Azt hittem, hogy engem egér téren már nem érhet meglepetés, de hát néha még én is tévedhetek. Na de hogy ekkorát?!? A Microsoft ugyanis igen merész designnal rukkolt elő legújabb egerük esetében.
A cég a Natural Wireless Laser Mouse 6000-et egy extrém-ergonomikus kímélő megoldásnak szánja azok részére, akik sok időt töltenek a gép előtt. A szokásosnál jóval magasabb egér a féloldalra döntött felső részével és furcsán magasra helyezett hüvelykujj-támaszával azt a célt hivatott szolgálni, hogy kezünk ne a csuklónkon – egyúttal az ütőerünkön – támaszkodjon, hanem egy kicsit jobbra döntött pozícióban, a tenyér jobb szélén. Ez tehát az ígéret, a cél.
Ezzel szemben mit kapunk? Hát, a "Natural" design ennél "természetesebb" már nem is lehetne. Na nem a természetes kéztartás szempontjából, hanem formáját tekintve. Mint egy nagyobb fajta kavics. Ami önmagában nem is lenne gond, hiszen attól még lehetne kényelmes fogású, és tulajdonképpen első fogásra az is. Még egy ábrát is láttam, mely azt mutatja, hogy hogyan is kell az egérre rámarkolni, a probléma csak annyi, hogy az ember reflexből nem úgy fogja meg. Nem tudom, ki hogy van vele, én a két elsődleges egérgombhoz igazítom a kezem, amikor megfogom az egeret. Aztán ha utána rátesszük a tenyerünket, és nem kényelmes a fogás, akkor úgyis megette az egészet a fene. De az NWLM 6000 extra-ergonómikus utópiája még nem is itt bukik meg. Hanem a következő mozzanatnál, amikor a két hüvelykujj-gombot megpróbáljuk elérni. Az egyik viszonylag kényelmes is, de sajnos az első, nem pedig a hátsó, amelyiket az ember sűrűbben használja. Az ugyanis egy teljesen természetellenes ujjtartással, vagy fogásváltással kezelhető. Ez már nem éppen egy bocsánatos bűn. A "tenyér szélén támaszkodó kéz" elmélet pedig a következő helyeken hibádzik: a fent említett reflexszerű fogás esetében nem ér le a tenyér éle az egérpadra. Így csak azt érjük el, hogy szokatlanul magasan lesz a csuklónk, ami rövid úton fárasztóvá válik, és egy csuklótámaszos egérpaddal kell kiküszöbölnünk a hiányosságot. Ez még nem is zavart annyira, ami ilyenkor kellemetlen, az az, hogy ha ezzel a tartással egyenesen jobbra húzzuk az egeret, akkor egy kicsit lefelé is fog tartani a kurzor. Így komoly nehézségeket okozott egy-egy gombot eltalálni. Eleinte úgy éreztem magam, mint egy hároméves gyerek, aki most ismerkedik a számítógéppel... Na de ha a kezünk mégis a tenyér élén támaszkodik, akkor az alkarcsont csuklónál "kiszögellő" része fog leérni, ami – mondanom sem kell – jóval kényelmetlenebb, mintha a csukló lapos részén támaszkodnánk.
A magasított forma tehát máris több kárt csinált, mint hasznot, de nézzük, mi más adódik még belőle. Az egér érzékelőjére egy rossz szavam nem lehet, remekül működött az asztalon is, meg bármelyik egérpadon, amivel próbáltam. Na de az egér magasított formájából adódóan nemcsak csúszni akar, amikor oldalirányba taszajtjuk, hanem egy kicsit dőlni is. Mindezt ráadásul már az asztalon előadta, nemhogy az egérpadon, ahol az amúgy sem túl jól csúszó talp éles pereme még be is tud akadni. Egérpadra pedig szükség van, már csak a csuklótámasz miatt is... Újabb példa a huszonkettes csapdájára.
Megemlíteném még a scroll gombot, mint "extrát", tudniillik ez sem teljesen szokványos módon működik. Egyrészt egy külön foglalata van, mely oldalirányba tud billenni, lehetővé téve ezáltal az oldalirányú scrollozást. Ez eddig rendben volna. A görgő lenyomása viszont igen kemény, ami hatványozza a fent említett billegős problémát, és még gyakran is kellett vele szembesülnöm, ugyebár egyes 3D-s szoftverekben így van megoldva a kameraforgatás. A scrollgomb másik betegsége, hogy nem kattog, ahogy forgatjuk. Ez mondjuk dokumentumok lapozgatása közben nem okoz problémát, de ha egy FPS-ben ezzel akarnánk fegyvert váltogatni, akkor villámgyorsan vissza fogunk szokni a szám gombokra.
Mint azt a neve is elárulja, vezeték nélküli eszközzel van dolgunk. Az adatátvitellel kapcsolatban nem tapasztaltam semmi akadozást vagy más egyéb problémát. Na de ugyebár ha az egér dróton nem kaphatja a delejt, hát máshogy kell azt beleadagolni. Jelen esetben két ceruzaelemmel, vagy megfelelő aksival tudjuk megtenni, amit az egér aljába tudunk könnyedén behelyezni. De csak behelyezni. Kivenni sajnos már nem olyan egyszerű. A két elemet jó erős rugók tartják a helyén, a végeikhez azonban nem nagyon van hely, hogy hozzáférjünk. Egyik oldalt a burkolat el is takarja, de a túlvégen is elég passzos. Úgyhogy egy-egy elemcserének a körmeink láthatják kárát. Az okosabbak nem kockáztatják testi épségüket, ők csak az egeret fogják a csavarhúzó élével összebarmolni. Én ezt a tesztpéldánnyal természetesen nem tehettem meg... Pedig milyen egyszerű megoldások vannak erre! És nem is más egérgyártóktól kellene ötletet kölcsönözni, az úgyis gyanús, kellemetlen, meg minden. Elég lett volna egy Sokol rádióba belepillantani, ugyebár ott is van egy kis szalag az elemek alatt...
Hát, ennyit az ergonómiáról, köszönjük Microsoft, ez most nem jött be. Kíváncsian várom a másik újdonságukat, remélem annak már csak az elnevezésével lesznek problémák. Hiszen milyen név már az, hogy HABU? :-)
