Super Smash Bros. Ultimate
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

RiftStar Raiders

RiftStar Raiders

Így fest egy ígéretes koncepció tökéletes elbaltázásának szemléletes példája

2018.03.22. 15:10 | szerző: gregmerch | Ismertető/teszt

Gyanítom, nem vagyok egyedül a magam, videojátékos értelemben véve már-már matuzsálemnek számító, „négyixes” generációjában, aki a shoot’em-up stílussal találkozott hajdan az elsők között. Akkoriban a platformerek és egyéb ügyességi programok mellett ezek az alkotások jelentették a paletta krémjét, amelyen a klasszikus szerep-, kaland- és akciójátékok csak később vették át az uralmat. Az idő közben jócskán eltelt, és habár manapság teljesen más műfajok uralják a piacot, a régi, jól bevált receptúrák azért rendre visszatérnek, persze némi modern fűszerrel meghintve. Nincs ez másképp a Climax Studios „kettődés” űrlövöldéje, a RiftStar Raiders esetében sem, amelynél ez a bizonyos adalék az online kooperatív játék csábító lehetősége. Lenne...

RiftStar Raiders

A játék kulisszáit egy „intergalaktikus Karib-térség”, Arcadia szolgáltatja, amely egy, az emberiséget megtámadó, idegen mesterséges intelligencia, a WarSwarm aktuális hadi tevékenységének központjában áll. Fajunk utolsó reményeként a helybéli, eddig a körözési listák élén portyázó kalózoknak kell csatasorba állniuk hajóikkal, hogy felszámolják – no és persze amennyire csak lehet, meg is sarcolják – a ránk törő ellent.

RiftStar Raiders

Mi is egy ilyen haramia bőrébe bújhatunk, akivel a RiftStar Raiders összesen kilenc pályáján lőhetünk szét minden szétlőhetőt, kerülhetünk el minden elkerülhetőt, és foszthatunk ki minden kifoszthatót. Ezt egy, a stílusra a kezdetektől jellemző, nagyon egyszerű vezérléssel kombinálva oldhatjuk meg, amely a két analóg karon kívül gyakorlatilag mindössze néhány gombot alkalmaz. Kezdőjárgányunk éppen csak repülni és lőni képes, no meg rendelkezik némi pajzzsal, amelyeket az utunk során bezsebelhető lootok terhére fejleszthetünk kedvünkre két pálya, avagy két próbálkozás között. Ilyenkor egy lehetséges fejlesztést kiválasztva gyakorlatilag a többiről le is mondunk, így végeredményben egy nagyon sokféle irányba pofozható tudású és küllemű, egyedi űrhajót építhetünk magunknak. A pályák csekélyke száma se tévesszen meg senkit: azok egyfelől igen kiterjedtek, másfelől pedig nagyon nem egyszerű őket teljesíteni, így a program jóval tovább köt le bennünket, mint azt elsőre hittük volna. Mindehhez szép, színes látványvilág és igen kellemes hanganyag társul, ami az eddigiek alapján egy új etalon születését is sejtethetné a műfajon belül.

RiftStar Raiders

Sajnos azonban akad néhány kevésbé átgondolt aspektusa a játéknak, amelyek megakadályozzák azt abban, hogy igazi klasszikus lehessen. Egymagunk játszva igen hamar legyűr bennünket a minden irányból közelítő ellen, vagy pedig valamelyik szétbontandó fal, elkerülendő csapda, esetleg egyéb akadály végez velünk. Ha igen kitartó módon sokadszorra is nekivágunk egy helyszínnek, és közben minden lehetséges jutalmat, illetve fejlesztést begyűjtve feltornázzuk hajónk tulajdonságait, ami mellett a vezérlést is tökéletesen elsajátítjuk, akkor is brutálisan megizzadunk társak híján valamennyi pályán – hogy a főellenfelekkel történő viaskodást ne is említsem. A nehézségi szint, mint olyan, nem létezik, így azt nem állíthatjuk be szabadon, cserébe eldönthetjük, hogy egy ötös skálán mozogva hányszor engedjen bennünket elhalálozni egy nekifutásra az MI. Semmi gond, akkor uccu neki, fogjuk maximum három barátunkat, és kezdjünk neki többedmagunkkal az aprításnak. Nos, a lokális többjátékos mód sem került be a repertoárba – számomra érthetetlen módon –, vagyis kénytelenek vagyunk internetes kapcsolatra és online barátainkra hagyatkozni. A többszemélyes mód várótermébe lépve azonban sehol nem leljük a „csatlakozás egy játékhoz” opciót, csak mi magunk hívhatunk meg néhányat barátaink közül egy kis mókára. Hiába is várakozunk mások felkérésére, rendszerint csak a magunk indította játszmák vezethetnek sikerre, már ha vannak olyan ismerőseink, akik éppen elérhetőek, és meg is van nekik a játék. Ennek tapasztalatom szerint nem túl sok az esélye, így minden fentebb említett bosszúságot figyelembe véve, sajnos elmondható, hogy egy alapvetően jó koncepciót néhány kevésbé kidolgozott játékelemmel bizony így lehet tönkrevágni.

RiftStar Raiders

A Climax Studios visszanyúlt a videojátékok hőskorának egyik közkedvelt stílusához a RiftStar Raidersszel, és a mai kor kívánalmainak mindenben maximálisan megfelelő köntösben tálalta legújabb lövöldéjét. A játék tele van remek ötletekkel és lehetőségekkel, azonban a nehézségi szint beállítási lehetőségének kihagyása, a lokális többjátékos mód hiánya, valamint az online multiplayer opciók kiherélése együttesen egy csak a legfanatikusabbak számára élvezhető alkotássá kicsinyítik ezt az egyébiránt ennél jóval többre hivatott alkotást. Kár érte. ■

RiftStar Raiders
RiftStar RaidersRiftStar Raiders

A RiftStar Raiders PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra jelent meg. A tesztpéldányt a játék fejlesztője biztosította.

értékelés

RiftStar Raiders

Pozitívumok
  • Kellemes megvalósítás.
  • Nosztalgikus koncepció.
Negatívumok
  • Nem állítható be a nehézségi szint.
  • Nincs helyi többjátékos mód.
  • Az online többjátékos opciók teljesen ki lettek herélve.

hozzászólások (0)

ajánlott olvasnivaló