Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Devil May Cry 5

Devil May Cry 5 teszt – Újra nyeregben a Capcom démonvadászai

Egy spinoff és pár újrakiadás után végre folytatódik a legendás széria.

2019.03.19. 10:04 | szerző: Zoo_Lee | Ismertető/teszt

A Devil May Cry 5 az a játék, amelynek megjelenését tűkön ülve vártam, holott egy részem szentül hitte, hogy soha nem fogom a kezeim közé kapni. A széria negyedik része bár jól sikerült, közel sem aratott akkora sikert, mint azt a készítők várták volna. Így a soron következő ötödik felvonás helyett a franchise útja előbb egy vegyes fogadtatás közepette évekig faragott spinoff, majd egy meg nem valósult PSP rész, végül a korábbi epizódok újgenerációs konzolokra szánt újrakiadásai felé vezetett. Az utóbbi időben kezdték csak rebesgetni egyes források, hogy a Capcom a negyedik rész kibővített kiadásának sikerén, és a Resident Evil széria helyrerázásán felbuzdulva ismét előveszi Dante és Nero karaktereit eredeti formájukban, őrült, elborult segédeikkel és ellenfeleikkel együtt.

Devil May Cry 5 teszt – Újra nyeregben a Capcom démonvadászai

A 2018-as E3-on aztán meg is történt a bejelentés egy látványos előzetes kíséretében, amelyből szinte sugárzott a klasszikus részek hangulata, miközben a RE Engine-nek köszönhetően a karakterek, ellenfelek és kombók fantasztikus, frissített tálalást is kaptak. Kibírni a megjelenésig hátralevő majdnem egy évet olyan tortúra volt, amelytől nemcsak az ördög, de az elhivatottabb rajongók is sírni tudtak volna – ám a megjelenés végre elérkezett, a játék pedig minden várakozást teljesített.

A Devil May Cry 5 ugyanis minden, amit a rajongók csak kívánhattak egy teljesértékű folytatástól a közel egy évtizeden át tartó szünet és mellékutak után. Egyszerre folytatja a széria történetét, mutat be új karaktereket, vonultat fel új ellenfeleket, miközben folyamatosan próbál hű maradni a gyökereihez, hol kikacsintások, utalások formájában, hol konkrétan visszatérő régi ellenfelek és cselekményszálak képében.

Devil May Cry 5 teszt – Újra nyeregben a Capcom démonvadászai

A történet természetesen nem annyira bonyolult, hogy élvezetéhez elengedhetetlen legyen a korábbi részek ismerete. In medias res az indítás, Dante, Trish, Lady és a démoni karjától megfosztott Nero egy új vadász, a rejtélyes V társaságában küzdenek a démonkirály Urizen ellen, aki egy hatalmas pokoli fa, a Qliphoth törzsében a felszínre tör, hogy felhízlalja magát emberi véren, majd leigázza a világot. A Urizen elleni harc katasztrófával zárul, hőseink vereséget szenvednek, Dante, Trish és Lady Urizen tróntermében ragadnak, Nero és V pedig csak hajszál híján menekülnek el Red Grave városából. Egy hónappal később Nero új fegyvermestere, Nico társaságában tér vissza egy arzenálnyi, devil breakernek nevezett pótkar társaságában, hogy csatlakozzon V-hez és visszaverjék a démoni inváziót.

A narratíva nem mindig halad folyamatosan – gyakran előfordul, hogy miután egy adott karakterrel teljesítettünk egy pályaszakaszt, a következő küldetésben visszaugrunk az időben, hogy egy másik szereplő szemszögéből is követhessük a történet részeit, míg máskor egyszerűen lehetőségünk van választani, melyik karakterrel szeretnénk teljesíteni az adott küldetést, ami bár ugyanahhoz a végkifejletthez vezet, apró eltérések, változások akadhatnak közöttük. A több karakter egyidejű jelenlétét a Capcom ráadásul egy kellemes megoldással vitte véghez, a játékban ha online vagyunk, néha a távolban láthatjuk egy másik játékos ténykedéseit is, akinek a teljesítményét, stílusát a küldetés végén mi is pontozhatjuk, így növelve az adott szint teljesítésére kapott értékelését, és a kincset érő, a karakterfejlesztéshez szükséges orbok számát.

Devil May Cry 5 teszt – Újra nyeregben a Capcom démonvadászai

Nero, Dante és V hármasa ráadásul kellően változatos játékmenetet biztosít. Nero a devil breakerek folyamatosan bővülő, váltogatható tárházával sokkal komplexebb és változatosabb karakter, mint a DMC negyedik részében volt. Dante a tőle megszokott lazasággal, stílusokkal és legyőzött démonokból faragott őrült fegyverekkel operál, míg az újonc V talán a széria eddigi legegyedibb harcosa, aki törékeny fizikuma miatt elsődlegesen három megidézhető démonára támaszkodik, és csak a kivégzőmozdulat erejéig kerül testközelbe az ellenfelekkel. Az akció nemcsak változatos, de szemet gyönyörködtetően látványos is – a RE Engine-nek köszönhetően hihetetlenül részletes karaktermodelleket, mozdulatokat és helyszíneket csodálhatunk, az akció mellől pedig természetesen a megszokott, pörgős zene sem hiányozhat.

