Még sohasem fordult elő velem, hogy egy játék hatására elrohanok a videotékába, sőt, azonnal megveszem a játék előző részét is. Pedig a Blair Witch második része játszásakor ez történt. Egyszerűen magával ragadott a fantasztikusra sikeredett kerettörténet és a hangulat, amelyet - hála Istennek - maximálisan előtérbe helyeztek a Gathering of Developers programozói. Napokig lógtam a monitoron, szabályszerűen úgy kellett levakarni egy-egy étkezés ürügyén...
Mint már írtuk az első rész kapcsán, a Blair Witch játékokból egy háromrészes sorozatot készítettek, melyek mindegyikét más cég fejlesztette a Nocturne engine-jére alapozva. Míg az első rész 1941-ben játszódott, a második epizód már 1886-ba visz vissza. Mi egy amnéziában szenvedő férfi irányítását fogjuk végezni, aki az első percekben az erdőben arra ébred, hogy egy kislány áll előtte (ő Robin Weaver). A férfi hazakíséri a kislányt, majd nemes egyszerűséggel összeesik. Főhősünket a lány nagymamája ápolja, aki felépülése után különös kéréssel lepi meg a férfit: a lábadozás közben Robin eltűnt az erdőben és meg kéne keresni... A nagymama arra is figyelmeztet, hogy egy csapat férfi már elindult a keresésre, de jobban tesszük, ha nem csatlakozunk hozzájuk. Mivel nem emlékszünk a nevünkre sem, a nagyi azt is ad nekünk: innentől Lazarusnak hívják memóriazavaros főhősünket.
Tehát irány az erdő. Közben amnéziás barátunk, lassan kezd visszaemlékezni: 23 évvel ezelőtt épp ebben az erdőben viaskodott a renitens déli csapatokkal. Innen kezdve gyakorlatilag minden helyszínen kétszer kell játszanunk: egyszer 1886-ban, a lányt keresve, egyszer pedig 1863-ban katonaként az erdőben bolyongva.
A játék külseje és irányítása engem (és nyilván nem csak engem) az Alone in the Dark című sorozatra emlékeztet, ezért egy gyors billentyűzet újrakonfigurálás után azonnal tudtam játszani. A színek és a rögzített állóképek fantasztikus hangulatot teremtenek, még fényes nappal sem lehet borzongás nélkül játszani.
A hangok is pontosan illeszkednek a teremtett hangulathoz, a szél zúgása, a sikolyok, a gyereksírás, a fák recsegése és az egyéb meghatározhatatlan zörejek jeges félelmet ébreszthetnek az ártatlanabb lelkű játékosokban.
Az irányításba kis gyakorlattal könnyen bele lehet jönni (azért én is akadtam már be egy-egy nagyobb méretű fába vagy sziklába). Mivel harmadik személyben irányítjuk hősünket, a kamera mozgása néha nem úgy vált a következő képernyőre, ahogy mi szeretnénk. Ezek különösen harc közben kellemetlenek. Fegyverből mindössze négy, egy gyalogsági szablya, egy revolver, egy kereszt és később egy balta áll rendelkezésünkre. Ezeket különleges alkalmakkor (pl. a boszorkány legyőzése) kombinálva is tudnunk kell használni: a kereszttel elkábítjuk a delikvenst, majd a szablyával alaposan móresre tanítjuk. Külön-külön e két fegyver egyébként hatástalan lenne az ártó szándékú vénasszonnyal szemben.
Ellenfeleink természetesen sokan vannak és természetesen nagyon gonoszak: habzó szájú kutyák, valódi és szellemkatonák (köztük saját volt embereink is, amint ez egy vérfagyasztó jelenet során kiderül), lebegő kezek, izzó szemű gyerek-szellemek és az előző részből már jól ismert botalakok akarják vérünket venni. Lesz egy elég komoly ütközetünk a botemberekkel egy óriási fa tövében, itt a négy zacskószerű valamit kell levágni a fáról ahhoz, hogy az aktívan rohamozó ellenfeleink azonnal eltűnjenek.
Néhány negatívuma van csak a játéknak, ezek közül is a legfontosabb az, hogy nagyon rövid. Egy közepes gamer egy nap alatt leharapja, Alone in the Darkon felnőtt játékosoknak pedig csak néhány óra az egész. Azt is gyakran a programozók szemére fogják vetni, hogy játékosunk gyakran beragad a pálya különböző helyszíneire, s ilyenkor újra be kell tölteni a legutóbbi mentett állást (klasszikus példa: a temetőben áll egy kordé. Ha felfutsz rá és átugrod a kerítést, megtapasztalhatod, hogyan kezeli a program, hogy olyat tettél, ami nem jutott eszébe a programozóknak).
A Blair Witch sorozat második része véleményem szerint zseniális, és a trilógia mindhárom darabja kötelező az akció- és horror-rajongóknak (a harmadik rész már csak jövő januárban jelenik meg Európában).
