A rendőrökről nem tudok, hogy emlegették-e post launch tartalomként, a multit viszont mondták, hogy csak decemberben jön. Engem ez utóbbi zavar a legjobban: az első rész erre épített, hogy közösen menjünk (ez megvan), csináljuk a küldetéseket (ez már nincs), és szervezett körülmények között versenyezzünk (ez majd jön). Elég fontos dologban marad el az elődtől... Amúgy minden hibája ellenére kedvelem, de ezt így elég amatőr hibának érzem.
A légpárnás infót köszi. A forgalmazótól Gold Editiont kaptam (ezúton is nagy köszönet érte), így el voltam látva bőven járművekkel, illetve a teszt során leginkább a versenyekre koncentráltam.
Az első rész sztorija ugyan nem volt valami nagy eresztés, de szerintem nagyon jó hangulatot és alapot adott az egész játéknak - volt egyfajta kerete, kontextusa, hogy miért száguldozunk át egy fél kontinensen oda-vissza. Itt ez a Red Bull, akarom mondani Live által szponzorált eseménysorozat kicsit összevissza benyomást kelt, de végülis kábé oké.
A rádióműsor kínálatával pedig szerintem nincs gond. Ugyan nem feltétlen top slágereket tolnak (talán a klasszikus adó a kivétel), de azért szépen elkülönülnek a stílusok - noha ehhez kell az elektronikus zenét ismerő ízlés is, egyébként nehéz megkülönböztetni a dubstepet az ambienttől. És az is tény, hogy az elektronikus zenei kínálat van túlsúlyban.
Itt van hát a 2014-es The Crew folytatása, én pedig erősen gondolkodom azon, vajon milyen döntések folyamodványaként lett ilyen a második rész, felér-e a Ubisoft által generált hype-hoz – és hogy tulajdonképpen most dicsérjem vagy lehúzzam a cuccot, mert erősen ellentmondásos lett az eredmény. Az első részt én minden hibája ellenére bírtam, itt pedig már a bétánál belengettem, hogy ez a játék lesz az, ami az arcade autós játékok trónjáról végleg letaszítja az évek óta hullámvölgyben-középszerűségben dagonyázó Need for Speed sorozatot. Tévedtem volna?
Mielőtt erre válaszolnék, nézzük meg, mi változott. Kezdjük azzal, hogy sztori most nincs: egy Live nevű kameragyártó cég égisze alatt veszünk részt egy szép nagy rakás versenyen – valahogy úgy, mint a való világban (nem abban ;), az igaziban) a Red Bull is belemászik mindenféle neki tetsző sporteseménybe. Amiben több a The Crew 2 az elődjénél, az az, hogy immáron nem vagyunk négy kerékhez kötve, hiszen az autók mellett vannak motorok (igaz, ezek a Wild Runban már debütáltak), hajók és repülők is. Ezt én határozottan pozitívumként értékelem, még akkor is, ha esetleg pár játékosnak esetleg nem tetszik, mert mondjuk nem áll úgy kézre a vezetésük. Ahhoz, hogy a játékban lévő kihívásokat, szinteket teljesíteni tudjuk, szerencsére nem kötelező minden versenyt teljesíteni. De ezt leszámítva is örülök a dolognak, hiszen ennyire átfogó, könnyed stílusú játékhoz még nem igazán volt szerencsénk a történelem során (ha mégis, várom a cáfolatokat a kommentek között).
A kibővített gépkínálat természetesen hozta magával a többféle verseny lehetőségét is, így a repülőkkel például a légiakrobatikán kívül a Bessenyei Péter által (is) megalkotott air race-eken is részt vehetünk. De ha csak az autókra koncentrálunk, akkor is ott van a pályaversenyzés, a gyorsulási versenyek, a drift, az utcai versenyek, a monster truckok találkozása Tony Hawkkal (túlméretezett gördeszkapályákon való ugrabugrálás ezekkel a nagykerekű szörnyekkel), rally raid, rallycross – elképesztő változatosságot sikerült a The Crew 2-be belezsúfolni már most, kiadáskor; és hol vagyunk még a beígért új szakágaktól? Ha minden igaz, szeptemberben jönnek a légpárnások...
És ha már itt tartunk: a season pass itt mást jelent, mint amit a többi játékban megszokhattunk. A játékba ugyanis az új tartalmak mindenki számára elérhetően kerülnek be, tehát a közösséget nem óhajtja az Ivory Tower szétdarabolni. Amit a különféle kiadásokk, illetve a season pass hoz a tulajdonosainak, az az, hogy ezeket az új verdákat ők 7 nappal korábban vehetik birtokba, mint a többiek, ingyen kapnak pár járgányt, illetve kedvezményesen vásárolhatnak maguknak járműveket. Viszont ha valaki csak az alapjátékot vette meg, akkor sem kell lemondania ezekről a járgányokról, hiszen in-game valutáért megveheti, amit vagy összegrindol, vagy igazi pénzért vesz. Ez szerintem nagyon szimpatikus húzás volt a fejlesztőktől.
