melyik nagyágyú lesz a favoritja. Az egyszerűség kedvéért én a saját várólistám sorrendjében linkelgetem a trailereket, majd meglátjátok, hogy mennyire hosszú a sor!



No.1.:

Kezdjük a legnagyobb durranással, egy friss franchise második darabjával, a színészóriásokat és ifjú/felfuttatott tehetségeket felsorakoztató, koncepcióbajnok Batman széria újragondolásával. Igen, The Dark Knight. Azon túl, hogy egy igen eredeti és ötletes reklámkampányt tudhat -részben már- maga mögött, sajnos nem lehet elmenni amellett sem, hogy a két és fél órájával egyfajta kollektív megemlékezésként is helyt kell majd állnia a forgatás közben elhunyt Heath Ledger emlékéért.




No.2.:

Ohhh... crap! Bezony, a vörös ördögök csatárjátékosa ismét a pályán! Aki nem látta a Hellboy c. istenséget, az legyen oly jó és pótolja, mert jön a folytatás Hellboy II: The Golden Army címmel és megszorongatja majd Batmant, ha nem is nézőszám, de minőség tekintetében biztos! Képregényfilm ez is, kicsit a másik oldalról: a zseniális látványtervező és rendező Guillermo Del Toro egyedi vizuális fantáziájával perpillanat senki nem kelhet versenyre, így ez marad a film legerősebb pontja, karöltve a macskaimádó Ron Pearlmannel!




No.3.:

Feka srác, iszik, bunkó és tud repülni. Plusz nem fogja a golyó és a jóindulatú tanács: változz meg! Szóval úgymarad. Hancocknak hívják és Will Smith érezte úgy, hogy elég hozzá. Most már én is úgy érzem. Ilyen még nem volt, az biztos: a szuperhős, aki azon túl, hogy pad alá inna egy ír hurlingcsapatot, még szimpatikus is...
Alapjáraton nem szeretem a filmeket, amiken röhögni kell, ráadásul az első trailer sem győzött meg feltétlenül, de ez a második...




No.4.:

Ha már mulatunk... Adott számodra a világ legnagyobb színésze, aki brillírozik az akcióhős szerepekben. Adott számodra a világ legnagyobb komikusa, aki fergeteges humorával vált hírhedtté és adott az ausztrál színészóriás is, aki hajlandó a kedvedért feketévé válni! Adott tehát a lehetőség, hogy leforgasd minden idők legnagyobb háborús drámáját, valami azonban mégsem stimmel. Az egész valahogy nem elég élethű... Az "egyetlen megoldás" (sírva felröhög), hogy beküldöd hőseidet a valódi csatamezőre, hadd tudják meg, milyen a dörgés xD
Tropic Thunder trailer 2, csak erős idegzetűeknek:) [én szóltam!]




No.5.:

Indiana Jones és a Kristály Koponya Királysága
Kell-e mondanom, hogy miről van szó: az idén 66 éves Harrison Ford úgy érezte, még egy belefér, úgyhogy leültek Steven "Túlértékelt" Spielberggel és George "sohanemcsináltamsemmitcsakastarwarst" Lucasszal és még egyszer belevágtak... Szeretném hinni, hogy volt értelme. Amúgy lesz idén nyáron még egy másik kalandfilm, a Múmia 3, de erről majd később, egyelőre nagyobb bizalmat szavazok a nagy öregeknek, azért többnyire kiérdemelték.
A trailer is az ő vérmérsékletükhöz igazodik, nem pedig a kissé amúgy is túlpörgetett nyári kínálathoz, úgyhogy talán üdítő unikumként hat, meglátjuk jövő héten!

Trailer itt:




Folytatása következik, egyelőre ennyire volt időm!

Utolsó módosítás: 2008.05.17. 20:09

Bocs, de ezt muszáj...

McCl@ne | 2008.05.03. 10:39 | kategória: Várólista

Kanyaríthatnék hozzá féloldalas rizsát a semmiről, de ez magáért beszél!
A filmet -remélhetőleg- nem kell bemutatni, holott még be sem mutatták, azonban nálam ez most a numero uno trailer!


Kurva jó trükkök, állat poénok, hatalmas karakter:

Will Smith - Hancock - Trailer 2 - Beszarás:D

David Morrell: Rambo

McCl@ne | 2008.04.29. 11:51 | kategória: Olvasnivaló

A bejegyzés nyomokban -szerintem jelentéktelen- spoilereket és földimogyorót tartalmaz!

Minősítsen engem, de mostanában nem olvasok túl sokat, így nem hiszem, hogy ez a kategória túlzottan pörögni fog, esetleg korábbi darabokkal bővítgetem majd... Jelen példa azonban egy friss élményhez kötődik, kb. egy hete fejeztem be a könyvet és mivel még talán nem hűlt ki mindenkiben teljesen a legutóbbi rambózás élménye, így gyorsan -és csak néhány sorban- lovagolok még egyet a témán...