Ám sajnos nehéz hibátlan játékot találni, és a Devil May Cry 5 is felsorakoztat néhány elemet, amelyek nem is feltétlenül hibák, de mindenképp érthetetlen döntések. A boltot jelölő megszokott szobrok lecserélése Nico néha szürreális körülmények között felbukkanó kisbuszára, és a Void opció, amellyel vásárlás előtt kipróbálhatjuk a megvenni szánt képességet, mozdulatot remek ötletek, ám a rengeteg töltőképernyő súlyosan belerondít a képbe, előfordult, hogy egy-egy mozdulatot azért nem próbáltam ki előre, mert nem volt kedvem kivárni a váltásokat, holott egyes esetekben, például V legtöbb kombója esetén ez elég fontos lett volna. V karaktere eleve kissé kirí a sorból, bár a fejlesztők érezhetően a játékmenetet szerették volna változatosabbá tenni vele, kissé túlzottan elüt társaitól, amit elsősorban a kombókkal gyűjthető stílusbesorolásokon éreztem. Mivel V esetében gyakran úgy manővereztem, hogy nem is tudtam követni, segéddémonaim épp hol vannak és mit csinálnak, néha úgy gyűlt ki az S kategória, hogy fogalmam sem volt, mit tettem, míg máskor azt nem értettem, miért nem ritkul az ellenfelek száma, amikor már rutinból próbáltam véghezvinni a boltban frissen vásárolt, begyakorolt új mozdulatokat és képességeket. De hasonlóan furcsa és kissé túlbonyolított a megszokott titkos küldetések elérése, amelyekhez konkrétan ki kell szúrni a falon egy hatalmas szimbólum részeit, majd olyan pozícióba állítani karakterünket és úgy forgatni a kamerát, hogy azt teljes egészében láthassuk.

Devil May Cry 5 teszt – Újra nyeregben a Capcom démonvadászai

És az összképbe természetesen belerondít az elefánt a szobában – a mikrotranzakciók, amelyek bejelentésén egy emberként fakadt ki az egész játékosvilág. Szerencsére a Capcom tartotta a szavát, kizárólag orbokat lehet vásárolni, a játék ráadásul ezeket alapból elég bőkezűen osztogatja ahhoz, hogy a tesztelés során egyszer sem éreztem belőlük hiányt, a jelenlétük egyszerűen egy zavaró tényező és baljós előjel. Az sem feltétlenül pozitív, hogy a játék alapból nagy adag DLC társaságában érkezett (beleértve néhány „élőszereplős” átvezetőjelenetet, amelyek értelmezéséhez és értékeléséhez még mindig keresem a szavakat) – a játék tökéletes és teljes mértékben élvezhető nélkülük, ám riasztó, hogy egy, a live service világtól ilyen szinten távoli játék esetében is megkerülhetetlen, kötelező jelentségek.

A szépséghibáktól eltekintve a Devil May Cry 5 egy fantasztikus, lebilincselő játék, minden, amit csak remélhettünk a klasszikus DMC széria visszatérésétől, a Capcom előtt pedig csak emelni tudom kalapom, a Resident Evil 2 után idén már a második olyan címet tették le az asztalra, amely jó eséllyel számos év játéka listán helyet fog majd kapni az év végi értékelésekben. Csak ajánlani tudom mind a széria régi rajongóinak, mind az érdeklődőknek. ■

Devil May Cry 5 teszt – Újra nyeregben a Capcom démonvadászai
Devil May Cry 5 teszt – Újra nyeregben a Capcom démonvadászaiDevil May Cry 5 teszt – Újra nyeregben a Capcom démonvadászaiDevil May Cry 5 teszt – Újra nyeregben a Capcom démonvadászaiDevil May Cry 5 teszt – Újra nyeregben a Capcom démonvadászaiDevil May Cry 5 teszt – Újra nyeregben a Capcom démonvadászai

A tesztpéldányt a játék hazai forgalmazója, a Cenega biztosította.

értékelés

Devil May Cry 5

Devil May Cry 5
Pozitívumok
  • Remek ötletekkel, elemekkel bővíti a szériát, miközben végig hű a gyökereihez
  • Három egyedi karakter, érdekes történetvezetés
  • A megszokott látványos, pörgős, adrenalinbomba játékmenet
Negatívumok
  • Rengeteg töltés átvezetőjelenetek és a Voidba lépés között
  • Néhány játékelem kissé érthetetlenül túlbonyolítva (V, titkos küldetések)
  • Mikrotranzakciók – bár a játékmenetbe nem rondítanak, a puszta jelenlétük egy nagyon komoly probléma
Devil May Cry 5
További hírekért és cikkekért ugorj a játék adatlapjára:
Devil May Cry 5

hozzászólások (0)

ajánlott olvasnivaló