rootshaper blogja

Hova tűntek a jó horror filmek?

rootshaper | 2011.07.14. 17:49 | kategória: film

Sok éve már annak, hogy ha valaki kiejtette a száján azt, hogy nézzünk horrorfilmet, kétszer is átgondoltam, mielőtt igent mondtam volna. És csak ez után kérdeztem meg, hogy mi is a film címe? Mostanság, mivel nincs értelmes vígjáték - sem - így horrorokat nézünk helyettük és azokon röhögünk. Kérdem én, hova tűntek a jó horrorfilmek? Nem hiszem, hogy én lettem túlságosan érzéketlen már a műfajra, mert ha azt vesszük, előszedek egy régi klasszikust (mondjuk a The Thinget) és a mai napig szörnyülködve nézem végig. De természetesen kijár egy példa az új horrorokból is, melyek közt előkelő helyet foglal el az Event Horizon, vagy a Cube Zero. Az említett példák atmoszférájukkal hozzák az emberre a frászt, nem pedig az agyonismételt ijesztgetős baromsággal.

Ki nem látott még olyan filmet eddig, amiben a főszereplő megmossa az arcát a kagyló fölött, a kamera mindezt hátulról veszi, közben közelít és a fürdőszoba tükör eltűnik a képből, majd mikor felegyenesedik hősünk, hirtelen lesz valaki mögötte. Ugye, hogy mindenki? És az a jelenet megvan, mikor a főhős az elátkozott házban megy le a lépcsőn egy elemlámpával, mert hallott valamit lentről és kiderül, hogy csak valami tök jelentéktelen dolog volt, aztán megnyugodva indul vissza és hirtelen ott van valaki? Na ki nem látott még ilyet? Komolyan mondom, a leginkább óvodás megoldás egy horrorfilmben, ha ilyen pillanatnyi megijesztésekre játszik. Annyira vérszegény - nem mindig a szó szoros értelmében ugye - és annyira primitív módja a félelemkeltésnek, mint mikor pistike anyukája mögé oson és megijeszti.

Hol vannak azok a filmek, amikben az atmoszféra, a történet és a szereplők is a helyükön voltak. Ahol a tanácstalanságot nem az jelentette, hogy most zombi vagy szellem van-e a szobaajtó mögött. Ahol nem ér véget a film állandó naplementébe lovaglással és hepienddel, és ahol a film végén nem tudsz felkelni a szereposztás elől sem, mert a hatalmába kerít és elkezdesz agyalni rajta, hogy akkor ez most hogy is volt? Hol vannak azok a filmek, amikben nem kísértetjárta ház, nem szellem kisgyerek, nem zombik, és nem nyílt törések okozzák a parát? Hol vannak azok a filmek, ahol nem segghülyék a főszereplők és nem rohannak egyenesen a vesztükbe, nyilvánvalóan?

Ha tudtok ilyen filmekről, szóljatok, mert én kezdem feladni a keresést...

Piranha 3D

rootshaper | 2011.04.06. 13:58 | kategória: film

Botrány, kérem szépen! Egyszerűen nem térek magamhoz, képtelen vagyok feldolgozni egy viszonylag pihentető alvás után sem azt a borzalmat és sokkot, ami tegnap este ért. Történt ugyanis, hogy gondolva egy nagyot és merészet, a Zasszonnyal nekifogtunk az új Piranha film megnézésének… tudjátok, amit HÁROMDÉBEN is meg lehetett nézni az erre alkalmas mozikban. Most egy pár sorban erről a rettenetről kívánnék nyilatkozni, hogy legalább képben legyetek, ha nektek volt annyi eszetek, hogy nem néztétek meg a „filmet”.

