Február 22-én rajtolt el a Sony második generációs virtuálisvalóság-headsetje, a PlayStation VR2. A számos téren jelentős megújulást hozó új kütyühöz – amelyről itt olvashatjátok bemutatónkat – pedig természetesen egy rakás játék is megjelent. Most elkezdjük ezek bemutatását. Első cikkünkben hat cím szerepel, kezdve a felhozatal egyik zászlóshajójával, a Horizon széria VR-spinoffjával.
Horizon Call of the Mountain
Ez a cím konkrétan az új hardver zászlóshajója, még csomagban is megvásárolhatjuk a készülék mellé. Nem csupán méretében, de minőségében is köröket ver a többi versenyzőre. Történetünkben egy shadow carja törzsbéli harcossal fogunk hegyeket mászni és gépállatokkal harcolni (ahogy azt megszokhattuk a Sony húzócímétől). Minden funkcióját kihasználja a headsetnek és a Sense irányítóknak, ezen túl rengeteg beállítást eszközölhetünk. Talán ennyiféle segítséget játékban nem is láttam még, amit itt be lehet lőni.
Alapból haladni ökölbe szorított kezeinkkel tudunk, mintha sétálás közben lóbálnánk, spéci kézmozdulatokat végrehajtva tudunk kitérni vagy elugrani a támadások elől (de választhatunk másfajta haladást is, attól függően, mennyire vagyunk hozzászokva a virtuális élethez). Az íjjal való lövészet nagyon pontos és szuper, és ahogy hátranyúlva a tegezből rántjuk elő az újabb nyilakat, az király, beleélős élményt garantál. Fegyverünket keresztbe fordítva váltogathatunk a különféle nyílváltozatok között, de itt tudunk készíteni pótlásként hozzájuk még továbbiakat pár egyszerűbb lépéssel.
Maga a hegymászás izgi, és tériszonyosoknak rémálomba illő élménnyé válhat a csodálatos képi világ miatt. A receficés vagy alacsony felbontású szélhámosságnak búcsút inthetünk, ami az előző PSVR ismérve volt. Van egy múzeumtúrás rész is a faluban, ahol egy csónakban nézőként szafarizhatunk. Ezt a részét lehet bátran promózni a terméknek, mutogatni a családnak és ismerősöknek. Nagyszerű munkát végzet a csapat, még ha a game igazából csak a főbb funkcióit mutatja be a PSVR2-nek.
PlayStation VR2 bemutató – Második fokozatba kapcsolt a Sony a virtuális valóságban
Utánajártunk, hány lépés előre és mennyi hátra.
Általában minden játékban lehet mozgatni az ujjainkat a különféle gombok nyomva tartásával, de most először használták ezt ki intelligensebb módon. Itt, ha fogjuk az irányítókat, ökölbe lesz a kezünk, viszont ahogy felengedjük az ujjakat az kontrolleren, úgy történik ez a Horizonban is. Apró dolognak tűnik, de használat közben döbbenünk rá, hogy mennyire menő dolog is ez.
Közben elkalandoztam, mert magáról a fő attrakcióról akartam mesélni, ami a mászás lenne. Praclinkkal megmarkolhatjuk a különféle sziklákat, indákat, szegélyeket, majd váltott kézzel egyre magasabbra törhetünk. Ezt átélve a virtuális valóságban akár le is izzadhatunk – a nejem nem értette, miért imitálom a hangokat a tornagyakorlathoz, pedig nyomós okom volt rá.
Kellemes 6-7 órát el lehet tölteni a Horizon Call of the Mountainnel, amit a gyorsan merülő kontiknak köszönhetően egy fenékből nem fogunk tudni végrehajtani. A stuff ülve is játszható, de valahogy meg se fordult a fejemben, hogy úgy próbálkozzam vele. Sok ilyen címre lenne szükség még az új platformra, reméljük, nem maradnak el idővel, ahogy az történt PS4-en is.
Star Wars: Tales from the Galaxy’s Edge – Enhanced Edition
Nem egy új fejlesztésről beszélünk, de az Enhanced kiadásra azt hiszem, megérte várni. Ebben a Star Wars történetben egy droidjavító melós bőrébe bújhatsz, aki hamar az események sűrűjében találja magát. Egy kalózbanda támadja meg a hajót, akiket visszaverve menekülésre is kényszerülünk egy mentőkabinnal. A Batuu vadonvilágába érünk földet, ahol a helyi kocsmáros fószer fog útba igazítani.
A szövegek borzalmasok sajnos, de a játékélmény mindenért kárpótol. Egy multifunkcionális kütyüvel lehet sokkolni és tüzet gyújtani, de emellet csavarhúzónak is kiváló eszköz. Gyereknek érezhetjük magunkat közben, de így lesz ez a különféle sugárvetők kézbevételénél is, amiket még húzogatni is kell felül, ha besülne.
