Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Fórum

Nem számítástechnikai témák

»» Csajozás!!!:) - csajok és pasik

Történetek - sikerek és persze a bukások... Csajok és pasik.

610 levél
Válasz 17.04.25. 23:11 #21018
stero
Totál igaz. De milyen jó tudni, hogy mi a helyes irány nem? Jobb mint sötétben tapogatózni, hogy húú a nők egy nagy rejtély és kiismerhetetlenek .. hát most már közel sem gondolom ennyire reménytelennek a helyzetet. Bár még mindig nagyon függök a csajok reakciójától és ez nem jó. Folyamatosan próbálom elemezni magam és sulykolni magamba, hogy nem kell rosszul éreznem magam amiatt, ha egy csajjal valamiért mégsem haladna jól a dolog.
Most alakul az egyik hölgyeménnyel valami. Elképesztően jó a szex, a csaj aranyos, én speciel nem tervezek semmi komolyat, de nagyon jó lenne nem elcseszni mert amit eddig tapasztalok kettőnk kapcsolatából az olyan mocsokjó, nosztalgikus érzéseket hoz elő belőlem, hogy már ezért is függök az egésztől. És ez gáz. Már most érzem, hogy az önigazolásomat keresem ebben a kapcsolatban is. Ha nem vigyázok akkor most is elcsúszok ezen és úgy végződik mint minden eddigi kapcsolatom. Csajozni egész jól tudok, párkapcsolatban viszont borzasztóan gyengén muzsikálok. Na mindegy, lesz ami lesz, jobbat nem tudok jelenleg.
16246 levél
Válasz 17.04.25. 21:54 #21017
ufodani
Egyszerű ez: fejben dől el. De tényleg. Idáig viszont igen, el kell jutni, 'el kell fejlődni'. Amennyiben nincs empírikus utad, baszhatod, a könyvek csak iránymutatók, apró mankók, amik persze hasznosak lehetnek.
( nem neked mondom, csak úgy )
Soha ne vitatkozz idiótákkal ! Lesüllyedsz az ő szintjükre, és legyőznek a rutinjukkal. (Woody Allen)
610 levél
Válasz 17.04.25. 20:57 #21016
stero
Természetesen nem ez a PUA szarság a könyv, annak kb az ellentéte. Itt tényleg valamiféle személyiségfejlődést fogalmaz meg mint alap követelményt. Ergo ott kezdődik az egész, hogy megteremted azt a létalapot amiben te önmagadra egy értékes és tiszteletreméltó személyként tekintesz stb stb. Ismerjük szerintem az ilyen önkép, önbizalom, magabiztosság dolgot, ez nem is új senki számára. A vonzalom alapját abban látja a szerző, hogy, ha két személy között kialakulhat vonzalom (nem tudsz mindenkit felszedni mert egész egyszerűen valakinek nem jössz be és kész) akkor arra kell törekedned, hogy ne legyél "needy". És ezt alátámaszthatom kb az összes kapcsolatommal, hogy egy egyetemes igazság. Aki nem tudná mi az a needy annak erről annyit, hogy az a needy személy aki a boldogságát alárendeli az ellenkező nem pozitív/negatív visszajelzéseinek. Ergo rá vagy parázva, túlagyalsz dolgokat stb stb. Sokszor észrevettem, hogy egy csaj baromira vonzódik hozzám míg én hozzá még max csak egy kicsit. Összejövünk mert miért ne, jó csaj. Elkezd megfordulni a felállás, egyre inkább azt érzem, hogy a csaj mennyire király, elkezdek kételkedni önmagamban, hogy talán nem is vagyok elég jó, mindez kihat a viselkedésemre, "kisugárzásomra", cselekvéseim szándékára stb stb. A vége az, hogy a csaj önmaga számára megmagyarázhatatlan okokból teljesen elveszíti az érdeklődést irántad. Totál jogosan. Oda vissza működik ez, de nőknél sokkal erőteljesebben.
Ez csak egy nagyon szokásos forgatókönyv ami velem speciel nagyon sokszor előfordult. Természetesen nem erről szól az egész könyv, de ennek analógiáján követi végig, hogy mit is kellene csinálnod meg min kellene változtatnod. Ergo itt nem csajozási szövegek vannak meg hasonló bullshitek.

Lényeg a lényeg - alkalmazok sokmindent a könyvből és gyökeresen változott a nőkhöz való viszonyom. Alig 1-2 hónap alatt ott tartok, hogy egy rakás randin voltam és a legtöbb csajnál nagyon nagy sikerem van. Mindezt úgy, hogy egy rakás nulla voltam ezelőtt. Úgy érzem átlátom az egész szitut és megértettem mi mindenben hibáztam korábban. Igyekszem mindet elkerülni, másképp csinálni.

Ugyanilyen jó segédanyag a youtube-on található feka csávesz csatornája - Locario Fan (így megtaláljátok) iszonyatosan sok videója van és tényleg mindenre kitér. nagyon sok az összhang közte és az imént említett könyv között és ez már kapásból szimpatikus. Persze ő ilyen nagyon fekásan tolja az egészet, ezt vagy megszokja valaki vagy nem. A lényeg, hogy mind a személyiséged fejlődéséről szól. Főként pszichológia az egész.

Az azért fontos, hogy sem a könyv sem a feka csávó nem párkapcsolati tanácsokat ad hanem abban segít, hogy dűlőre juss a nőkkel és, hogy a lehető legtöbb csajjal tudj megismerkedni és potenciális jelölteket ne bassz el gyermeteg hibákkal meg rossz felfogással. Én speciel imádom .. rohadt sokat segített.
12829 levél
Válasz 17.04.25. 16:03 #21015
McCl@ne
Hát azért mégiscsak felsorolhatnál néhány dolgot, ha időd engedi, hogy valami halovány fogalmunk legyen legalább az irányról, amit felvesz a könyv Csak néhány pontban, tényleg kíváncsi vagyok!
Respect is not given. It's taken.
610 levél
Válasz 17.04.25. 15:23 #21014
stero
Mindenkinek aki problémákkal küzködik a csajok terén:
Mark Mason - Attracting women through honesty
Kikúrt biblia ez a könyv. Annyi, de annyi mindent megértettem és világossá vált egy csomó hülyeség, hogy azt felsorolni se tudnám. Mindenkinek erősen ajánlott.
27915 levél
Válasz 17.04.25. 14:22 #21013
LordMatteo
Láttam már sok mindent, de hogy egy Wifi-csatlakozási probléma ennyire megviseljen egy kapcsolatot...