Természetesen minden a szokásos módon indul, egy nyugodtnak tűnő pecázás és egy vízbe ejtett sörösüveg borzalmas láncreakcíót indít meg a tó fenekén, ahol megnyílik a talaj és rettenetes őskori pirannyák áramlanak fel a hasadékból. Aztán nagyon meglepő módon a pecás papa a vízbe esik, megeszik a pirannyák majd hirtelen vágás, puff, főcím. PIRANNYA! Én már itt ki akartam kapcsolni, de gondoltuk végül csak adunk neki egy esélyt, annyira borzalmas csak nem lehet, mint ami épp a Film+ műsorán ment. Mint kiderült, de, még annál is szörnyűbb.
A főcím után mintha valami tini vígjátékba csöppentünk volna, természetesen a drága jó amerikaiak által koreografálva. A sztori ugyanis a már emlegetett tó partján bonyolódik, ahol tavaszi szünet ünneplő partisorozat veszi épp kezdetét – ennél kreatívabban nem is tudták volna megoldani azt, hogy hogyan legyen egy tóban sok ember egyszerre, a tömegmészárlás érdekében. Ezen a bulin természetesen csak és kizárólag 25-27 éves topmodellek vesznek részt, akik marhára örülnek, hogy végre tavaszi szünet van, rázzák a valagukat, meg mindenki smárol mindenkivel, nagy a boldogság, minden rózsaszín… aztán egyszer csak megjelenik Quinn Mallory a Slidersből és itt újra elszabadul a pokol. Az öregfiú már alaposan ki lett vasalva, a nyaka úgy néz ki mint Iggy Pop alkarja, mosolyogni és igazábol arckifejezéseket mutatni sem nagyon tud már, annyira feszül a bőr a pofáján; ha pedig mindez nem lenne elég, egy olyan tenyérbemászó, undorító, idegesítő és természetesen „pornórendező” – erről később még bővebben – szerepét kapta, hogy örök életére elásta magát ezzel sokak előtt. Ő hívja meg a kis semmitmondó főszereplőcskét (Jake) a csudijó hajójára, hogy csajokat filmezzenek le egyszál csöcsben. Ez a pornó, kéremszépen. Még ki is jelenti az egyik nóném csaj a filmben, hogy „de hát mi itt pornót forgatunk!”. Ó, kérem, így már világos. Aztán ott van még a következő klisé, miszerint a főszereplő kiscsávó anyukája a helyi serif természetesen, muszáj neki befolyásos embernek lennie, hiszen így menti majd meg kis családját a gonosz pirannyáktól. Aztán ott van még két kistesó is, akikre a magát felnőttnek képzelő főszereplőnek kellett volna vigyázni, de ők természetesen elkóborolnak – a víz irányába, a feszültség fokozása érdekében – miközben drága bátyjuk pornót forgat. Teljesen hihető és reális képet fest eddig a film, nemigaz? Arról nem is beszélve, hogy feltűnik Christopher Lloyd is, amiről már csak félve merek nyilatkozni. Elképzelésem sincs, mit kereshet a filmben, hogyan került oda, mivel fenyegették meg, hogy szerepeljen.

Eddig lényegében semmi nem történt. Ostoba, seggrázó ringyók árulják magukat hajókon meg motorcsónakokon, mindenki rohadt boldog még mindig, hiszen tavaszi szünet van. Így lesz aztán majd marhára drámai, mikor jönnek a pirannyák, de ők még váratnak magukra. Csak néha dugják elő őskori orrocskájukat, akkor is csak bele-belekóstolva egyes emberek vízbe lógó testrészeibe.