A haptikus visszacsatolás, a rezgés nagyon jó, a ravaszok is kellően ellenállnak cselekvés közben. A Teles from the Galaxy’s Edge kaland bő 3 órára rúg, amit rendesen kitoltak további kikapcsolódással a kiegészítő történetekkel. Ezek A birodalom visszavág film idején játszódnak, és jedi és fejvadász droid szerepekben tetszeleghetünk. Nekem ezek a kiegészítők jobban tetszettek, minden héten el tudnék viselni valami hasonló jóságot. A Horizon mellett ez is egy dobogós PSVR2-es videojáték, amit illene beszerezni, ha az ember invesztált ebbe a hardverbe.
What the Bat?
Ebben a 2-3 órás vidám őrültségben egy baseballütőkezű kölyökkel verhetünk szét mindent, egyfajta ügyességi játékként. Egészen babakorból indulunk, ahol a kockákat kell a helyükre püfölnünk, de a fürdőkádban és az etetőszékben is bolondozhatunk. Ahogy cseperedünk, úgy szélesedik a világunk is, végül az űrbe is feljuthatunk. Legtöbbször el kell találnunk valamit, de sokféle feladvány létezik – 100 rövidke kihívás vár bennünket ezen a mókás kalandon.
A dolog egyetlen negatívuma, hogy helyigényes. 2*2 méteres játékteret követel meg tőlünk, hogy maximálisan és biztonságosan ki tudjunk használni benne mindent. Sajnos nekem nem állt ekkora hely a rendelkezésemre, így kissé csaltam a kijelölésnél, de néhol ennek meg is ittam a levét. Volt, hogy csak kínkeservesen értem el dolgokat, mert útba volt egy bútor, de ennek ellenére is fenemód jól szórakoztam. Kifejezetten ajánlom ezt az alkotást minden friss VR-tulajnak.
Altair Breaker
Kis csihi-puhi jöhet? Mindenféle robotokkal harcolhatunk az Altair Breakerben, ahol egy egyszerűbb karakteralkotás után már ki is próbálhatjuk, mire is vagyunk képesek. Tanulunk falat mászni, kardozni, védekezni és siklani, hogy élesben utána össze-vissza hadonászhassunk.
Amíg csak egyedül vagyunk, nem lesz annyira furi a játék, de mivel egy lobbyból indulunk a küldetésekre, így más játékosok mozgáskultúráját is látva a komolyság visszábbesik. Nagyon ostobán járnak a figurák, a kalimpálásról nem is beszélve. Itt jönne általában az, hogy a játékélmény, a grafika vagy bekészített hideg üdítő kárpótol, de nem ez a helyzet. Elég rajzfilmes az egész, akikkel ki tudtam próbálni online, azok inkább gyerekek voltak, így nekik tudnám ajánlani, konkrétan a 12-14 éves korosztálynak, baráti társaságoknak.
Nálam ez a szoftver volt a kakukktojás az eddigi PSVR2-tesztek során: nem igazán tudom elképzelni, hogy kiépülne hosszú távon egy erős játékosbázis. Pedig van benne sokféle loot meg küldetés, és az ára is elviselhető. VR-élménynek tetszett, de személy szerint több energiát és időt nem tudnék beletenni.
Moss I-II
A kisegeres produkció két könyvét korábban már végigjátszhattuk az előző generációs headseten. A második rész kevesebb mint egy esztendeje jelent meg, így az élménye még bennem is vígan él. Ezek a stuffok voltak a korábbi VR krémjei. Bárki le tudott elé ülni, mert az agyonerőltetett belsőnézetes formátum helyett rendesen, külső nézetből terelgethettük apró figuránkat. Mi csak egy szemlélő voltunk, aki fentről kukucskált a berendezett diorámaszerű képernyőkbe.
Varázslatosan be tudtunk segíteni az egérnek, például tárgyak mozgatásával vagy az ellenség féken tartásával. Az első részben egy kezdő hőst terelgettünk, aki a második felvonásra már fel is nőtt a titulushoz.
Egy nagyon szép mesébe csöppenhettünk, amit most feljavítottak a PSVR2-re. Kezdésnek ott van a grafika, ami sokkal szebb, és jobban is fut a program, no meg a látóterület is növekedett. A világítás és az árnyékok is remekül festenek. Kihasználva a haptikusságot érezhetjük a rezdüléseket, finomodott a kezelés is. Lényegében a korábbi programok „Enhanced” gyűjteményeként is tekinthetünk rájuk. Ha kimaradt korábban, feltétlen érdemes ezekre beruházni, sajnos azonban a korábbi PS4-es változat megléte nem jelent ingyenes upgrade-t.
Ennyi fért az első körbe, hamarosan folytatjuk további PSVR2 játékok bemutatásával.