A kibaszás társas játék, sose feledd.
38356 levél
Válasz 17.04.25. 11:27 #21012
kopé
Igen, ő.
Nem, nem amiatt lett vége. (Nem mondom, hogy nem játszott szerepet, de nem az a fő ok, ezt hagyjuk)


Nem tudom, én most így utólag ezt az egy évet, amit ebbe a kapcsolatba öltem, totális időpocsékolásnak tartom. Főleg, hogy igazából így 30hoz közeledvén kurvára szeretnék már valahova kilyukadni, család gyerek stb dolgok, és ez így elég bosszantó.
Ezért is írtam, hogy az olyan kavarásokra, ahol az ember már az elején is klasszikusan érzi h nem fog menni hosszú távon, az eddigi pár hónap (vagy jelenlegi egy év) helyett maximum pár hétvégét fogok szánni.
"A lelkesedés diktálja az iramot, de a kitartás éri el a célt!"
52189 levél
Válasz 17.04.25. 09:22 #21011
Barthezz
Ő az, akiről korábban meséltél, szóval - bocsánat a kifejezésért, de - a nimfomániás leányzó? Emiatt lett végül vége, vagy más ok játszott közre?

Amúgy én is így vagyok, ha meg se próbálom, akkor utána hetekig basztat a gondolat, hogy mi lett volna, ha mégis. Ha meg megpróbálom és pofára esek / nem jön össze, utána teljesen nyugodtan le tudom zárni ezt a dolgot magamban és sokkal könnyebben továbblépek, a saját lelkiismeretem magam felé tiszta ez esetben, hogy én mindent megtettem, nem rajtam múlt, így ebbe bele kell törődni és ennyi, nem csesztet a "hülye vagyok, miért nem próbáltam meg legalább érzés".
38356 levél
Válasz 17.04.25. 08:14 #21010
kopé
De igen, őróla van szó.
Több mint egy év után szakítottunk tegnap...

Az ilyen "ha" dolgok... Olyan mint pókerben...
Az elején fejjel gondolkodsz és nem adod meg a hívást flush húzóra. Aztán felmerül benned a gondolat, hogy "ha"... Aztán elkezded megadni. És mindig elbukod. Aztán megjön az eszed és nem adod meg többet flush húzóra.

Többet én sem adom meg szerintem. Max egy hétvége erejéig...
"A lelkesedés diktálja az iramot, de a kitartás éri el a célt!"
27915 levél
Válasz 17.04.24. 20:09 #21009
LordMatteo
Te nem 3 hete kértél tanácsot a >>csajod<< laptopja miatt?

Egyébként általánosságban véve az ember ilyen jellegű megérzései tényleg helytállóak, de nekem spec. mindig ott lebegne a "HA..." a szemem előtt, ha nem mennék bele ezekbe...
A kibaszás társas játék, sose feledd.
38356 levél
Válasz 17.04.24. 20:00 #21008
kopé
Nah a mai nap tanulsága:

Ha van egy alakulóban lévő kapcsolatod, ami esetében már a legelejétől, már a kavarás státusztól érzed h
"Ne, ez nem jó ötlet"
"De tényleg ne, meg se próbáld, csak időpocsékolás"
"De tényleg, nincs semmi értelme, kurvára nem illetek össze és te nem ilyen nőt akarsz"

Nah az ilyen esetekben hallgatnod kell magadra és maximum elhúzni pár jó numeráig a dolgot, mert tényleg nincs semmi értelme hosszú távon és csak ugyanúgy elfgosz pocsékolni az idődből egy (vagy esetekben sajnos még több) évet, mint én.
"A lelkesedés diktálja az iramot, de a kitartás éri el a célt!"
610 levél
Válasz 17.02.24. 21:02 #21007
stero
Nos baromira nem lehet ezt más szemszögéből megítélni, de itt úgy érzem a kolis, fősulis dolog egy nagy hátrány. Mindezek mellett pedig az életkora aggasztó egy kicsit. Én nagyon nehezen bíznék komoly kapcsolatot egy 20 évesre. Egész egyszerűen azért mert még "élni" akar majd (nem biztos, ez csak általánosítás). A kolis dolog engem sokkal jobban zavarna na meg a ritka találkozások. Viszont, ha belsőleg meg megfogtad az Isten lábát akkor nagyon nem lesz könnyű a döntés. Ha ez velem történne akkor egy szép kis kínkeserves őrlődésként vizionálnám a jövőbeli kapcsolatomat a hölgyeménnyel. Na de én egy külön állatfaj vagyok, nekem még az életben nem jött össze semmi komoly kapcsolat szóval kiszólt a lyuk a gödörből. Mindazonáltal tudom milyen érzés bizonytalanságban, kétségek közt élni és amondó vagyok sokkal jobb a semmi mint az őrlődés. Ezért is vagyok nagyon szinglipárti. Ha elég masszív önbecsüléssel és ego-val rendelkezel akkor jól fogod bírni az ilyen rizikós dolgokat. Ha úgy véled, hogy ezen tulajdonságok híján vagy mintsem dúskálsz bennük, inkább mellőzd.
4262 levél
Válasz 17.02.24. 17:11 #21006
csuroach
Olvasva itt a hozzászólásokat, arra jutottam, én is leírom a jelenlegi helyzetem, hátha valaki volt már hasonló cipőben és ír rá valami okosat vagy bármit.

Majdnem 1 éve vagyok szingli, most nem rég ismerkedtem meg egy lánnyal Ő 20 én 27 vagyok. 26 évesen volt egy 19 éves barátnőm, aki után megfogadtam, hogy 25 év alatti lánnyal többet nem kezdek. (Mielőtt valaki liliomtiprónak néz, előtte levő lányok 24-25 évesek voltak.)
De így alakult, megismerkedtünk, órákat beszélgettünk először interneten, aztán minden nap órákat telefonon, aztán elkezdtünk találkozgatni, az is nagyon jó volt, gyakorlatilag politikán kívül mindenről tudok vele beszélni, olvasni is szokott, filmeket is szeret.
Főiskolára jár, albérletben lakik, saját szobája van, van jogsija,és van hobbija is, 14 éves kora óta az összes nyarat végig dolgozta, nagyon önálló, most suli mellett is dolgozik,sokszor hétvégén is. Szeret bulizni de ha van valamilyen munka, akkor inkább dolgozik csütörtök reggel, mint egy szerda esti buli. Bevallom őszintén nekem ez nagyon tetszik és azért ezektől függetlenül barátnőivel elszokott járni ide-oda. Kettesben is minden jó, minden működik, szóval örülünk Vincent.