A film utolsó húsz percében az egy négyzetméterre jutó csöcsök számát felülmúlja a vér literben/ember arány. Itt aztán tényleg az összes létező gagyi zséhorror klisét ellövik, amit csak képesek és nem szégyellnek. Ilyen például a tó fenekén történt repedés felkutatására leküldött búvárcsapat, akik beérve a tó alatti barlangba, ahol egy másik tó van, egy az egyben az Alien első részéből ismerős jelenetet nyomják le. A kis hasadékon beérve a barlangba a kamera hátrál ameddig csak tud, megmutatva, hogy milyen óriási is ez az egész hely, de a néző már tudja, hogy a tó fenekéhez kapaszkodó nyálkás szarok pirannya petéket rejtenek, amik épp most fognak kikelni. Így is lesz, természetesen az egyik búvár odavész, a másikat meg megrágcsálva visszakapja a nép, hogy legyen kinek ordítozni, micsoda szörnyűségek történtek odalent. Aztán ott van még természetesen a főhős „csaja”: a film elején még nagyon szégyellik, hogy ők valaha is együtt lettek volna, vagy lehetnének, aztán szépen összekavarodnak, mert a szuperfőhős kimenti a pirannyák közül szegény lányt. Na de ez a jelenet se semmi! A hajó, amin forgatták a pornót, megfeneklik egész addig nem látott köveken és a fenekén levő üvegablak betörik, a hajó ahogy illik süllyedni kezd. A lány a hajó gyomrában reked, és egy rohadt műanyag tetőablakot nem tudnak feltépni annak érdekében, hogy kihúzzák őt onnan. Mivel a pirannyák már ott vannak mindenhol, ezért Jake gondol egy nagyot és bedobja az idegesítő pornós csávót – vagyis az ő maradványait – hogy a pirannyák csámcsogjanak rajta, míg ő megmenti a királylányt. Ezzel cca 15 percre eltereli a halak figyelmét, amire ezer másik hulla a parton nem volt képes, és közben még rögtönzött gyújtószerkezetet is készít ahhoz, hogy brobbantsa a hajót és megölje az összes halat! Sok legyet egy csapásra.
Természetesen a film bővelkedik olyan blőd jelenetekben, amiktől egyszerűen csak a homlokunkhoz csaptunk tanácstalanságunkban. Ilyen volt például, mikor a partiőrség puskával kezdi lőni a többezer halat, akik a többezer fiatalt rágcsálják a tóban. Aztán ott van még a rosszbácsi kötelező visszatérése a halálból pár szó és egy ijesztgetés erejéig.

Összegezzük tehát, mivel állunk szemben: egy félelmetesen bárgyú, elképesztően egyszerű és primitív tinivígjáték együtt hálása a klasszikus – és szar – pirannya filmekkel, létrehozta ezt a förtelmet, amit még a 3D-vel is képesek tovább reklámozni - mert ugye ma már a csöcs és a pina sem elég, a lényeg a háromdén van. Nem is igazán tudom mit vártunk ettől a filmtől, de hogy nem ezt, az biztos. Úgy voltunk vele, mint Han Solo, mikor Luke-nak csinál fekhelyet a Hoth bolygón: „Tudtuk mi, hogy büdös lesz, de azt nem, hogy ennyire.”

Dead Space - Aftermath

rootshaper | 2011.01.29. 19:55 | kategória: film

Érdekes tapasztalatokkal gazdagodtunk a ma megrendezésre került Dead Space 2 napon az EA jóvoltából. Meg persze a gémsztár, hiszen ők mindenhol ott vannak :D
Az első és legmeghatározóbb tapasztalatom, hogy a játék iránt olyan szinten, hogy egy rendezvényre is elmenjenek, leginkább a 10-15 év közötti emberpalánták érdeklődnek. Kimondottan meglepő, az összes díjat ebből a korkategóriából kikerülő játékos csemete seperte be. De ne ez legyen a lényeg... már szinte meg sem lepődöm ezen.

Belekukkantottunk a PS3-as verziót szerzett Dead Space: Extraction-be is, ami egész jó mókának nézett ki kooperatív módban ( közös hekkelgetés, meg miegymás ) valamint a sorra sorra elhalálozó nagyarcú gémerek játékába is, ahogyan összefutottak a packkel :)

Aztán jött a várva várt film, Duncan és Gyu felkonferálásával ( amire nem értem, mégis mi szükség volt, hogy megtudjuk, hogy Gyu már látta a filmet előttünk és neki mennyire jó, meg ehhez hasonló fontos infók ) majd végre elsötétült a terem és nagy csinnadrattával kaptunk egy géjmsztár reklámot meg egy egész kellemes, jól összehegesztett EA reklámot és végre elkezdődött a film.

