Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Mr. Shifty Mr. Shifty

Mr. Shifty

Hotline Miami és teleportálás: mi rossz történhet?

2017.04.14. 17:35 | szerző: jeszkar | Ismertető/teszt

Emlékeztek a második X-Men film nyitójelenetére? A Nightcrawleres teleportálós akciójelenetre? Gondolkoztatok azon, hogy milyen lenne ilyesmi egy játékban? Az újonc Team Shifty játékában pont ezt próbálhatjátok ki.

Mr. Shifty

A Mr. Shifty egy felülnézetes akciójáték, amely némileg hasonlít a Hotline Miamira. Tehát az alapkoncepciója is roppant egyszerű. Szobáról szobára, emeletről emeletre kell haladnod, és az öklöddel vagy különböző eszközökkel (fém rudak, vázák, gyümölcsök) kell agyonverned olyan 1000 rosszfiút (elég sokan élnek abban felhőkarcolóban). Azonban néma „hősünknek” (értsd: tolvajunknak), Mr. Shiftynek van egy különleges képessége. Bár Shifty külsőleg hasonlít Aiden Pearce-re, de a Watch Dogs főszereplőjével ellentétben nem hackelni, hanem teleportálni tud, és ez ad igazi egyedi ízt a közelharcnak. Sajnos lőfegyvereket mi nem használhatunk, pedig az tette volna igazán különlegessé az alkotást.

Mr. Shifty

Amikor a játék működik, akkor hihetetlenül szórakoztató. Pörgős, akciódús és kihívó. Nincs ahhoz hasonló élmény, mint amikor folyamatos teleportálás közben pár az őrök közül lelövi egymást, odaugrasz az ablaknál lévő ellenséghez, kilököd, majd egy széttört asztalnak a lábát felkapod, és gyorsan elintézed a maradék ellenfelet. Ja igen, a környezet rombolható. Ez egy olyan elem, ami a Hotline Miamiban nem volt megtalálható, úgyhogy mindenképp dicséretes, hogy ilyet beletettek a játékba. Persze hasonlóan a fent említett játékhoz a „Live, Die, Repeat” életérzés nagyon jellemző a Mr. Shiftyre is. Bár van egy mentőöv (egy hosszú kombó után, amikor eltalálna a golyó, akkor belassul a játék), de az gyakran vagy nem működik, vagy akkor működik, amikor felesleges.

Mr. Shifty

A grafika egyszerű, de stílusos. A képregényszerű világ jól megy a papírvékony karakterekhez (érted: képregény... papír... [sóhaj]), és kifejezetten örültem annak, hogy végre egy felülnézetes indie játék, amely nem pixelgrafikát használ. Őszintén: az a stílus számomra már tényleg kezd egy kicsit unalmassá válni. Ellenben a zenéről nem tudok semmit más mondani, mint hogy van.

Mr. Shifty

Eddig minden jónak hangzik, szóval mi a probléma? Nem tudom, észrevettétek-e, hogy pár bekezdéssel korábban így kezdtem az egyik mondatot: „Amikor a játék működik...” És itt nagyon sok hangsúly van az „amikor”-on. Ugyanis vannak olyan pillanatok, amikor a fejlesztők úgy döntöttek, hogy most a játénak nem a teleportálós akcióról kell szólnia, hanem valami másról. Ezen pillanatok sok mindennek nevezhetőek, csak szórakoztatónak nem. Ilyen például, amikor egy percen keresztül ritmusjátékszerűen kell teleportálnod halálos mozgó lézerek között. A másik pedig azok a részek, ahol blokkolva van a teleportáló képesség. A képesség, ami az egész játék alapját adja...

Mr. Shifty

Tovább ront a helyzeten, hogy az irányítás az alapvető ösztöneimmel szembe megy. Én annak örülnék, hogy abba az irányba tudnék ütni/teleportálni, amerre nézek/mozgok. Azonban ez nem így van. Ugyanis míg a billentyűkkel mozogsz, és döntöd el, merre nézel, addig az egérrel irányítod egyéb cselekedeteid irányát. Így például előfordulhat olyan jelenet, hogy futsz jobbra, de teleportálni balra fogsz. A játékot egyértelműen kontrolleres irányításra tervezték (erre a játék figyelmeztet is), de ha már egy PC-s játékról beszélünk, akkor örülnék neki, hogyha a billentyűzet-egér kombóval is minden rendben lenne.

Mr. Shifty

De a játék még mindig menthető lenne. Ugyanis az utolsó harmadáig a jó részek ellensúlyozták a rosszakat. Viszont ott a fejlesztők eszméletlen szinten túltolták a nehézséget. Már az utolsó előtti pályákon nagyokat néztem, hogy miket találnak ki (például láthatatlan rakétavető-torony, hőkövető rakétákkal), de azok mind semmik voltak ahhoz képest, amit az utolsó pályán kaptam. Csak egy részt emelek ki: egy szoba, ahol a falak és az ellenfelek folyamatosan teleportálnak, és közben az egész szobát mozgó lézerek terítik be. Amennyiben egy fal éppen kiteleportál a lézer elől, akkor neked annyi Az egyetlen megoldás, hogy memorizálod minden fal és ellenfél teleportálást előre. Mi a rosszabb? Hogy ez még nem is az utolsó és a legnehezebb része a pályának. A játék folyamán egy-egy nehezebb pályán olyan 20-30-szor haltam meg, itt több mint 100-szor. És a négy-öt órás játékból egy órát ezen a pályán töltöttem. Ja, és amúgy nem is léphetsz ki a pályáról, mert akkor kezdheted, az egészet elölről. Szóval bármenyire is ideges vagy, folytatnod kell, mert különben még jobban meg fogod bánni.

Mr. Shifty

Amikor elkezdtem a játékot, nagyon élveztem, és gondoltam, hogy ez egy olyan alkotás, amelyet mindenkinek szívesen ajánlhatok, azonban most már ezt nem tudom megtenni. Nem tudok egy olyan játékot ajánlani, ahol az utolsó harmad olyan frusztráló és nehéz, hogy majdhogynem mazochistának kell lenned, hogy végig vidd, pláne úgy, hogy a játék még egy rendes lezárást se kapott. Próbálok fair lenni a játékkal szembe, különösen azért mert az eleje tényleg szórakoztató, de akármennyire is védeném, sajnos tény, hogy ennél sokkal jobb felülnézetes akciójátékok is vannak a piacon. ■

Mr. Shifty
Mr. ShiftyMr. Shifty

értékelés

Mr. Shifty

Mr. Shifty
Pozitívumok
  • Akciódús pillanatok.
  • Egyedi grafikai stílus.
  • Jó alapötlet.
Negatívumok
  • Frusztráló utolsó harmad.
  • Kritikus pillanatokban megjelenő bugok.
  • Nem odaillő játékrészek.
  • Az egér-billentyűzet kombináció nem túl erős.

hozzászólások (0)

ajánlott olvasnivaló