De akkor mi is az amiért írok erről. 27 éves vagyok, elég konkrét elképzeléseim az életemről, mind munka mind magánéletemben és bármennyire is jó ez így eddig, van pár dolog, ami aggaszt.
Ennyi idősen már valóban csak komoly kapcsolatot szeretnék, viszont mennyire lehet komoly kapcsolat ha a távolság miatt a nyárig heti max 2x tudunk találkozni, nyáron meg ha olyan helyen dolgozik amilyenről már szó volt heti 1x. Most az albérlet nagyon drága neki, és kollégiumba szeretne menni, 3 szobatárs, nekem meg kell majd megint koli kártya, és majd akkor majdnem 30 évesen járkálhatok majd fel a koleszba... Persze megértem, sokkal olcsóbb stb. és akkor még vannak álmai, pl suli mellett nyáron 3-4 hónap amerika majd jövő nyáron.

Tudom ez mind mind a jövő, de már estem pofára, nem is egyszer, és bár nem sok nézet eltérés volt eddig köztünk, összesen 2, mindkétszer ezeken gondolkodtam el "veszekedés" után, akkor, hogy mennyire lehet ennek jövője, és mi van ha úgy járok, hogy 30 vagyok és volt egy újabb kapcsolatom amiben alig találkoztam a barátnőmmel...
"A fiataloknak azt üzenem, élvezzék ki a játék minden pillanatát, mert nagyon hamar vége lesz." - Mario Lemieux
610 levél
Válasz 17.02.23. 16:42 #21005
stero
610 levél
Válasz 17.02.23. 16:42 #21004
stero
Jah oké, értem. Ebben igazad van, én nem is így értettem az "alap" szót. Inkább csak egy kiszólás(vagy mi) volt, hogy igen ennek alapnak kellene lennie egyébként.
610 levél
Válasz 17.02.23. 16:42 #21003
stero
Jah oké, értem. Ebben igazad van, én nem is így értettem az "alap" szót. Inkább csak egy kiszólás(vagy mi) volt, hogy igen ennek alapnak kellene lennie egyébként.
19709 levél
Válasz 17.02.23. 14:22 #21002
Peace
Nem feltétlenül azon akadtam ki, hogy hobbi kategória alá veszed vagy sem, hanem az "alap" szó bántotta a szemem. Rengetegen vannak, akik a kötelező olvasmányokon kívül más könyvet nem vettek még a kezükbe(vagy még azokat sem). Kevesen vannak, akik évente pár könyvet elolvasnak és elképesztően kevesen, akik mondjuk havonta 1-2-t. Nem feltétlenül komoly irodalomra vagy agysebészet felsőfokon könyvekre gondolni itt. Én mondjuk kifejezetten hobbi kategória alá veszem magamnál, mert bárhová utazok, bárhol várakozom, mindig van nálam könyv és olvasok.
Don't fool yourselves. War is all we are! Killing is all we are good for! The rest is delusion.
610 levél
Válasz 17.02.23. 12:43 #21001
stero
Én tényleg úgy gondolom, hogy az olvasás az nem egy hobbi. Most miben más az annál mint amikor filmet nézel? Mármint úgy a lényegét tekintve. Szerintem nem sokban. Az egyiket olvasod a másikat nézed/hallgatod.
Azért persze van az a masszív olvasási szokás ami már tényleg egy hobbi ahogy a filmnézés is lehet egy ponton túl már hobbi mert olyan mélyen beleveted magad, hogy tényleg nem csupán egy hétköznapi dolog, azon túlmutat. Nézőpont kérdése.
19709 levél
Válasz 17.02.23. 12:32 #21000
Peace
Erre majd mindenképpen szeretnék reagálni, de majd csak otthonról. Kicsit a páromról mesélve.

De mondjuk azt én sem tudom hova tenni, hogy közel tökéletes a kapcsolat, de igazából nincs nagyon közös pont (vagy csak nem tértél ki rá), hülyeségnek tartja az egyik kedvenc időtöltésedet és igazából nagyjából tesz mindenre magasról. Vagy legalábbis érdektelen, de ez nálam kb. egy és ugyanaz...fura.
Don't fool yourselves. War is all we are! Killing is all we are good for! The rest is delusion.
19709 levél
Válasz 17.02.23. 12:30 #20999
Peace
"Még az olvasás sem hobbi, az olvasás pont annyira alap dolog mint a zenehallgatás meg a sorozatnézés."

Jajjajjajjjj!!! Ezt remélem Te sem gondoltad komolyan, csak hirtelen felindulásból írtad. Alap dolog. Jó is lenne!
Don't fool yourselves. War is all we are! Killing is all we are good for! The rest is delusion.
2889 levél
Válasz 17.02.23. 11:41 #20998
RAI*DEN
Mivel a véleményemet és tapasztalatomat osztottam meg, azt a saját szemszögemből tettem. Tény, hogy vannak dolgok amik nekem zavaróak, főleg úgy, hogy magamat szinte mindenben érdekeltnek tartom, és kevés dolog van amit utálok, vagy amiről ne tudnék beszélni, csak az értelmetlen dolgokat utálom és nem tudom elfogadni(pl: műköröm, ami szerintem se nem szép, se nem praktikus, ellenben kurvára haszontalan, és relatíve drága). Viszont az állításom továbbra is fennáll, hogy amit szembeállítottam vele kapcsolatosan az az, hogy nekem van hobbim vs neki nincs hobbija, én soha nem tudok unatkozni, ellenben ha huzamosabb ideig nincs mit csinálnia, képes unatkozni, én meg kb ott vagyok fejben, hogy az lenne a legjobb ha nem lenne szükség az alvásra, mert az alvással is csak időt baszunk el az életünk azon szegmenséből amiben lehetne tevékenykedni. Persze ettől még imádok aludni, de kurvára szar abból a szempontból, hogy életünk harmada erre megy el
27915 levél
Válasz 17.02.23. 10:11 #20997
LordMatteo
Közel tökéletes, de azért leírtál 20 olyan dolgot, ami a Te lényednek a része, ő pedig érdektelen/elveti. Hmmm, i smell love in the air.

