Euro Truck Simulator

Harminc-negyven évvel ezelőtt Magyarországon sokan szerettek volna akkora szabadságot, mint ami mára megadatott. Veszünk pályamatricát, felnyaljuk és már száguldhatunk is Európa autópályáin, gyakorlatilag bárhová. Hát még az olyan szabadság milyen áhított lehetett, hogy ehhez fel sem kell kelnünk az otthoni karosszékünkből. A cseh fejlesztésű Euro Truck Simulator pontosan ezt a szabadságot hozta el nekünk. Batár kamionnal düböröghetünk át Európán, de azért van kihívás jellege is ennek a szimulátornak.

Ami első körben meglepő, hogy a későbbiekben említett paraméterek miatt abszolút nem ciki játék mindössze párszáz megát nyom. Ha jobban belegondolok, ebből az évezredből nem nagyon tudnék olyan játékot említeni, ami ennyivel beérte volna, és emellett nem dobta volna ki az épeszűbbje azonnal az ablakon. Lám, élnek még fejlesztők, akik tudnak és akarnak is optimalizálni.

A játék lényege tehát a már említett európai áruszállítás. Persze mondanom sem kell, hogy csak kontinensünk említésre méltó felével foglalkozik a program, így Magyarország, Szlovákia, Románia, a komplett Balkán és Görögország is kimaradt sajnos, de amit még ennél is jobban szerettem volna, az Anglia és a Csalagút, de ez sem kapott helyet. Kis hazánknak főleg örültem volna, de "ez van, ezt kell szeretni" alapon így is pozitívan álltam a játékhoz.

A játékmenet a végletekig leegyszerűsített. Első indításnál kiválasztjuk, melyik országból kívánjuk kezdeni a fuvarozást, aztán megvásárolhatjuk a kezdőtőkénk alapján egyetlen elérhető nyergesvontatós kamiont és már mehetünk is az első hivatalos munkát felvenni. Eközben folyamatosan informál minket a program, hogy éppen mi történik, és nagyszerű tippeket is kapunk. Ne féljünk semmit! Nem bonyolult a kezelés és a feladatok is érthetőek (ráadásul a játék magyar felirattal került a boltokba). A legközelebbi depóban felvesszük azt a munkát, amelyik szimpatikus, vagy amelyik a legjobban fizet, és már mehetünk is ki az autópályára. A teljesítendő feladatok között általában a legtávolabbi célpontra eljutandó áru fizet a legjobban, valamint egy bizonyos szinten túl számít a rakomány törékenysége és tűzveszélyességi besorolása is. A játékban három szinten különböztetik meg a veszélyes rakományt. Mindegyikre külön jogosítványt kell szereznünk, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy ki kell fizetnünk az árát. 40-50 ezer euró körül mozognak ezek, addig pedig, amíg ez az összeg összegyűlik, kénytelenek vagyunk beérni komolytalanabb rakományokkal, mint például alma, joghurt, fagyi, satöbbi.

Az áru mozgatása valamivel könnyebb, mint amilyennek a valóságban tűnik egy olyan ember számára, aki még sosem vezetett kamiont, és gondolom a játékosok nagy része így van ezzel. Nem kell sokkal több dologra figyelnünk, mint átlagos autók vezetésénél. Esetleg a sok méter hosszú vontatmány bonyolítja meg néha egy kicsit az életünket, de a lényeg, hogy ne szegjünk meg fő közlekedési szabályokat, ne menjünk neki semminek, ne fussunk ki az üzemanyagból és lehetőleg ne dobjuk be a szunyát az autópálya közepén. A játék felülete segít odafigyelni ezekre a dolgokra. Valós idejű információt kapunk mindig az üzemanyagról és a sebességről. Autópályán 90 km/h felett villan a traffi, lakott területen 50 a megengedett. Értesülést kapunk egy kis piktogramból arról, hogy mennyire vagyunk fáradtak, mert a játék 12 órányi vezetést engedélyez alvás nélkül, aludni pedig a benzinkutak parkolóiban és a városok kamionszervizeiben tudunk. Valamint arról is kis piktogramokból tájékozódhatunk, hogy mennyi kárt tettünk a kocsiban és a rakományban. A kamion és a vontatmány ütközésekkor, illetve az útról való lefutáskor sérül. Természetesen a rendelkezésre álló üzemanyag mennyiségéről is folyamatosan tudunk. A tankolásokat sose hagyjuk az utolsó pillanatra, mert a gázolajat nem fogja érdekelni, hogy már csak két kilométerre vagyunk a következő kúttól. Ha kifutunk a hajtóanyagból, segélyhívás a megoldás (ugyanez, ha felborítjuk a járgányt), és a mentőangyal elég drágán méri a gázolajat. Az árban amúgy is jelentős különbségek vannak. A legolcsóbb üzemanyag literenként 1 euroba kerül, de a határátkelőknél telepített kutakon akár másfélszeres árat is fizethetünk, ami 600 liternél már jelentős különbséget eredményez. Belső nézetben a sebesség és az üzemanyagszint a műszerfalon látható. (Magasabb kategóriájú kamionnál arról is tudunk, hány kilométert megy még el a gép az aktuális üzemanyag-mennyiséggel, de sajnos azt nem tudjuk, milyen messze van a kút...)

