Ne maradj le híreinkről és cikkeinkről, kattints ide, és állítsd be saját forrásként a PlayDome-ot!
Az ember felettébb balga, irányítható, s mi több, unatkozásra erősen hajlamos állatfajta. Főként amikor munkáról van szó. Tiszta szerencse, hogy fajunknak vannak olyan, munkaidőben szintén módfelett unatkozó tagjai, akik tesznek ez ellen, például úgy, hogy tökéletesen dilettáns módon ősrégi játékfajtákat porolnak le és tolnak a tisztelt publikum orra alá. Márpedig az eddig főként konzolos játékairól ismert angol Bizarre Creations pontosan így tett, amikor az Xboxos Project Gotham Racing 2-ben megismert minijátékot önállóan is elérhetővé tette, amely immáron igen kedvező, 3,95 dolláros áron letölthető a Steamről.
Alapvetően egy igen szép, vektoros grafikát alkalmazó shoot ’em-upról van szó, amelyben - mint azt a cím is sugallja - különféle unszimpatikus geometriai formákat kell halomra gyilkolnunk. S hogy hogyan lehet rosszarcú egy efféle alakzat? Azt megtudja mindenki, aki szembekerül egy nagy piros körrel, avagy csatlósaival, a kis zöld körökkel... Ellenfeleink tehát mindenféle rombuszok, trapézok, körök, kockák és egyéb nyalánkságok, amelyek különféle színben és méretben törnek picinyke virtuális hajónk életére. A gonoszoknak nem csupán a vizuális megvalósítása, hanem a mozgása és a támadási fajtái is eltérnek, így biztosítván a kellő változatosságot, amelyet amúgy is kellően megalapoz a borzalmasan színes grafika. A különféle effektektől néha már alig lehet látni magukat az ellenfeleket, s ennek következtében egy bizonyos pontszám fölött már szinte vaktában lövöldözünk.
Meg persze amiatt is, mert a játékot nem PC-s irányításra optimalizálták. Természetesen erősen megkérdőjelezhető, hogy micsoda gigászi munkát is igényel egy efféle, rendkívül komplex játék billentyűzetre és egérre való optimalizációja, azonban a Bizarre Creations szerint hatalmasat. Ezt a jelszót harsogva annak rendje és módja szerint el is felejtkeztek ezen nüanszról, aminek következtében a játék a hagyományos billentyű+egér kombóval ha nem is játszhatatlan, de kellően lehet szenvedni vele. A kétfajta célzási rendszer közül az első tökéletesen használhatatlan, míg a másodiknál szomorúan konstatáltam, hogy itten valami lassú. Úgymint az egér, pölö. Rágcsálóm maximálisan elérhető 1600 dpi-s mozgásérzékenysége nem bizonyult elégségesnek a Geometry Warshoz, lévén a játék alatt mindig azt éreztem, hogy az egér követési sebessége egészen egyszerűen lassú, ami egy idő után nem csupán frusztrálóvá, hanem igen gyors elhalálozások biztos okozójává is válik. Minderről aligha maga a célszerszám, mintsem inkább a játék beállíthatatlansága a felelős, lévén a menüből elérhető változtatásokra a legjobb szó a némiképpen eufemisztikus „spártaian egyszerű”.
A navigáció nehézségeitől eltekintve egészen remek kis unaloműző játék a Geometry Wars, főként a fent említett szorgos, a bősz munka alatt némi kikapcsolódást kereső sztahanovista rétegek számára. Baráti áron baráti játék, kissé barátságtalan irányítással.