Nagyon nem tudok most érdemben írni hozzá, nem azért fizetnek (), de az én exem, akit itt is megsirattam, nagy kocka. Legyen kocka nőtök. Csak ne vegye komolyan a kompetitív részét a szobában ülve, mert amíg én képes vagyok röhögni a balfaszokon az ötödik elveszített LOL-meccs után, addig ő az elsőnél sík idegbeteg, és persze kin vezeti le és kihez köti az egész rossz élményt, aki ott van mellette... Másfél év szünet után újra egymásra találtunk, együtt voltunk másfél évet, január elseje óta "szünet" van köztünk. Értelmes, okos, de elképesztően makacs és sok mindenben hajthatatlan személyiség. Nagyrészt a saját hibámnak tudom be, hogy egyszerre akart királylány és NŐ lenni, csak nem jól kezeltem le vele ezt a helyzetet, ami elkezdte gyilkolni a kapcsolatunkat, rossz döntésekbe hajszolva engem és őt is. Persze ennek belátása kimerül nála annyiban hogy "erről többet nem akarok hallani, komolyan azt hiszed az én hibám ebből bármi is?" - és az érzelmek hülyesége folytán még tényleg azon gondolkozom hogy igazából minden az én hibám bazmeg.
A kibaszás társas játék, sose feledd.
12829 levél
Válasz 17.02.23. 01:20 #20996
McCl@ne
Na ez az Most épp magamon röhögök, mert kb. úgy felment a pumpa bennem, hogy megmásfélszereződött a vérnyomásom, amikor ezt a kis sztorit olvastam arról, hogy a csaj hogyan áll a videójátékokhoz. Ezek a nők, ebben a történetben minden benne van. Hobbi az nincs, bazdmeg, de a másiké az szar, bár láthatóan fingom nincs róla, soha nem próbáltam, ökörségeket beszélek róla, és egyenlőnek tartom a dohányzással

Komolyan, vissza kell fognom magam, hogy ne írjak olyat, amiért reggelre már elvinnének.
Azt mondja meg nekem valaki, hogy honnan ez a kurva nagy önbizalom? Honnan ez a kérlelhetetlen hiánya az alázatnak a világ felé, hogy egy milliók által űzött, számomra full ismeretlen dologhoz undorral állok hozzá úgy, hogy közben a szívem választottja észérvekkel (amikről én nem is hallottam) kénytelen bizonygatni, hogy nincs vele semmi baj?
A tudatosságnak, a logikának és a következetességnek az ilyen szintű hiánya számomra felfoghatatlan és tolerálhatatlan.
Respect is not given. It's taken.
2889 levél
Válasz 17.02.23. 00:38 #20995
RAI*DEN
McClane-hez csatlakozva minden szavad arany és igaz. Bár mondjuk a szingli halmazba nem tartozom bele, mert 1,5 éve van barátnőm, de a barátnőm mivel 19 éves, tudom mi fáj neked is annyira. Durván 18-19 éves koromtól kezdve volt egy időszak 2 évvel ezelőttig(ekkor kezdtem el ismerkedni a barátnőmmel), amikor is barokkos túlzással élve a "remete" életformát választottam, mert akkorát csalódtam az előző kapcsolatomban. Semmi buli, semmi csajozás, csak a napi rutin és hobbi. Egyetem, majd hazaérve kockulás és sorozatozás, hét második felében meg kézilabda, hétvégén meccsek, hébe-hóba ha időm engedte akkor jóbarátommal találkozás és beszélgetés. Ez a teljes elszigeteltség 1 évig tartott, ezután azért próbálkoztam lányoknál, de sajnos mindig pofára esés lett a vége ha komoly szándékaim voltak, vagy éppenséggel "egyéjszakás" kalandok. Utóbbit taglalni felesleges, de volt benne tanulság is egyszer, bár az nem kifejezetten egyéjszakás kaland volt.

Ez az érdektelenség viszont mindenképp ijesztő. A tapasztalatom viszont több lánynál is hasonló volt. Egyikkel megismerkedtem szemeszternyitó bulin, beszélgettünk telefonon, fb-m és személyesen is egyaránt, volt, hogy suliban ő keresett és jött oda hozzám, megbeszéltük a randit is, hogy akkor elmegyünk, de a gyakorlatban viszont soha nem jutottunk el addig, mert annyira már nem volt motivált. Érdeklődési köre viszont nem volt, ha valakinek járt a pofája folyamatosan, az mindig én voltam, ha kérdezni kellett akkor én kérdeztem, ő viszont nem. Viszont nem erről akarok beszélni, hanem a barátnőmről.

A lényeg a barátnőmmel kapcsolatosan annyi, hogy köztünk szólva csak majdnem minden szempontból tökéletes. Mikor ismerkedtem vele, és randizgattam vele, elég sokat mentem hozzá Győrből Zalaegerszegre. Ez barátok közt is durván 180km, és én a városban abszolút nem voltam ismeretes. Akárhányszor mentem, mindig jött a kérdés, hogy akkor mit fogunk csinálni? Mondtam, hogy ő van hazai pályán, segíthetne és esetleg megmutathatná, hogy mit érdemes a városban megnézni, hova érdemes elmenni és társai(anno még Barthezzel is értekeztem üzenetek formájában, hogy mit érdemes megnézni). Persze erre a válasz annyi volt, hogy igazán semmit sem érdemes, meg találjam ki én. Vért izzadtam már a sokadig randi alkalmával amikor mentem hozzá, hogy mégis mit csináljunk, és ebből kifolyólag volt olyan, hogy én éreztem magam szarul, mikor már nem tudtam mit kitalálni, és ebből kifolyólag 2 alkalommal is elmentünk várost nézni Keszthelyre. Rendkívül nehéz volt ez az időszak a kreativitás szempontjából, de valahogy megoldottam, de nem csak ez volt a gond.

A másik gondom kicsit konkrétabb volt az irányába, ugyanis mikor beszéltem vele, és kérdeztem hobbi ügyben(emlékeim ködösek, de a mai helyzetből kiindulva) nem tudott mondani semmit és a mai napig nincs semmi hobbija. Olvasott könyvet, szerencsére nem az ötven árnyalatos ostobaságokat, viszont nem sportol/sportolt semmit, mentalitásban viszont rengeteg dologgal elutasító, vagy teljes mértékben érdektelen. Mindig hangsúlyozom neki, hogy én semmi rosszra nem akarom őt rávenni, és próbálom átadni neki finoman az információt, hogy attól, hogy csak hétvégente találkozunk, nem kell feltétlenül 0-24 egymás seggében lennünk, mert én közben tudnék olvasgatni híreket, cikkeket, ne adj Isten egy jót játszani 1-2 órán keresztül, esetleg ha ő játszana, sem zavarna, legalább nyitna a dolog felé, mert jelenleg úgy van vele, hogy szerinte csak a tizenéves hülyegyerekek szórakozása ez és nem tudja elfogadni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy pont emiatt mikor nálam van, vagy nála vagyok, nem is játszok szinte soha, 1-2-szer próbáltam, de akkor olyan elképesztő undorral nézett rám, és a játékot követően is, hogy inkább elvetettem a játékot a társaságában. Persze ez több veszekedéshez vezetett amiben én kiálltam amellett, hogy a játék mint olyan tök szórakoztató, nem mellesleg az egyik legkedvesebb szabadidős elfoglaltságom és, és nincs benne semmi ördögtől eredeztetett faszság, amire a reakció csak annyi volt a részéről, hogy sulykolta a "tizenéves hülyegyerekek" mantrát, valamint a függőség dolgokat és társait, meg, hogy ha nekem ez a függőségem, akkor ő meg elkezd dohányozni, mert tudja, hogy nagyon utálom a dohányzást és a dohányzó embereket, és én személy szerint nem tudnám elviselni ha a barátnőm dohányozna. Kemény volt, de ebben a kérdésben úgy érzem diadalt arattam. Többszöri beszélgetések alkalmával elmondtam neki, hogy márpedig nem tervezem abbahagyni, mert szórakoztat és ez az egyik hobbim, és ennyi kikapcsolódás nekem is jár. Nem feltétlenül emiatt a kijelentésem miatt nyertem magamnak érvényt, sokkal inkább azzal, hogy az elmúlt hetekben érdeklődést kezdett mutatni a Diablo 3 iránt, és jobbhíján az én accountomon játszik a saját karakterével, és örülök neki, mert úgy érzem sokkal elfogadóbb lett ebben az irányban, egyik hétvégén mikor nálam volt, játszani akart, és mellette én is játszottam X1-en, amit én előbb abba is hagytam mint ő a Diablozást. Kis siker, de legalább elindítottam benne egy változást.

