Sokat vártunk rá. Könnycseppeket morzsolva néztük végig a játék előzeteseit, majd állunkat a szék alatt találtuk meg. Minden valamire való stratéga tűkön ülve várta már a legújabb magyar csoda eljövetelét. Imáink azonban meghallgatásra kerültek, s végre kezünk közé kaphattuk az utóbbi idők kétségkívül egyik legígéretesebb hazai fejlesztésű RTS-ét.
Az utóbbi időben az a kissé fura tendencia figyelhető meg, hogy honfitársaink leginkább a valós idejű stratégiákban villantják meg zseniális képességeiket. Ki tudja miért, ebben vagyunk jók. Nos, jelen cikk tárgya sem cáfolt rá erre az állapotra, no de ne rohanjunk ennyire előre, nézzük meg mitől is döglik az a bizonyos légy...
Mi lett volna, ha a német hadigépezet felett egy új politikai erő veszi át a hatalmat? Mi történt volna, ha előáll az az abszurd helyzet, hogy német és amerikai katona egy oldalon küzd az elhatalmasodni látszó Szovjetunió ellen? Ha kíváncsi vagy mindezekre, akkor ez a Te játékod. A Digital Reality-s srácok tehát gondoltak egy merészet, és jól megkavarták a II. világháborús állóvizet, előállva egy egészen új felállással. Az eredmény? A szeretve gyűlölt világháborús környezet megmaradt, az új felállásnak köszönhetően azonban nem lengi körül a „na, még egy vh-s stratégia, aha, király” című érzés. A történetre tehát egy árva szavunk sem lehet. A játékban két kampány játszható végig: amerikai és természetesen német, nemzetenként 11 kellemesen összetett és fárasztó misszióval. A küldetések legtöbbje sajnos elég egysíkúra sikeredett. Legtöbbször a fő lényeg ugyanaz: likvidálni az ellen bázisát, legfeljebb máshogy fogalmazzák meg. De azért a már jól megszokott tarts ki x ideig, amíg az erősítés ideér, vagy ments meg valakit, még mielőtt kivégzik típusú küldetések sem hiányoznak.
Az egyes küldetések között különböző átvezető animációk segítségével jutunk előre a sztori főszálában. Ezek nagy része a játék saját engine-jével készültek, és igazán jól néznek ki, ezekből egyébként majd’ 70 percnyi található a játékban. A történet során összesen 11 különböző hőssel nyílik lehetőségünk jobban megismerkedni. Ezen hősök jelleme is meglehetősen változatosra sikeredett, de azért egy-két közhelyet sajnos sikerült ellőni itt is. A nagypofájú amerikai fenegyerek, vagy éppen a magát megközelíthetetlennek beállító nő egyaránt megtalálható. Néha azonban az az érzésünk támadhat, mintha ezekkel már valamikor találkoztunk volna. Fordulatokban természetesen nincs hiány, épp ezért nem is árulnék el semmi konkrétat, tessék szépen a végére járni mindennek, lesznek meglepetések.
A fejlesztés időszaka alatt a készítők szép apránként, amolyan nyálcsorgató gyanánt folyamatosan adagolták a különböző screenshootokat, és már akkor látni lehetett, hogy itt valami egészen nagy durranás van készülőben. Mi tagadás, a Digital Reality mindig is híresen jó engine-eket kalapált össze, és ez most, a War Front esetében is maradéktalanul igaz. A játék egész egyszerűen szemkápráztató. 3D-s stratégiáról lévén szó a kamerát természetesen minden irányba tetszés szerint forgathatjuk illetve zoomolhatjuk, így bizonyosodva meg a grafikai megjelenítés elsőrangúságáról. Ha már a kameránál tartunk, akkor itt érdemes megemlíteni az egyik leglátványosabb újítását a Turning Pointnak. Bizonyos egységeknél, mint például a tank- és légvédelmi ágyúknál FPS nézetbe kapcsolhatunk, így növelve annak hatékonyságát. Ötletes újítás, ráadásul békeidőben nézelődni, illetve gyönyörködni is kiválóan alkalmas. Néhány egységnél pedig TPS nézetbe kapcsolva kerülhetünk közelebb a csatatérhez. Ezt meg mondom őszintén nem nagyon használtam, a csata hevében nem sok időnk van ezzel szórakozni, mindenesetre látványelemnek sem utolsó.