Ami első pillantásra nagyjából változatlan maradt, az az audiovizuális szekció. Tisztában vagyok vele, hogy a net már tele van összehasonlító videókkal, hogy miben jobb vagy rosszabb a második az első résznél; de igazából az összkép, az összbenyomás változatlan maradt. Van ennél szebb autós játék a piacon? Persze. Azokban tudunk egy fél kontinensnyi területet (még ha némiképp kicsinyítve is) végigszáguldani töltőképernyő nélkül? Aligha. Hozza a 2018-ban elvárható színvonalat a The Crew 2? Bőven. Akkor meg? Nem érdemes ezen rugózni, a játék alapvetően kellemes látvány- és hangzásvilággal lett megáldva, noha azért némely esetben látható/hallható, hova lehetne még fejlődni. A zenéért viszont pacsi jár: kellő számú rádióállomás közül választhatunk, a műfajok között pedig ott a klasszikus zene is. Igen, vagyok annyira hipszter/sznob, hogy élvezem, ha egy Ferrariban lustán gurulok Dvořák vagy Brahms műveire.
Szintén változatlannak tűnik a játszóterünk, ami most is az Amerikai Egyesült Államok 50 tagállama (Alaszka és Hawaii hiányoznak most is). Nekem viszont végig az volt a benyomásom, hogy a nagyvárosok mintha kicsit „összementek” volna, és kevesebb látványosság került be – bár maga a játéktér nagysága most is ugyanakkorának tűnik. Talán amiatt lett több a „terep”, hogy az offroad szakágnak jobban kedvezzenek, illetve a repülők miatt is muszáj lehetett kicsit variálni a grafikus motoron, grafikán.
Történt viszont két olyan változás is, ami miatt nagyon tudok morogni... Az egyik a rendőrök totális hiánya – és ez a kisebbik gond. Nem mondom, lehet nélkülük élni, de az első részben üde színfoltot jelentettek, még ha sok vizet nem is zavartak – sőt, a Calling All Units kiegészítővel teljesedtek ki igazából, még ha nem is hoztak ki a fejlesztők mindent abból a szituból. Itt is adná magát a dolog, hiszen nem egy olyan versenytípus van, ahol nem zárt pályán körözgetünk, erre kedvenc fánkzabálóink sehol sincsenek (nemhogy mi zabáljuk a zsarufánkot). A másik nagyobbik gond a multiplayer kvázi hiánya. Igen, jól olvastátok, hiába az első rész „Never drive alone” jelmondata, itt ennek nyoma sincs. Ott szinte bármelyik küldetést megcsinálhattuk közösen másokkal, és tudtunk egymás ellen is versenyezni akár úgy, hogy „leszólítottuk” a másikat útközben, akár úgy, hogy rendes lobbiban gyülekeztünk. Na, itt ilyen nincs, csak a másik levillogása maradt. Elvileg decemberben (!) jön a PvP mód – így viszont nem értem, minek kellett most kiadni, hiszen ebben a formában félkarú óriás a The Crew 2. Single player játéknak nem rossz, szó se róla (sőt!), csak hát joggal lehet ezt így visszalépésnek értékelni.
És akkor most mondanom kéne egy ítéletet. Adva van a bővített tartalmú egyjátékos mód, a gyakorlatilag minimális szinten létező többjátékos rész, a kellemes arcade irányítás, a középszerű (de nem buta) mesterséges intelligencia (bár a gumiszalag azért összeköt minket), és az ígéret arra nézve, hogy folyamatosan bővül a játék, illetve hogy nem szabdalják szét a közösséget DLC-kkel. Alapesetben erre azt mondanám, hogy nyaljon sót az Ivory Tower és a Ubisoft, hogy kihagytak kulcsdolgokat az előző részhez képest (igen, a rendőrök is nagy szívfájdalmam), de (és ez most egy nagyon nagy de) én megelőlegezem nekik a bizalmat, hiszen ami jelenleg elérhető, az mindent összevetve igencsak impresszív. Lehet, hogy jobb lett volna az ünnepi szezonra halasztani a megjelenést, hogy teljesen kész legyen a multi? Decemberben meglátjuk...
A The Crew 2 PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra jelent meg. A cikk a PC-s verzió alapján készült, amelyet a játékot forgalmazó Cenega biztosított számunkra.