A másik komolyabb problémám vele kapcsolatban igazából a teljes érdektelenség sok dolog irányába, bár ez is sokat javult az elmúlt 2 évben, ahhoz képest mint amikor megismertem. Túlnyomó részt a totális érdektelenség jellemezte a barátnőmet szinte minden irányban. Nem érdekelte a sport, nem érdekelte a filmek túlnyomó része(mai napig nem érdekli őt a filmek világa túlságosan, de dolgozok rajta), de sokszor mondja, hogy csináljunk valamit. Én persze nyitott vagyok és mindig mondom, hogy jól van, csináljunk. "És akkor mit szeretnél csinálni?" A válasz néha kínos csend, de többnyire meg az, hogy: "Nem tudom, találd ki". Na mikor ezt hallom megfordul a fejemben, hogy tényleg ennyire nem tudja, hogy mégis mi a büdös lóf@szt akar csinálni? Mert az kétségkívül látszik, hogy akarna valamit, de mégis tőlem várja a megoldást, mindig... Kicsit fárasztó, de próbálom rávezetni, hogy ő is kitalálhat valamit, és bár igaz, hogy Pesten éltem 4-5 évet eddig, attól még én sem ismerem a várost teljesen, de azért képben vagyok a lehetőségekkel inkább többé mint kevésbé, ami róla persze nem mondható el. Ja igen, Pest. Most kezdte 2. félévét Pesten egyetemen, szóval a legtöbbször én járok hozzá, mivel a véleménye az, hogy: "Én már jártam hozzád eleget, most te jössz hozzám Pestre" Tudom, ki a franc érti ezt még is? Mintha amolyan elégtétel lenne azért, hogy mivel nála nem alhattam, ezért rákényszerült arra, hogy hozzám/családomhoz jöjjön(külön szobám van, külön fürdővel, külön szinten, csak ugye azért ősök örülnek ha a társaságukban is vagyunk). Persze tény, nem élek külön, de mivel most diplomázok majd, így nyártól aktuális a különköltözés a családomtól/összeköltözés a barátnőmmel.

Kicsit elkanyarodtam, de visszatérve a filmekre, a Sci-Fi-t teljesen bojkottálja, a fantasyt nem szereti, a nyálas filmeket nem szereti, az akciófilmeket nem szereti, csak hogy említsem a top műfajokat. Persze, ott a vígjáték, mindenki szereti, de ebben a kategóriában nagyon nehéz normálisabb darabokat találni. Most külön nem emelek ki minden kategóriát, de azért meglátszik a barátnőmön, hogy fiatal, és sajnos sok mindenben teljesen érdektelen, míg amíg én minden kis szarnak utána olvasok, rengeteg témában olvasok, próbálom képezni magamat mindig, nem akarom, hogy a világ elrohanjon mellettem, képben tartom magamat az aktuális hírekkel és helyzettel(és itt nem az ilyen bulvár moslékkal foglalkozok mint a repedtsarkú Kata, meg a Palácsik, vagyis bocsánat Vajna rib@nc Tímea és társai...). Mondjuk az, hogy elkezdett egyetemre járni komolyabb löketet adott neki érdeklődés terén. Kénytelen lefoglalni magát, és elkezdett tájékozódni, ami a szememben egy giga nagy plusz pont, valamint a filmek kategóriában is sikeresen rádumáltam 1-2 filmre amit amúgy soha nem nézett volna meg, és nyitott egyes műfajok felé. Az eredmény meg az, hogy tudok vele kommunikálni érdemben nem csak rólunk. Persze így, hogy nyitott dolgok felé, a konfliktusok száma is drasztikusan csökkent, és örülök, hogy sikerült felnyitnom a szemét a tájékozódást illetően

Na, ez elég hosszúra nyúlt, meg tudom, hogy nem is írtam le mindent amit akartam, meg nem is pont a témába vágóan, de 40 perce írok már, és unom, meg aludnom kell meg minden Ettől függetlenül maximálisan egyetértek a véleményeddel.
12829 levél
Válasz 17.02.23. 00:23 #20994
McCl@ne
Én meg pont ezt az egyenlőségjelet, meg ezt az összemosást tartom rohadtul károsnak és veszélyesnek. Pont erről pofáztam az előbb, hogy kényes és kellemetlen téma, mindenki meg akarja úszni valahogy, valamiért.

Pyro említette a mama hotelbe menekülő/ott ragadó "férfiakat". Ők vajon miért maradtak ott? Megunták a nőket? Az általad említett, magas, és főleg sokféle elvárásokkal operáló pasik hogy találták ki, hogy nem elég ennek a fele?
Vagy az az elképzelés, hogy valami csillagállás következtében egyszerre kezdtek átalakulni a nők és a férfiak? Amúgy én egyáltalán nem mentesítem a férfiakat semmi alól, egyszerűen azt mondom, hogy az elbaszott viselkedésük egy válaszreakció a világ változására, a nők változására. A nők elkezdték verni magukat az egyenlő jogaikra, amik adottak. Nincs értelme feminizmusról beszélni pl. Nyugat-Európában, mégis mást sem hallani, ez a szar dől mindenhonnan! Ez a feminista asztalverés, a folyamatos (többlet)jogok követelése, az "ide mindent!" frusztrációja. Nem hagytak maguknak elég időt, egy természetellenes (férfi > nő) kiindulóállapotból odateleportáltak a célhoz (férfi = nő), csak mivel kurva nagy volt a lendület, ezért túlmentek (férfi < nő) és innen már akkor menjen vissza a faszom, hát ennyi nélkülözés után kijár!

