Úgy tűnik, az utóbbi időben kezdenek divatba jöttek a nevetségesen hosszú játéknevek. Nem hiszem, hogy ez túl jó ötlet, hiszen a kedves közönség ezeket nehezebben jegyzi meg. Ennél a játéknál azonban a hosszú névnek több oka is van. Egyrészt egy tavalyi mozifilmhez kapcsolódó játék, másrészt pedig háromrészes trilógia egyik epizódjáról van szó, melynek persze van saját alcíme is. A film pedig nem más, mint a Blair Witch Project című, alacsony költségvetése ellenére óriási kasszasikert arató ál-dokumentumfilm. A játékot kiadó Gathering of Developers (illetve Európai forgalmazója és már résztulajdonosa is, a Take 2) úgy gondolta, hogy a sikert megpróbálja PC-n is megismételni, ezért kapásból háromrészesre tervezte a filmhez fűződő játékot. A program azonban elég lazán kapcsolódik a filmhez, a közös mindössze a helyszín, és hogy a háttérben valami rejtély van.
Az első epizód Burkitsville-ben játszódik, ahol a film is. A játékos Elspeth 'Doc' Holliday nevű nőnemű egyén szerepét alakítja, akit azért küldött a Spookhouse, hogy kiderítse, mi áll a Rustin Parr által elkövetett hétszeres gyermekgyilkosság hátterében. A Spookhouse szó szerint kémházat jelent és ez a titkos ügynökség szerepelt a Nocturne című játékban is. A sztori az erdőben lakó boszorkány, sötét rituálék és ősi gonoszok körül forog. Az efféle történetek kedvelői és a film rajongói valószínűleg már ez alapján rohannak is megvenni a játékot és ezzel életük újabb, jó eséllyel hibás döntését hozzák meg. A BWP1 ugyanis a legjobb jóindulattal is egy gyenge kategóriájú program.
A játék valamiféle kiképzőközpontban kezdődik. Ez a legtöbb játék esetében üdvözlendő, de a BWP1-ben ez sem sikerült túl jól, ugyanis a bevezetés zavaros és kissé érthetetlen, a kiképzők pedig minduntalan emlékeztetnek rá, hogy csak egy játékban vagyunk. Na de lépjünk túl ezen a félresikerült bevezetésen és kezdjünk el játszani.
Főhősünk szobát foglal Burkitsville-ben és már indulhatunk is felderíteni a falucskát. Itt még úgy tűnik, szabadon közlekedhetünk, de ez a szabadság hamarosan szétfoszlik, ugyanis a játék meglehetősen lineáris. Az egyes eseményeknek szigorúan egymást kell követniük, így a játékos gyakorlatilag kényszerpályán cselekszik. Maga a játékmenet felfedezésből, beszélgetésekből és harcból áll. A beszélgetések csak a sztori előrevitelére szolgálnak, nincs lehetőségünk a válaszok közül választani, az egész előre meg van írva. Annak ellenére, hogy kalandjátékról van szó, rejtvényből rendkívül kevés van a játékban.
A fentiekkel nem is lenne semmi baj, ha maga a lényeg jó lenne. A játék azonban súlyosan el van baltázva. A Resident Evil és a Nocturne stílusában, előre renderelt hátterek előtt kell mozognunk 3D karakterünkkel (amúgy a hasonlóság nem véletlen, az engine ugyanis a Nocturne-ben is használt motor némileg továbbfejlesztett verziója). Az első, és legszembetűnőbb gond a kamerával van. Ez ugyanis a lehető legrosszabb pillanatokban vált látószöget, megnehezítve ezzel a harcot és tájékozódást egyaránt. Erre a problémára a kézikönyv a következő tanácsot adja: "ha nem tetszik a kamerabeállítás, menj át egy másik helyszínre". Köszike. Ráadásul karakterünk irányítása sem a legjobb, nagyon nehéz precízen navigálni, főleg a PC-hez szokott játékosok számára. Elmenekülni egy-egy zombiktól hemzsegő útvesztőből szinte kilátástalan, nagy eséllyel megakadunk ugyanis valami falban vagy más akadályban.
Azért szerencsére nem minden rossz a játékban. A hangulat, a grafika és a hangok mind ott vannak a szeren. Horror játékhoz illően az atmoszféra végig feszült és izgalmas. A helyszíneket jól kitalálták, és megfelelően félelmetesek. Mindez azonban sajnos nem menti meg a Blair Witch Project első részét, inkább kihangsúlyozza azt, hogy néhány aprósággal egy csodálatos hangulatú és grafikájú játékot is haza lehet vágni. Bízzunk benne, hogy a másik két részt készítő fejlesztőcsapatok több sikerrel jártak.