Sajnos túl fiatal voltam, amikor a játéktermek virágoztak. Így mire a közelükbe kerültem (illetve annak paródiáiba egy-egy hétvégi plázás mozizás alkalmával), már csak kevés, de annál leharcoltabb masinát csodálhattam meg. Idősebb ismerőseimtől gyakran hallgattam, mennyi bélást égettek el ezeken a szórakozóhelyeken. Nekem megmaradt a konzolozás és az azokra kiadott gyűjteményes darabok felfedezése. Most viszont az Arcade Paradise képében érkezett egy olyan program, amelyben felépíthetjük és játszhatunk is álmaink játéktermes vállalkozásában.
Ashley élete gyökeresen megváltozik, amikor megkapja édesapja egyik első, elfeledett cégének, a King Wash mosodának kulcsait, hogy innentől egyedül üzemeltesse azt. Az öreg a Riviéráról mond fel atyai jótanácsokat az üzenetrögzítőre, ami egyfajta segítségként is szolgál. A szemétszedés, rágókaparás, wc-pucolás szentháromságában telnek a munkanapok, miközben a lustább vendégek ruháit is magunk mossuk/szárítjuk majd. Ez így nem hangzik túl örömtelinek, de élénk fantáziánk még az egyszerűbb munkákat is játéknak fogja fel.
Akkor kezd az egész dolog izgalmassá válni, amikor felfedezzük a raktárhelyiségben árválkodó elárvult kabineteket. Kihelyezve azokat egy idő után rájövünk, hogy termelnek annyi bevételt napi szinten, mint maga a mosás... Innentől nincs megállás, a profitból lerendelünk új masinákat, ha pedig elfogyna a hely, akkor tesónk a városházáról építési/bontási engedélyeket szerez a bővítésre. Mire a történet végére érünk, 35 játékgépünk feszít a csilli-villi placcunkon, amiket egytől egyik akármikor nyomhatunk is.
Maguk a gépek ismertebb címek modernizált vagy paródia jellegű másai. Mind játszható, és nagy részük még élvezetes is. Külön célokat érhetünk el bennük, több pedig akár 2-4-en is nyüstölhető offline. A kezdeti szemétszedés és további dolgok végig a játékmenet részét képezik, a tisztaság többet nyom a nap végi profitba. Nekünk kell a masinákból a pénzt is összeszedni, majd a széfbe betenni azt. Ez is egy külön minijáték, de később ezeket a kényelmetlen dolgokat kiválthatjuk fejlesztésekkel. Amihez sokat kell majd game-elni, mert a napi feladatok után járó valutából rendelhetjük meg ezeket. A zenéket is hasonló módon ebből vásárolhatjuk a lejátszóba.
Reggel 8-tól este 11-ig tart nyitva a bolt, utána még éjjel kettőig biztonságosan mozoghatunk. Viszont hajnali 3-kor elájulunk a fáradtságtól, majd késve érkezünk másnap (ezt is ki lehet majd váltani saját autót vásárolva). Napokig toltam a cuccot, és meg kell mondjam, rég találkoztam ennyire addiktív indie fejlesztéssel, ami ennyire szerethető volt és így berántott.
Nagyon rá lehet függeni az Arcade Paradise-ra, ezt a szoftvert ügyesen rakták össze. A sztorit szépen felépítették, tennivaló mindig akad benne, az újabb játékok végett pedig nem lesz unalmas. Néhány hibát fedeztem fel, de ezek másnap maguktól megoldódnak, ettől függetlenül bátran ajánlom a korszak és a régi stuffok kedvelőinek is.