Ezzel önmagában nem is lenne bajom, csak szerintem kellett volna hozzá még mittudomén, 50-70 év, de nem így alakult. Nekem erre ment rá a kapcsolatom. Igyekeztem valamiféle arany középutat találni, egy olyan megoldást, hogy kinyitom előtte az ajtót, de engedem néha fizetni. De nem ment, 6 év után lelépett, mert önállóan akarja megoldani az életét. Bevallottan frusztrálták azok a tulajdonságaim, amik belőle hiányoztak, és volt annyira intelligens, hogy ezt felismerje, de annyira már nem, hogy kezelje is. Egyszerűen minden női logika (érzelem) vs. férfi logika (ennek nincs értelme, a férfi logika a logika) meccsen alulmaradt, hiszen ez törvényszerű. Logika vs. logika és érzelem vs. érzelem meccseknek van értelme, de a nők erre képtelenek.

Sokszáz/ezer évig takarítottak, gyereket neveltek, életben tartották a családot, miközben a férfiak feltalálták a tüzet, a kereket, az gőzgépet, meg az internetet. Ezek egymás nélkül lófaszt nem értek volna, itt én is kiteszem az egyenlőségjelet, a nők szerepe legalább annyira fontos, mint a férfiaké. Szerintem ezt amúgy egyetlen férfi sem vitatja, ellentétben a nőkkel. Puzsér kurva jól megfogalmazta ezt: egy olyan korban élünk, ahol a férfiértékek dominálnak. Most a vállalatvezetés a menő, meg a pörgés, meg a versenyszellem, a tőzsde, a folyamatos harcok, egy erőszakos, kibaszott gyors világ van, ahol a férfiak ezerszer jobban érvényesülnek, mint a nők. Ezt a nők elirigyelték, és az egyenlő jogok és lehetőségek biztosította pályán elkezdtek férfiként viselkedni. És ez a kiindulópont, legalábbis az első olyan pont, amit nem lehet az ellenkező nemre visszavezetni, ok-okozati összefüggést én itt legalábbis nem látok. Ezekkel az elférfiasodni vágyó nőkkel nem tudnak mit kezdeni a férfiak, egyszerűen frusztrálja őket az, hogy a korábbi értékeik elérvénytelenedtek, már nem nagy szám semmi, mert a nő reflexből odabassza/megmutatja, hogy neki is megy.

De nem megy. Talán majd menni fog egyszer, de még nem. És erre a folyamatra, illetve a tempójára megy rá a párkapcsolat, meg a házasság intézménye. Ami nem feltétlenül baj, mert amúgy is egy gusztustalanul túlhazudott kamu az egész, emberéletek milliói mennek rá arra, hogy egy kitalált ideát hajszolnak egy olyan rendszerben, ami eredetileg azt a célt szolgálta, hogy ne egyedül, utódok nélkül öregedjenek meg az emberek, legyen, aki dolgozik a földeken, meglegyen a folyamatos utódpótlás. Ebből lett két-három forduló alatt a Valentin nap, meg a 200 fős, hitelből finanszírozott látványesküvő, aztán két év múlva a válás, 70%-ban, de mire leírom, már 71.

Viszont még mindig nem azt mondom, hogy a nők a hibásak, vagy ők tehetnek valamiről. Ez nem bűnbakkeresés, csak egyszerűen azért, mert meg lehet jelölni a folyamat elejét, még nem fordítom el a fejem, mert úgy illik.
Azt sem mondtam, hogy a férfiak megtesznek mindent. Nem tudom, mit tesznek meg, én azt látom, hogy befordulnak, elegük lesz ebből az egészből, vagy pályán maradnak, de akkor igyekeznek átalakulni a modern ideállá, ami kb. a Berki Krisztiánban foglalható össze: visszaigénylik az adót, kokszra gyúrnak és 175%-kal nagyobbnak hazudják mindenüket, a farkuktól kezdve a pénzügyi helyzetükig. Ha ehelyett valamilyen tudatos fejlődésnek indultak volna, az nyilván előnyösebb, de a helyzeten csak rontana, hiszen akkor a nőknek megint fel kéne zárkózniuk, és az egész soha nem érne vége.

A saját példámból kiindulva az egésznek semmi értelme. Ha a férfiak úgy általában nem is tettek meg mindent, saját magamról tudom, hogy én kihoztam magamból a maximumot. Sok, rövidnek nem mondható kapcsolat után (mindből igyekeztem sokat tanulni), legutóbb tényleg mondhatom, hogy minden tőlem telhetőt megtettem. Ráadásul a lány is olyan volt, akinél jobbat keresve sem találhattam volna. Az egész teljesen értelmetlenül ért véget, alaptalan, kívülről betörő frusztrációk miatt, amitől kibaszottul elkeseredtem. Mert volt már több szakításom is, de sosem éreztem, hogy nem tehetek róla. És ez megnyugtatott, mert ha tudom jobban csinálni, akkor majd jobban sikerül. Itt viszont se újrapróbálásnak, se újrakezdésnek nem lenne semmi értelme, mert tőlem ez a maximum, csak ugyanúgy tudnék csinálni mindent, ahogy legutóbb.
De nem vagyok olyan hülye, hogy a saját, egyetlen példámból kiindulva vonjak le generációs következtetést: előtte is láttam a jeleket, utána viszont kifejezetten ráálltam a témára, és onnan ez a sok gondolat, tapasztalat.

Csak én eljutottam mostanra odáig, hogy ez nem tragédia, hanem egyszerűen ilyen az élet most. Itt tartunk, elég szar pont egy ilyen váltást megélni, de erre már mondhatjuk, hogy valószínűleg minden korosztály hasonlót élt/él át folyamatosan, úgyhogy kár fejre állni tőle. De magunknak hazudni, meg ezt az egészet elkenni sem érdemes, mert ha megy be a szőnyeg alá, akkor kurva nagy bajt fog csinálni, amikor kikerül onnan.
Respect is not given. It's taken.
20640 levél
Válasz 17.02.22. 23:26 #20993
Pyrogate
Most csak röviden, de ha ennyi hobbid van, ott nincsenek nők? Legalább lenne közös pont és nem üres fejűekkel kéne beszélned.