Maga az autópályás robogás alapvetően unalmas kéne, hogy legyen, hiszen többezer kilométeres utakat 90-nel megtenni elég sokáig tart. Úgy oldották meg a fejlesztők, hogy ne unjuk el az egész életünket az első fuvar alatt, hogy a lakott területen kívül negyvenszeresre gyorsították az idő múlását. Ezzel arányosan lerövidítették az utakat az élethez képest. De a kilométerek azok pörögnek szépen. Így fordulhat elő, hogy egyik-másik alagút 30 kilométer hosszú, és egyes előzések akár 10-20 kilométeren át is tarthatnak. Így pár órás kitartó játékkal tudunk szinteket lépni. Persze ettől függetlenül van még unalmas része a fuvarnak. Kiváltképp az lehet idegölő, amíg az ember nem nézi meg a billentyűzetkiosztást, és így talán nem is tud róla, hogy van tempomat a gépen. Ez az az eszköz, ami egy megadott sebességen tartja a járművet addig a pillanatig, míg nem nyúlunk a gázhoz, vagy a fékhez. Paradox módon ahhoz, hogy 90-re belőjük a tempomatot, kb. 94-95 km/h-s sebességnél kell bekapcsolni, mert a bekapcsolás után egy picit csökken a sebesség. Így hát picit kénytelenek vagyunk szabályt sérteni. Ha ekkor fotóznak, akkor sajnos 250 euróval rövidítenek meg minket. Hasonló árat kell fizetnünk, ha a városban áthajtunk a piroson, de a legtöbb bírság az egynél több szereplős balesetekért jár. Ezért 400 eurót perkálunk le az áru célba vitele után (vagyis amikor már van miből kifizetni). Egy zsírosabb fuvarért a játék előrehaladtával egyre többet kaphatunk. Kb. 1000 eurótól indulnak a jelentősebb távolságra szóló fuvarok díjai, persze ha megrongáljuk az árut, levonnak a pénzünkből egy picit. Leginkább óvatosnak talán az áru leparkoltatásánál kell lennünk, itt érdemes a felülnézeti kameraállást választani, tolatni még így is művészet a géppel. Ha mégis megtörtük volna a kamiont, a már említett szervizekben tudjuk helyrehozatni a hibát – persze ezt is pénzért cserébe –, mert sajnos a megtört kamion nem megy olyan jól, mint egy sérülésmentes, így egy átlagos emelkedő is jelentős problémát jelenthet. A játék elején megvásárolható kamionra amúgy is ráfér a tuning, ami kedvezőbb üzemanyag-fogyasztást és nagyobb teljesítményt adhat a jobb kezelhetőség mellett. Ebben is szervizpontok vannak a segítségünkre.

Fuvar közben meglehetősen türelmesnek kell lennünk. Például egy Berlin-Róma vagy Lisszabon-Varsó útvonal elég hosszú. Bár a magam részéről a Varsóba vezető utakat kedvelem legkevésbé, a kedvencem a német és a francia autópálya. A környezettel igyekeztek élvezhetőbbé tenni a fejlesztők az utat. A kontinens környékének megfelelő növényzetet pakoltak körénk, és persze a nagyobb hegyeket a játékban is meg kell mászni, ami az induló kategóriás géppel elég nyögvenyelős. Alkalmanként egy kis felhőszakadással tették érdekesebbé a játékot, amit szerintem vagy ki kellett volna hagyni, vagy sokkal szebbre kellett volna megcsinálni. Elég szerencsétlenül néz ki ez a természeti erő a játékban. A grafikával alapvetően egyébként nincs semmi gond. Nem egy világbajnok ugyan, de a játék jellegét tekintve beértük volna még akár rosszabbal is. Egy másik időjárási effektus – a köd – viszont egészen jól sikerült. Ritka látvány, de egész jól érzékelteti, milyen ugyanez a valóságban. A hanghatásokat tekintve is az egyszerűségre törekedtek a fejlesztők. Egyszerű, de mégsem lehet úgy istenigazából belekötni. Talán annyit elvárnék egy ilyen játéknál, hogy mondjuk egy beépített MP3-lejátszót tudjunk használni, mert zene nélkül ezek az utak túl hosszúak. A magam részéről egy háttérben futó Winamppel oldottam meg ezt a gondot, mert a játéknak van ugyan zenéje, de az csak a menüben és a navigáció böngészése közben csendül fel, amit túl gyakran nem kell néznünk, mert a játék közben is bekapcsolható egy kis térkép a képernyő jobb oldalán, ami kétféle közelítésből mutatja a környékünket. Autópályán a távoli nézetet javaslom.

Mindenkinek, aki a valóságban szereti az utazást, vagy csak simán technokrata alkat, csak ajánlani tudom a játékot! Bőven megéri a barátságos árát, és rendkívül kellemes időtöltés a közeledő téli időszakra, főleg, hogy ha gondolunk egyet, máris az olasz tengerparton száguldozhatunk napsütésben.