Morrell könyvét nem egyszerű beszerezni, kereskedelmi forgalomban ha jól tudom nem is kapható, de szerencsémre az első (pápai) antikváriumban a kezembe nyomták. Hozzá kell tennem, előtte a környék összes könyvesboltját bejártam és az esetek kb. 90%-ában totál hülyén néztek rám, volt, ahol lebetűztették velem a szerzőt és a címet(!!!), majd értetlenkedve széttárták a kezüket. Ezeken a helyeken könnyen kivehető volt, hogy életükben nem hallottak a könyvről, engem pedig valamilyen militarista, potenciális áruházi túszejtő, álmában borotvapengét nyalogató vadbaromnak néztek, amiért egy ilyen Z-kategóriás akcióagyatlanság ponyvaváltozatának hajszolásával félbeszakítottam a műkörömlakkozás IQégető folyamatát. De sebaj, az említett antikváriumban a "kishölgy" (aki persze "Művészetek Völgye '02" pólóban és vagy húsz kendőben, pokrócban meg egyéb ilyenkor kötelező artistajelmezben várt) már a szerző említésekor vette is le a polcról a Rambo-t, öröm a köbön...

Szóval kalandos beszerzőút off, olvasás on: két nekifutásra meg is volt, egyszerűen nem lehet letenni. Anno kölyökként volt egy könyvem, a Vadászidény (David Osborne), ami nagy nyomot hagyott bennem, az is valami erdőben futkozós, csapdaállítós, hidegvérrelprofingyilkolós szituról szólt, és most csak úgy tódultak az emlékek. Valahogy az az érzésem támadt, hogy ez a "műfaj" inkább könyvre való: talán csak a Paul Greengrass (tudom, tudom, de ő a mindenem:D) kaliberű rendezők tudnák azt a feszültséget a vászonra ültetni, amit egy ilyen jellegű könyv a kisujjából kiráz.
De a Rambo nem így kezdődik: a felütés és a történet főbb fordulópontjai megegyeznek a filmben látott dolgokkal, kivéve a befejezését, amiről értelemszerűen nem nyilatkoznék most, így a kezdetekkor épp a városba tart hősünk, jól ismert batyujával a vállán. Már ebben a jelenetben visszaköszön a regény legnagyobb pozitívuma: megismerhetjük John J. Rambot, méghozzá olyan alaposan, hogy a sztori harmadánál már szinte barátként tekintenénk rá! Tekintenénk, ha olyan fekete-fehér felállást rajzolna elénk Morrell, amilyet a film is, de erről szó nincs: a piros sarokban ücsörgő Johnnyval szembe megjelenik a kék játékos is, de a mozival ellentétben itt bizony teljes valójában! Teasle sherrif karaktere egyről háromdimenziósra bővül, képet kapunk a magánéletéről, a családi és baráti viszonyairól és mivel legalább annyit szerepel, mint a címszereplő, így belelátunk majd a fejébe is.
Mert ez a könyv ott játszódik: a fejekben. Rambo és Teasle gondolatai pedig egy ponton összeérnek és onnantól már nincs megállás, két mindenre elszánt ember méri össze az erejét és tudását. Itt mutatkozik meg a legnagyobb különbség a filmváltozathoz képest: amíg ott Rambo világnézetét ütközetetik az amerikai kormányéval, addig itt Rambo értékrendszere konfrontálódik a világon mindennel! Teasle itt nem egy pökhendi szarházi, hanem egy veterán, aki tisztában van azzal -na persze az elején nem éppen-, hogy kivel áll szemben és képes maximálisan tisztelni az ellenfelét, ettől pedig egy félig-meddig pozitív karakterré válik! Na nem mintha Morrell nagyon egyértelműen osztaná a szerepeket: néhány jelentéktelenül egyszerű mellékfigurán kívül senkire nem mondhatjuk, hogy makulátlanul tisztán játssza ezt a játékot, amire néhány nap alatt bizony jópár ember rámegy. Igen, hullanak, mint a legyek, én is felkaptam a fejem, itt bizony loccsannak az agyak és kifordulnak a gyomrok, Johnny igazi háborút hoz a kisvárosba, nem amolyan vaktöltényes-mellélövős-majdnemfelrobbantós fajtát, mint az adaptációban!

Na, több lett, mint akartam, pedig csak egy kis kedvcsinálónak szántam, elnézést utólag is a minimális spoilerekért, de vagy írok róla, vagy nem...
Ha valaki olvasta már, esetleg leírhatná a saját véleményét, kíváncsian várom, másnak is ekkora gyönyört okozott-e! :D

Utolsó módosítás: 2008.04.29. 17:23

Rambo 2 & Rambo 3

McCl@ne | 2008.04.16. 20:43 | kategória: Mondok egy jó filmet!

enjoy.

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.