Amúgy én több férfit ismerek ilyennek, amit leírtál. Mama hotel miatt teljesen érdektelenek a világgal szemben. Majd írok holnap hosszabban.
4721 levél
Válasz 17.02.22. 23:24 #20992
Christoph
Az érdektelenségre írtam azt, hogy ez nem mai jelenség, nem a párválasztásra.
A mantra az pedig sokkal inkább, arról szokott szólni, hogy a "mai fiatalok", szerintem minden generációnak megvan a maga problémája, én nem is méregetném ezt nem mutogatnék sehova. Az a durva, hogy sokszor magamon is azt veszem észre, hogy a saját fiatalkoromhoz hasonlítgatom a "mai fiatalok" reakcióit, ami több szempontból is hülyeség (főleg mivel fogalmam nincs mire hogy reagált volna a 10 évvel ezelőtti énem, hiába filozofálok el rajta).

A női szerep átalakulása szerintem is komoly probléma mindkét nem szempontjából. Viszont amit a nőkről írtál ugyanazt hallottam már férfiakra vonatkoztatva is nőktől. Nem egyszer nem kétszer, inverzbe szinte ugyanez a lényege. Én nem akarlak titeket cáfolni, mert nyilván megvan a magatok igaza de azért ez nagyon csak az egyik oldal igazsága, amiről írtok. Nem vagyok vak, látom a sok kiábrándító felszínes énképzavaros nőt, de egyáltalán nem tudnám azt mondani, hogy a férfiak itt általában mindent megtesznek, hogy változzon a helyzet mindenki szuper életképes, csak hát ezek a fránya nők. Ez szerintem általános probléma. Tágabb ismerettségi körből is rengeteg példát tudok ide és oda is mondani.
Azzal, hogy újkeletű a probléma egyáltalán nem vitatkozom, csak épp a férfiak oldala is ugyanannyit változik (mint egy mérlegen), amikor eltolódnak az arányok, értékek valamerre. Ezért szerintem nincs is nagyon értelme itt különválasztani hogy női vagy férfi probléma, mivel a hatása úgyis egyszerre érvényesül. A bűnbakképzés meg kifejezetten gyilkos. Kicsit arra emlékeztet, amikor pár facér nő ismerősöm postolgatja, hogy miért van baj a "mai férfiakkal". Ti leírjátok a problémáitokat, de közben egy csomó nő attól szenved, hogy szarnak érzi magát ha nincs tökéletes alakja, vagy nem tud egyszerre tökéletes anya, szerető, fitnesszguru, barátnő stb. lenni. Náluk is megvannak a problémák, nem is kicsik.
12829 levél
Válasz 17.02.22. 23:03 #20991
McCl@ne
Ne haragudj, de ez a "minden generáció ilyen, és mindig ugyanaz történik" mantra bicskanyitogató hülyeség. Az, hogy az "ezek a mai fiatalok" generációnként elhangzik, még nem jogosít fel senkit ilyen nagyívű kijelentésekre.
Ugyanilyen volt a 70-es nyugger 50 éve? Maga a "járás" és a "párkapcsolat" intézménye vajon mennyi idős lehet? Mióta megy ez, hogy az ember központi MINDENE a szerelem, meg az az érzés, amit egy kapcsolat első hónapjaiban érzel? Ennek a hajkurászása is szerinted generációk óta ugyanaz? Eleve 100 évvel ezelőtt kb. járás sem volt, meg ez az egész egy társadalmi és/vagy gazdasági alapú dolog volt, ezerszer zártabb keretek között.

Ez a mostani probléma, amiről stero beszél, nagyon is újkeletű, természetesen egy folyamat eredménye, vagy inkább egy állomása, de attól még létezik. Már hogy ugyanaz a nő egy mai 20 éves, mint aki volt mondjuk 50 vagy 100 éve, ha MINDEN körülmény lecserélődött körülöttük?
Respect is not given. It's taken.
4721 levél
Válasz 17.02.22. 22:53 #20990
Christoph
Érdekes amit írsz, de egyet azért ne felejts el. A férfiak akiket jobban ismersz azért kerülhetnek hozzád közel, mert megvan a közös érdeklődés, rengeteg férfival semmilyen kommunikáció el sem kezdődhet köztetek. Míg egy nővel igen, mert jól néz ki és ez az ami elsőre odavisz mellé. Így eleve nehézkesebb, hogy őszinte kapcsolat alakuljon ki két ember közt, pláne, hogy egy féfi-nő kapcsolatnak mindig megvan az az éle, ami zárkózottabbá tesz sok embert, nem ad ki magából annyit. A férfiaknál a gyúrás-pcjáték-konzol tengelyen van meg ugyanez az érdektelenség, ami mondjuk a nőknél pl. a vásárlásban merül ki vagy valami hasonló kamuhobbiban, amiről te is írsz.

Az általános érdektelenség nem tudom mennyire kortünet, nem tudom mennyire életkori sajátosság. De nekem amit leírsz általános tapasztalatom. A 70-es banyatankos reggel hatkor a boltban story magazint vásárló töméntelen öregasszony szerinted milyen volt 50 éve? Hát ugyan ilyen .
Én azért sok-sok normális lány-nőt ismerek ebben a 20-30-as korosztályban és egyáltalán nem érzem ezt a hatalmas differenciát a férfi-női érdeklődés közt. Nem tudlak vagy nem is akarlak cáfolni, de lehet érdemes lenned radikálisan más társaságban keresgélni. Hát hogy hol az baromira nem egyszerű. Valamilyen értékalapúbb közösségek már jelenthetnek szűrőt.
Az viszont igaz, hogy a szép/helyes embereknek sokszor valóban az a keresztje, hogy a figyelmet nem kell más eszközökkel kivívnia, így elsatnyulnak a kommunikációs skilljeik.
12829 levél
Válasz 17.02.22. 22:47 #20989
McCl@ne
Szeretnék tartózkodni a "nagyon igaz" jellegű kommentektől, de egyrészt annyira jól összefoglaltad, hogy kár lenne hozzáokoskodni bármit, másrészt annyira jól összefoglaltad, hogy ezt muszáj jeleznem feléd
Ahol te most tartasz, ott nagyon sokan tartanak jelen pillanatban, hidd el. Tudom, hogy ez önmagában nem vigasztal, de - és most aki kapcsolatban él, fogja be a fülét - nagyon sokan fognak csatlakozni hozzánk néhány éven belül, akik most nem is hinnék. Mind ugyan amiatt az ok miatt, amit leírtál most ide. Illetve ez nem az ok, hanem a tünet, de az ok is ki lett már tárgyalva: a nők férfiak akarnak lenni, de nem tudnak, és ez frusztrálja őket.

A szerényebben bútorozott emberek között ez a probléma nem üti fel a fejét, mert nem az önmegvalósítás (mondogatásában kimerülő önmegvalósítás) a központi kérdés, hanem a "hogyan mutassunk jobban facebookon?".

