A Ubisoft idén tavasszal két nagy megjelenéssel is készül, hiszen a Far Cry New Dawn mellett márciusban érkezik a Tom Clancy’s The Division 2 is. A játék 2016-os első része ugyan grafikában és játékmenetben is elmaradt az évekkel korábbi első videókban látott minőségtől, de végül így is szép sikert aratott. A grafika így is nagyon részletes lett, a hangulatra sem lehetett panasz, a játékmenetet pedig a javítások, bővítések és DLC-k közreműködésével sikerült apránként gatyába rázni. Hogy a Ubisoft e tapasztalatokból mennyit használt fel a folytatás fejlesztése során, azt nem tudni, de mi mindenesetre bizakodva ugrottunk neki a Tom Clancy’s The Division 2 elsősorban előrendelők számára megnyitott privát bétájának.
A The Division 2 története nagyjából fél évvel az első rész eseményei után veszi fel a fonalat. A helyzet ez idő alatt mit sem javult, sőt, talán még kilátástalanabb, mint volt. Ezúttal elhagyva a havas New York-i utcákat Washington felé vesszük az irányt, ahol már a nyári napsütés vár ránk. De ennél sokkal több örömünk nem lesz a városban, az ugyanis New Yorkhoz hasonlóan lepusztult és kihalt. A Ubisoftnak szerencsére nem veszett el az érzéke, hogy nagyon részletes és hangulatos poszt-apokaliptikus világot tárjon elénk (és ez nem a Far Cry New Dawn féle rózsaszín, mézes-mázos változat...). Az utcákon mindenfelé autók roncsai hevernek, a járdákon emeletnyi magas halmokba hordták össze a szemetet, a szél fel-felkap néhány újságpapírt, a mocskos szennyvíz tócsákba gyűlt a járdák mentén, és persze itt-ott zsákokban hanyagul ottfelejtett holttestek is fekszenek. Az épületek egy része romokban hever, más részük bejáratát a törmelék és a lomok torlaszolja el. Néha belefuthatunk az utcán tanácstalanul és bizonytalan léptekkel botladozó civilekbe, de általában mindenki, aki rajtunk kívül az utcákat járja, barátságtalan figura lesz.
Szóval nyári napsütés ide, kellemesen melengető szellő oda, Washingtonról üvölt az elhagyatottság és a nyomor. És ez csak rosszabb lesz, ahogy egyre mélyebbre merészkedünk a belvárosban. Főhadiszállásunk ezúttal nem kisebb nevezetesség lesz, mint a Fehér Ház, innen indulhatunk különböző sztoriküldetésekre, illetve a város felfedezésére. Ám ez cseppet sem veszélytelen folyamat, ugyanis aki nincs velünk, az rendszerint ellenünk van. És errefelé minden kóbor léleknek stukker van a kezében. A harcrendszer az első részben megismert alapokon nyugszik, ám a béta tapasztalatai alapján sokat csiszoltak a mesterséges intelligencián. Már az első részben is elő-előfordult, hogy egy nagyobb létszámú bandát jobbnak láttam tisztes távolból elkerülni (kivéve, amikor már csúcsra járattam a karakterem és barátaim is velem tartottak). Most viszont már kétszer is meg kellett gondolnom, hogy akár egy két-három fős kis felderítőcsapatnak nekiugrom-e. Persze az első rész emlékei alapján ezt először könnyelműen megtettem, de néhány perc után rá kellett jönnöm, hogy itt bizony új taktikára van szükség.
A harcrendszer most is a fedezékhasználatra épül, csakhogy az első résszel ellentétben itt nagyon jól taktikázik az ellenfél is. Míg egy-két fickó jelentős tűzerővel megpróbált odaszögezni egy láda mögé, addig másik kettő igyekezett mihamarabb két oldalról is bekeríteni. Ha nem figyeltem, bizony hamar elterültem az aszfalton. Szerencsére a fedezékrendszer és a köztük való mozgások most is jól működnek, így viszonylagos biztonságban lehet közlekedni a fedezékek között. Emellett a rengeteg fegyver mellett most is vihetünk magunkkal különböző high-tech kütyüket is. Ezek között a hőkövető gránátot és a többfunkciós drónt is megtaláljuk. Utóbbit akár csapattársaink (vagy saját magunk) gyógyítására is utasíthatjuk, de persze az ellenség megtámadásában is hatékony. Van most is automata lövegtorony, amelyet akár egyetlen célpontra is ráállíthatunk, vagy épp a mi fedezésünkre is használhatunk. Ha ezt kiegészítjük a javítódrónnal, egész sokáig ellen tud állni az ellenséges tűznek is, így pedig hasznos „társunk” lehet a harcok során.
A The Division első része, ahogy a bevezetőben is írtam, grafikában elmaradt ugyan az első bemutatókban látott színvonaltól, de még így is nagyon részletes és látványos volt. Nos, ez igaz lesz a The Division 2-re is, legalábbis a mondat második fele. Bevallom őszintén, mostanra felhagytam a ubisoftos előzetesek és a végül megjelent játékok grafikai összehasonlítgatásával, így nem tudnám megmondani, hogy a trailerekben szebb volt-e a játék vagy sem. Az viszont biztos, hogy a nyári Washingtont ugyanolyan aprólékosan tárják elénk, ahogy a téli New Yorkkal tették. Szerencsére az optimalizáció is nagyjából ugyanazt a szintet hozza, vagyis ha nem is tökéletes, de mindenképpen a jobbak közé sorolható. Emellett PC-n meglehetősen részletes grafikai beállításokat kapunk, így kis türelemmel és próbálgatással mindenki megtalálhatja a saját konfigurációjához mérten legjobb grafikai paramétereket. Nálam például a volumetric fog jelentette a szűk keresztmetszetet: ha ezt kikapcsoltam, már stabilan hozta a játék a 60 fps-t 1080p-s felbontás mellett úgy, hogy a többi beállítás high és ultra között mozgott.
A The Divison 2 amolyan tipikus második résznek érződik. Az első epizódban lefektetett játékmenettől, felvázolt világtól és történettől csak nagyon minimális mértékben távolodtak el, inkább igyekeztek mindazt tovább tökéletesíteni. Persze ennek sikere nagyrészt szubjektív megítélés kérdése, hiszen az első rész fejlesztései és bővítései sem nyerték el mindenkinek a tetszését. Vélhetően most is lesznek, akik visszalépésnek élik meg az új játékot az előzőhöz képest, ahogy lesznek olyanok is, akiket ez inkább beszippant majd, mint az tette. Fejlődni a béta alapján azért bőven van még hova, de az alapok most is elég stabilnak érződnek. Hogy végül a Ubisoft mennyire választja inkább a biztonsági játékot a rizikósabb fejlesztésekkel szemben, a jövő kérdése. De kis szerencsével megtalálják az arany középutat az újdonságok és a jól működő alapok között. Ha igen, akkor már csak egy, az előző résznél jóval izgalmasabb és változatosabb küldetéseket kínáló sztorira és egy jól működő endgame részre lesz szükség – minderre a teljes verzióból derül majd fény.
INFO: Aki nem tudná kivárni az egy hónap múlva esedékes megjelenést, az március elején a nyílt bétában kipróbálhatja majd a játékot.
