Ha azt mondom, hogy grafikus kalandjáték vagy point-and-click, akkor tíz emberből nyolcnak tutira a klasszikusok ugranak be a nyolcvanas-, kilencvenes évekből. LucasArts, Sierra On-Line, Westwood Studios – hogy csak a legnagyobb neveket említsem a készítők közül. Akkoriban a grafika nem pörgött fel még annyira, és a játékok is úgy néztek ki, mintha LEGO-t reklámoznának. A pixelességnek azonban közel sem marketing okai voltak, hanem hogy a kor csúcs gépei, vagyis az Amiga, de a C64 és PC inkább még óriás képkockákkal operáltak.
A műfajból sokan ma is szívesen ugranak fel a nosztalgiavonatra, és állítanak emléket ennek a fajta megjelenítésnek. Csak hogy a közelmúltból említsek példákat, ott van a Pants Quest, a Thimbleweed Park, a The Darkside Detective sorozat, vagy a zsáner mostani egyik legnagyobb hősének, a Wadjet Eye Gamesnek a játékai. Talán nem is csoda, hogy a The Excavation of Hob's Barrow is éppen ennek a kiadónak a tálalásában érkezik, és olyan komolyan vette a feladatot, hogy a natív felbontása 320*180 pixel, emellé pedig 32 szín dukál. Mindez azonban nagyon is jól áll a játéknak, vagyis ténylegesen pixel artot kapunk, tetszetős helyszínekkel és karakterekkel, és az animációk is rendben vannak.
Ha valamiről nem fogok sokat beszélni, az a játékmenet lesz. Klasszikus point-and-clickkel van ugyanis dolgunk: adott rengeteg felvehető és használható tárgy, inventory, ha pedig elakadnánk, akkor a modern elvárásoknak megfelelően segítséget kaphatunk a hotspotok megjelenítésével, de az éppen aktuális teendőink is listázva vannak, a gyorsutazás lehetőségéről nem is beszélve (ez utóbbi folyamatosan lesz elérhető, ahogy felfedezzük az egyes helyszíneket).
A játék főszereplője egy fiatal régészhölgy, aki könyvet ír Anglia rég elfeledett épített barlangjairól, temetkezési helyeiről. Thomasina meghívást kap egy eldugott kis falucskába, Bewlaybe, ahol az ígéret szerint egy ilyen sírdomb feltárásánál számítanának a segítségére. Megérkezése után azonban döbbenten tapasztalja, hogy megbízója sehol, a helyiek pedig nem igazán fogadják kitörő örömmel, kivéve egy tajtrészeg úriembert, aki rögtön fel akarja szedni. Nem is csoda a sok ferde tekintet, hiszen bőven a viktoriánus korszakban járunk, ahol a felvilágosultság tekintetében nagy különbségek voltak a vidék és város közt, egy magában utazgató asszony pedig feltűnést kelt, pláne ha még nadrágot is hord. Idővel aztán kiderül, hogy az ellenérzéseknek más oka is van, de természetesen a fordulatok és a csattanó maradjon meglepetés.
A sztori szép lassan hömpölyög, és egyre többet és többet árul el, mindvégig ügyesen fenntartja az érdeklődésünket. A feladványok korrektek, és nem lehetetlen küldetés a teljesítésük – mindig kapunk annyi segítséget, hogy boldoguljunk, vagy ha nem, hát a helyszínek újrabejárásával biztosan találunk valamit, ami korábban elkerülte a figyelmünket. Időnként kapunk pár visszaemlékezést is hősnőnk gyermekkorából – ugyanis a választott szakmáját édesapjától örökölte –, ezen túl pedig rémálmok is gyötrik. Furamód mindkettő segítséget jelent az előrehaladásban.
A The Excavation of Hob's Barrow kellemes meglepetés, a műfaj szerelmeseinek bátran ajánlom. A humort sem nélkülözi a játék, de inkább mondható kissé komornak, a korabeli angol falusi élet hangulatát pedig remekül átadja, köszönhetően a remek szinkronhangoknak és a kellemes aláfestő dallamoknak. Az egyedüli dolog, amit kritikával tudnék illetni, az az, hogy a közeli képeket nem sikerült túlságosan szépen ábrázolni, ilyenkor egy kicsit szétesik a pixelgrafika által nyújtott immerzió. Ezt az apróságot leszámítva azonban remekül fog szórakozni, aki belevág a nagyjából 6-8 óra alatt teljesíthető kalandba.
