Aki komolyan szeretné űzni az autósportok digitális változatait, az sajnos mélyen zsebbe nyúlós hobbit választott magának. Eleve már csak az elérhető játékok választéka miatt is a PC számít ezen zsáner elsődleges platformjának, a bika gép és a jó kijelző mellett pedig szükség van egy speciális beviteli eszközre: egy kormányra, hiszen a valóságban sem gamepaddel vezetünk autót. Vannak ugyan olcsóbb fajták, de azokkal szórakozni még csak-csak lehet, de kompetitíven versenyezni már nem igazán. A Thrustmaster az egyik legnagyobb név a piacon, jómagam sok éve egy T150 Pro szettbe ruháztam be tőlük, és most az asztalomon az utóda, a T248 vendégeskedik. Vajon mekkora előrelépést jelent az utód az elődhöz képest?
Külsőre azt is lehet mondani, gyökeres változás történt. A test meglepően könnyű és kompakt lett, köszönhetően többek között annak, hogy a táp kiköltözött belőle – ez egyben a javíthatóságon is sokat dobott, ahogy az is, hogy az USB-kábel is lecsatolható lett, ráadásul egy abszolút szabvány Type-A–Type-C típusúról van szó. Alul remekül lett kialakítva a kábelezés elvezetése – maga a kormány felfogatása viszont maradt a régi „leffentyűs” változat. Ezzel nekem annyi kis bajom van, hogy így könnyű kissé túlhúzni, és pár év után emiatt (is?) óhatatlanul eltörhet. Szerencsére van hivatalos pótalkatrész – de 3D-nyomtatni is lehet egyszerű tekerőgombot.
Maga a perec kör alakú, csak az alja lett lecsapva. Minden gomb a kormányküllőkre került, valamint a kis pontmátrixos kijelző és a két kis szabályozókarocska is. Ez utóbbi a támogatott játékokban (pl. F1 2020/2021/22, Assetto Corsa Competizione, WRC 10, Gran Turismo 7 stb.) lehetővé teszi az autó négy paraméterének menet közbeni beállítását, például a fékerőeloszlást vagy mondjuk az ABS erősségének szabályozását – némi memorizálás után roppant kézreálló, és a valós versenyzést még jobban megidéző megoldást kapunk.
A kis LCD is nagyon hasznos tud lenni, csak nem feltétlen amiatt, amire először számítani lehet tőle. Megint csak a támogatott játékokban ki lehet rá rakni a sebességet, fordulatszámot, sebességfokozatot, köridőt, helyezést, ilyesmit – de sokkal hasznosabb, hogy a játék közben is tudjuk a kormány bizonyos paramétereit állítani (illetve a firmware verziószámát, valamint az FFB-motor pillanatnyi hőmérsékletét ellenőrizni), és ezt minden játékban. Ezek közül talán a leghasznosabb az FFB-görbék közötti váltás: az 1-es a teljesen lineáris, a 2-es és 3-as pedig kicsit „púposabb” görbét rajzol. Nyilván az 1-es az, ami a szimuláció számításai szerinti valóságot mutatja, ámbár mivel a kormány az egyetlen dolog, amivel az autót érezni lehet, nem feltétlen csalás/hazugság az, hogy ha kicsit feltoljuk a közvetített erőket, így jobban, esetleg hamarabb megérezzük, ha például a tapadás fogyatkozóban van, vagy egy kerékvető épp eldobná a kocsit.
A mágnesesség is körbelengi a Thrustmaster T248-at, ugyanis a váltófülek a Hall-effektus alapján működő kapcsolókat kaptak, és ezzel tényleg érezhetően gyorsabb lett a váltás, mint a T150 mikrokapcsolós megoldása. Nagy hátránya, hogy rettenet hangosan kattan minden egyes váltófüllenyomás – magányos versenyzőknek fejhallgatóval tökmindegy, de szociálisabb természetű fotel-Verstappenek embertársait idegesítheti a folytonos hangos kattogás. Kár, mert az FFB halkabb lett, emellett finomabb és precízebb is – még a megszokott 1-es, lineáris módban is jobban érezni az autó kerekeit érő hatásokat. A kormányszög pedig 900 fok lett, ez abszolút elég még az Euro/American Truck Simulatorhoz is (bár a T150 1080 foka ennél a két játéknál tényleg jól jön – máshol viszont nem tudtam eddig igazán kihasználni).
A pedálszett is szakított a hagyományos potméterekkel, és mágneses elvű érzékelőkre váltott. Ugyan javarészt műanyagból készült, de ez az elődnél se volt gond, tartós és strapabíró. A pedálerő viszont nem kicsit növekedett, egy hosszabb etap simán felér egy boka- és vádligyúrással... A fékpedál pedig egy kis rugós mechanika segítségével keményíthető még tovább – a dobozban kétfajta rugót, illetve egy rugóútrövidítő idomot találhatunk, így adva négyféle beállítási lehetőséget. A pedálok keménysége miatt a T248 gyakorlatilag nem használható görgős székkel, ezt nem árt figyelembe venni (persze ha van mivel kitámasztani a széket hátul, akkor már nincs gond).
A vezetési élmény a T150-nel se volt épp rossz, sőt – de a Thrustmaster T248-nak sikerült erre rátennie egy lapáttal a finomabb, ráadásul a menet közben állítható FFB-vel. A kijelző jópofa, de akkor lehetne igazán hasznos, ha legalább PC-n lenne valami API-ja, amivel más játékok is igénybe vehetnék: okostelefonokra akad pár dashboard app, amikkel az adott játék valós idejű telemetriai adatait ki lehet rakni az eszköz képernyőjére – valami ilyesmi kis segédprogramot itt is szívesen látnék.
És ami az árazást illeti: nem épp olcsó a Thrustmaster T248, az alap T150-hez képest pedig jelentős az ugrás. De nem mondhatom, hogy nem érezni azt a pluszt, amit az árkülönbözet jelent, még ahhoz képest is. A T150 Próval nagyjából egy áron van (ha a TM brit webshopját nézem), úgy pedig nem kérdés, melyiket éri meg venni. Olcsóbb alternatíva a T128 lehet – ez alá viszont nem érdemes menni, ha az egyszeri digitális versenyző(palánta) tényleg komolyan szeretne foglalkozni az autóversenyzés ezen formájában. Csak az a pillangóváltó ne kattogna ilyen irgalmatlanul...