Történet szempontjából sokkal tartalmasabb lett, mint a Downfall, látszik, hogy sokat bővült a - mondjuk ki - Dead Space univerzum. A megvalósításra első körben azt mondhatná az ember, hogy összecsapott iparosmunka, de hamar elfeledteti a sztori a nézővel, hogy valójában mennyire bénácska a szájmozgás, meg úgy egyáltalán az animáció. Igazi felüdülés volt, mikor az első páciens - a fekete Kuttner - a kínvallatás alatt elkezdte felidézni az Aegis 7-en történt borzalmas eseményeket.
A történet ott veszi kezdetét, hogy a maroknyi túlélőt egy, a hajó ( az O'Bannon ) kipucolására küldött csapat megtalálja, majd beszállítja őket a Sprawl űrállomásra tartó hajó fedélzetére, kínvallatás céljából. Itt kezdődik a lényegi része a dolognak, ugyanis minden túlélő mesképp és más részletekre emlékezik a történtekből. Ezeket a sztorikat nézhetjük végig, a CG-s gányolás helyett anime stílusban. Sokkal kellemesebb képi világa van a "visszaemlékezéseknek", mint a valós eseményeknek, ugyanis ott nem a gagyi CG technikát alkalmazzák, mint említettem, hanem egy a Downfallhoz hasonló, kicsit elnagyolt, de mégis látványos és eredeti animés stílust.

Semmiféleképp nem akarok lelőni poénokat a filmből, a lényeg annyi lenne, hogy fény derül arra, Isaac végül is mit keres a Sprawl űrállomáson, miért tört ki ott is a nekromorf-láz és, hogy ki is az a Nolan, miért bolondult meg és miért olyan fontos személy.

Elégedett vagyok a filmmel, bár a vetítés minőségével már annyira nem. A fordítás viszonylag jól sikerült, bár voltak néha igencsak "magyartalan" kiírások. Összességében egyre vonzóbb nekem a Dead Space univerzum - bár már eddig is az volt - és nagyon várok egy igazi, egész estés filmet ebből a világból. Akár élő szereplőkkel, akár egy igényesebb animációs megvalósításban, de mindenképp örülnék neki. Ha manapság már Warcraftból is képesek filmet csinálni, ez szerintem semmiség lenne ahhoz képest.

A magyar horror

rootshaper | 2011.01.20. 16:21 | kategória: film

Támadt egy korszakalkotó ötletem pár napja. Az fogalmazódott meg bennem, hogy mint horror rajongó, kismillió ebben a stílusban készült filmet fogyasztottam már el és érzek magamban arra némi elhivatottságot, hogy végre a magyar pöcegödör színvonalú semmiről sem szóló filmek mellé egy igazán nagy durranást is beírjak a filmtörténelem könyvébe. Oké, lehet ez kicsit nagyzolósan hangzik, de mivel nem tudok egy darab ilyen filmet sem a nem túl széles magyar felhozatalból (nem, az Üvegtigris nem ide tartozik!) ezért talán még lenne is piaca, ha úgy vesszük.

Nem valami megszokott, halivúdi "négy szőke picsa, meg egy űber macsó elakadnak buliba menet a sötét erdőben, majd találnak egy házat és ott pont egy gyilkos lakik" stílusú rettenetre gondolok, s nem is a "meghalt egy kisgyerek a házban ahova egy család költözik és őket kísérti a szelleme" kategória lenne a cél. Sokkal inkább valami történetében és alapötletében nyomasztó, nem a folyamatos be-bevillanó gonosszal ijesztgetni próbáló vonulat az, ami engem izgat és látok benne lehetőséget. Nyilván egy ilyen alkotást sokkal keményebb dió összehozni, mint egy "template" alapú, horrornak nehezen nevezhető borzalmat.

Tehát adott a lehetőség, nekem lennének ötleteim, de semmi pénzért nem teregetném ki őket egyelőre a "nagyközönségnek", mert féltem őket, akár még jók is lehetnek. Kellene pár rátermett, szabadidejét nem sajnáló és lelkes fiatal/öreg/fiú/lány, aki ebben részt venne szívesen, aztán indulhat is a buli. Kezdésnek akár egy rövidfilm is megtenné, de nem zárkózom el a másfél órát felölelő produkcióktól sem.

Gondoljunk bele abba, hogy egy kézi kamerával valamint egy jó alapötlettel a Blairwitch Project is (csak az első!) a maga nemében milyen jóféle alkotás lett. Helyszín van hozzá itthon is rengeteg, egy kézikamera beszerzése már nem egy akkora tétel manapság, hogy lehetetlen legyen, valamint azt hiszem, horror rajongókból is akad itthon bőséggel, szóval ne kíméljetek, lehet ötletelni! Aztán meglátjuk majd, hogy mi sül ki belőle :)

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.