Nagyon ért a stratégiai játékok fejlesztéséhez a kanadai Relic. Minden eddigi próbálkozásuk kiválóra sikerült, akár az 1999-ben kiadott Homeworldre, akár az idén megjelent Company of Heroesra gondolunk. Nincs ez másként a Warhammer 40.000 univerzumban fogant stratégiájukkal, a Dawn of Warral sem. A 2004-ben megjelent alapjáték egy remekbeszabott, akciódús, mozgalmas RTS volt. Tavaly a Relic előrukkolt a Winter Assault című első kiegészítéssel, melyben egy új választható fajjal (a birodalmi őrséggel) bővítették az alapjáték négy frakcióját. Ezzel pedig el is érkeztünk jelen cikkünk tárgyához, a Dark Crusade címmel ellátott második kiegészítőhöz.
Nos, azt már előre kijelenthetem, hogy nem egy újabb rókabőr lehúzásáról van szó, a Dark Crusade kellő számú újdonságot nyújt a játszani kívánó stratégák számára. Először is két új fajjal bővíti a játszható frakciók számát, így már hét fajjal vághatunk neki a kiegészítő hadjáratának, ami a bőség zavarával látja el az újdonsült játékosokat. Ismerkedjünk is meg az új félként választható Necronokkal és Taukkal!
A Necronok serege élőhalottak és gépek szimbiózisából épül fel, épületeiket és egységeiket bizarr, sötét atmoszféra lengi körül. Már küzdhettünk ellenük az előző kiegészítőben, és most végre irányíthatjuk is őket. A Necronok egységei nagyon erősek, az ingyen legyártható alap necron warriorok is legyalulnak szinte minden ellenállást. Járművek híján szinte csak gyalogos egységekből épül fel az egész seregük, amelyek többsége lassan mozog, de így is az egyik legütőképesebb faj lett a Necron haderő. Velük végigjátszva a hadjáratot viszonylag könnyedén sikerült leigáznom az ellenfeleket. Eltérés a többi frakcióhoz képest, hogy egyetlen nyersanyagforrásként csak az energia előállítására lesz szükségünk haderőnk felépítéséhez. A stratégiai pontok elfoglalásával az egységszámot bővíthetjük a Necronoknál, így elég offenzív taktikát követel meg a velük való játék. Erre nagymértékben alkalmasak is a brutálisan erős egységeiknek köszönhetően.
A Tau birodalom képviseli a másik új fajt. Ők technikailag talán a legfejlettebb civilizációt testesítik meg. Főként távolsági fegyverekkel és láthatatlan egységekkel operálnak, így taktikusabb harcmodort követelnek meg a Necron seregek irányításához képest. Harcjárműveikkel távolról is komoly pusztításra képesek, és a főként közelharcra kiképzett bennszülöttekből és állatokból szervezett csapataik is komoly ütőerőt képviselnek. A két új faj mellett a régebbi öt frakció is kapott egy-egy új egységet, melyekkel tovább bővültek a már eddig sem elhanyagolható számú taktikai lehetőségeink.
Az új frakciók ismertetése után rá is térhetünk a másik nagy újításra, a Dark Crusade hadjáratára. Ezúttal nem egy lineáris hadjáratot kapunk, hanem a Kronus nevű bolygó elfoglalása a feladatunk. Kezdéskor kiválasztjuk a nekünk szimpatikus fajt a hét közül, majd a táblás stratégia játékokhoz (vagy például a Total War sorozathoz) hasonló nagytérképen találjuk magunkat. Kronus bolygólyát 25 területre osztották fel, amelyek mindegyikét elfoglalhatjuk és bevédhetjük. Körönként egyszer támadhatunk, és természetesen az ellenséges hadvezérek is e szabály alapján mozognak. A célunk a hat ellenséges frakció likvidálása, amelyet a bázisterületük elfoglalásával érhetük el. Ezek a küldetések átvezető animációkkal és több elvégzendő feladattal, valamint nagy kihívással kecsegtetnek. Általában már a pálya kezdetekor erőteljes támadásokat kell visszavernünk, valamint a milliós nagyságrendű ellenségtől rajzó térkép megtisztítása sem egyszerű feladat. A kezdeti ostromok kivédésében nagy segítségünkre lehetnek a nagytérképen vásárolható, és utána minden küldetés indulásakor rendelkezésünkre álló úgynevezett „dicsőség csapatok”. Az elfoglalt térképek többsége is rejt különböző bónuszokat, így például több nyersanyaggal indulhatunk neki egy küldetésnek, vagy kétszer támadhatunk körönként. Egyes küldetéseket követően parancsnokunkat is fejleszthetjük: erősebb támadással vagy páncélzattal láthatjuk el hadvezérünket. A bázisok melletti többi térkép egyszerű skirmish csatákat rejt, melyek rövidebb lefolyású küzdelmeket ígérnek. Sokszor itt is megizzadhatunk a győzelemért, ha egy ellenfél által jól bevédett területet támadunk, főleg, ha még a tábornoka is ott tartózkodik.
Tehát a játékmenet alapjaiban véve nem sokat változott a Dawn of Warhoz képest, most is a stratégia pontok foglalásával és a harcokkal leszünk a leginkább elfoglalva. Egy igazán dinamikus, nem sok erőforrás-menedzsmentet tartalmazó, pörgő stratégiának lehetünk részesei. A letisztult kezelőfelület és irányítás is tökéletes keretet ad egységeink vezényléséhez, így tényleg csak a támadásra és a megfelelő taktika alkalmazására kell koncentrálnunk.
A nehézséget is jól eltalálták a játékban, sőt, normál fokozaton játszva bizony párszor igencsak meg kellett izzadnom a győzelemért. Taktikusan játszik a gépi játékos, és főleg a küldetések elején való agresszív támadásai támasztanak komolyabb nehézségeket. Tápos egységeinket kifejlesztve már viszonylag könnyedén elbánhatunk ellenfelünkkel, de addig túl kell valahogy élnünk a folyamatos támadásokat.
A játék grafikája nem sokat változott az alapjátékhoz képest, de a kicsit elavult grafikai motor ellenére még mindig szépnek mondható. A különböző robbanási, fény és füst effektek kiválóak, azonban az egységek és épületek kidolgozottsága lehetne részletesebb. A régebbi motor pozitívuma az alacsony gépigényben testesül meg, így nem kell csúcskategóriás masina a Dark Crusade megfelelő sebességű futtatásához.
A már bejáratott multiplayeres lehetőségek tovább bővültek a két új fajnak köszönhetően, így új taktikákkal zúzhatjuk porrá kedves barátaink, ismerőseink seregeit vagy alázhatjuk be netes ellenfeleinket.
A Dark Crusade tehát egy remekül sikerült, az alapjáték nélkül is játszható kiegészítő. Nem is tudnék igazán nagy hibákat megemlíteni vele kapcsolatban. Talán a kicsit elavult grafika mellett a néha ismétlődővé és hosszú távon unalmassá váló játékmenetet róhatnám fel a játéknak, amely a többnyire sztori nélküli küldetéseknek köszönhető. A nehézség hullámzóan alakul, valahol könnyen győzedelmeskedhetünk, valahol pedig vért kell izzadnunk a feltápolt ellenfél legyőzéséért. Azonban ezek az apró hibák eltörpülnek a játék erényei mellett. A Dark Crusade a 2006-os év egyik legjobb kiegészítője, többszöri újrajátszhatóságot biztosító hadjáratának és a hét választható fajnak köszönhetően hosszú távú szórakozást biztosít a stratégiai játékok megszállottjainak.