A hanghatások területén is hasonlóan jól teljesít a játék. A soundtracket az Imperium Galactica 2 díjnyertes zenei anyagáért is felelős Kreiner Tamás a Digital Realitynél évek óta vele együttműködő Nagy Ervinnel közösen komponálta. Ismét jó munkát végeztek, a zene nagyon jól illeszkedik az eseményekhez, néha felerősödve, olykor pedig teljesen elhalkulva, átadva a helyet a környezeti zajoknak. A teljes soundtrack egyébként megtalálható a bónusz DVD-n is (erről picit később lesz szó). A szinkronszínészek kiválasztása is egész jól sikerült, az adott karakterekhez illő hangon szólalnak meg, így növelve a jelenetek egyébként is hatásos mivoltát.
Stratégiai játék esetében mindig nehézséget szokott okozni a gép ellenfél IQ-jának megfelelő szintű belövése, tehát ne legyen nagyon agresszív, ugyanakkor túl béna sem, mert akkor a játék élvezeti értéke csorbulna ugyebár. Itt éreztem némi hiányosságot. A War Frontba könnyű fokozaton tényleg csak azok vágjanak bele, akik még hírből sem ismerik az RTS-ek világát, így ugyanis a legnagyobb csata is pikk-pakk lenyomható, és taktikázásra sincs semmi szükség. Aki igazi kihívásra vágyik, annak ajánlom a nehéz szintet, itt viszont már meg fogunk izzadni.
Szintén nem mindenkinek sikerül megoldani az egységek útvonal keresési metódusát, itt szerencsére nem nagyon találkoztam ilyesmikkel, igazából csak néha tapasztaltam olyan apróságokat, hogy például az építész elfelejti, hogy éppen mit is csinál, és egyszerűen leáll, de ezt tényleg csak néha. Az egyes egységek ezzel szemben példátlan bátorsággal vérteződtek fel, már-már öngyilkos hajlamokat véltem felfedezni néhánynál. Egy szál ranger egység képes szembeszállni egy egész tanksereggel, nyílván csekély hatásfokkal. Ez azért picit zavart.
Az olyan RTS-ekben, ahol több faj, nemzet található, ott általában igen nehéz megtalálni a különböző oldalak közötti egyensúlyt, tehát megfelelő taktikával bármelyik oldal győzhessen. Ezt szerény véleményem szerint nagyon jól megoldották a fejlesztők. Szövetséges oldalon a légierő, a németeknél a megállíthatatlan tanksereg, szovjet részről pedig a körmönfont gyalogság a kiemelendő. Mindhárom oldal tehát eltérő taktikát követel meg, de ez persze elsősorban csak multiban jön elő.
A játékmenet egyébiránt követi a már jól megszokott RTS receptet, tehát gyártunk, fejlesztünk és támadunk. A készítők nem bonyolították túl a termelési részt, mindössze egy bányára és/vagy olajmezőre lesz szükségünk, és máris dől a lé. Egyszerű és jó megoldás ez, főként úgy, hogy DR leginkább arra koncentrált, hogy egy élvezetes játékot alkosson. Úgy értem, hogy ennyi doszt elég gazdasági részről egy világháborús játékban, aki meg nagyon erre vágyik, az meg úgyis valamelyik „tájkún” játékban éli ki ezirányú perverz vágyait...
Természetesen magyar honban teljesen magyar nyelven jelent meg a War Front, így azok is nagyon jól elboldogulnak majd vele, akik esetleg nem jeleskednének az angol nyelv használatában. A hazai kiadásban ráadásnak ott figyel egy bónusz DVD is, ami igen dicséretes cselekedet volt a fejlesztők részéről. A lemezen tucatnyi trailer mellett megtalálható a teljes soundtrack, a játékban fellelhető összes videó, egy közel fél órás "így készült" filmecske, különböző képek és még sok más. Két véres csata között kellemes kikapcsolódás lehet a megfáradt stratégáknak.
A cikk vége felé közeledve illene összefoglalni az imént írtakat. Egy igazán élvezetes játékról van szó, mellyel kezdők és nagy múlttal rendelkező játékosok egyaránt sokáig el fognak szórakozni. Igazán ritka az olyan játék, mely szinte majd' minden tekintetben jól, esetleg kiválóan teljesítene. Azt hiszem, fejet hajthatunk a Digital Realitys srácok előtt, megérdemlik...