Ezzel a témával amúgy az a probléma, hogy kitárgyalhatatlan. Aki párkapcsolatban él, az lázad a gondolat ellen (érdekes módon én akkor is így láttam, és pl. öcsém is 10 éve együtt van a párjával, és ő is ugyanezt látja), mert zavarja, feszélyezi őket az, hogy ki vannak téve valaminek, ami túlmutat rajtuk, nem tudják befolyásolni. Vagy egyszerűen még/már nem látják, hogy mi történik. Természetesen hagyok valamennyi esélyt annak is, hogy találtak egy olyan lányt, akivel ez nem törvényszerű, de statisztika nem lesz belőlük. Az a válásokból viszont már van, az szépen mutatja ennek a párkapcsolatosdinak a jövőjét, 70% környékén járunk, amiből lehetsz te a maradék 30, attól még a 10-ből 7 elválik.

Másrészt nem lehet beszélni róla, mert kurvára nem polkorrekt téma, nézd meg, mit csináltak Ákossal vagy Kövér Lászlóval. Nem mintha mindenben egyetértenék velük, de nem lehet baszni és szűzen maradni egyszerre: ha a nők felmondják a hagyományos szerepeiket, akkor borul a párkapcsolat is. Amúgy nem akarom feltétlenül a nők nyakába varrni az egészet, pont elég baj van a mai férfiideállal is, de azt már csak egy reakciónak tartom erre a folyamatra.
Aktuális filmes példa: az egyik legjobb női karakter, akit valaha mozgóképen láttam, az a Narcos-ban Pablo Escobar felesége. Végig képben volt, nem egy tátogó buta biodíszlet volt, viszont következetesen kiállt a közösen vállalt életmód mellett. Amíg jó volt, élvezte, amikor összedőlt, akkor nem elmenekült, hanem beleállt, hiszen ez az ára. Nem verte magát soha, és nem ugrált ki a szerepéből csak azért, hogy önmegvalósítson, viszont sosem éreztem lekezeltnek.

Nem azt mondom, hogy ebben kell kimerülnie egy női szerepnek, szó sincs róla. Csak azt látom, hogy előbb van az asztal verése arra, hogy igenis nekünk is jár ugyanaz, ami a pasiknak, minthogy kialakuljon a képesség az elvégzésére, megélésére. Mint a gazdagságnál: a sok ízléstelen pénzszórás is azért van, mert gyorsabban jön a pénz, mint ahogy az elköltéséhez szükséges kultúra kialakulhat. Természetellenesen felgyorsított folyamatok, minden azonnal kell! Kik vagyunk? NŐK! Mit akarunk? NEM TUDJUK! Mikor akarjuk? MOST AZONNAL!

Ez frusztrációt szül, a frusztráció pedig egy felkészületlen jellemnél kognitív disszonanciába torkollik, amiben nem kiutat keresnek, hanem önigazolást. Azt pedig utoljára egy olyan férfi mellett fogják megtalálni, aki olyan, amilyenek ők lenni szeretnének. Hiszen az az ember minden pillanatban, a puszta létezésével emlékezteti majd őket arra, hogy amit kurvára akartak, és alanyi jogon járna, azt ők nem tudták összehozni. Ebből nincs kiút szerintem, egyszerűen el kell fogadni ezt a helyzetet. Idősebb, elvált nőket kell keresni, beszélgetni velük egy darabig, aztán beleállni, ha jónak tűnik a helyzet. Egy egyedül maradt, esetleg gyereket egyedül nevelő nő már nem ezeket az elbaszott illúziókat kergeti, és ha mondjuk 35-40 éves, akkor nem is ezek miatt maradt hoppon, úgyhogy tiszta fejjel, kevesebb frusztrációval tekint a világra, a férfiakra, meg az életére.
Vagy azt csinálni, mint a japánok: baszni az egészre és videójátékozni egész nap (én most ezt nyomom, de nem áll szándékomban így maradni, viszont a jelenlegi állapotomban nem hiányzik még egy roncsderbi az életemből)
Respect is not given. It's taken.
610 levél
Válasz 17.02.22. 21:56 #20988
stero
Korábban felvetettem már a teóriámat amiben egészen biztos vagyok, hogy van igazság: egy viszonylag jó csajnak egyszerűen nem kellett elsajátítania az általunk ismert kommunikációs skillt. Nekik elég volt mindvégig csinosnak lenni, illegni billegni meg úgy egyáltalán elviselhetőnek lenni. Nagy részük ennyit tud. Ez a "jó csaj" kommunikációs skillje. 20 és 30 közti nőkkel van elég baj. Az sem lehet véletlen, hogy 20 és 30 közti barátaim, haverjaim kivétel nélkül okos, értelmes, komplex gondolkodású férfi emberek. Nőből ugyanilyet nagyon nagyon ritkán látok 30 év alatt. 30 fölött már azért akadnak bőven olyanok akik kettőnél tovább tudnak gondolni. Engem a világhoz való viszonyuk zavar. Nem a bulikára meg a nyaralásra és a végtelen pasizásra gondolok. Ezzel valahol nincs is baj mert megértem, ezek biztos szórakoztató dolgok. Viszont ami zavar, hogy nem CSAK ezek a szórakoztató dolgok. Itt gondolok a hobbikra. Ha azt mondom 10-ből egy csajnak van hobbija akkor picit sokat mondtam. Legyen 20-ból egy. Persze nem számoljuk hobbinak a zenehallgatást meg a sorozatnézést, ezek nem hobbik. A hobbi az lehet egy sport amit aktívan űzöl, valamilyen képzőművészet, makettépítés stb. Még az olvasás sem hobbi, az olvasás pont annyira alap dolog mint a zenehallgatás meg a sorozatnézés.
Ha megkérdek egy csajt van-e hobbija valószínűleg azt a kitérő, mentegetőző választ kapom, hogy nincs rá ideje. De van ideje, de ő maga is szégyelli, hogy az ég világon semmivel nem foglalkozik, hogy egy tunya nulla, hogy nem tud semmit, hogy egy fogalmatlan idióta. Ezek a nők sokszor két diplomások, szellemi munkakörben dolgozók. Hogy az istenben nem érdekli ezeket az embereket semmi más csak a proliszféra? Nem láttak még életükben egy megindító filmet aminek hatására a többi megindító filmet is elkezdték volna felkutatni? Nem hallottak még egyetlen egyszer sem egy elvont stílusú zenét ami nagyon tetszett nekik ezért több hasonlót kerestek, ezáltal felvilágosulást nyertek volna a zene sokszínűségéről? Tényleg csak a popzene van? Ennyire be van szűkülve a világ? Nincs internet a kis b*zitapiszámítógépén (okosfostelefon)? Nem látja, hogy van kint egy színes és érdeke világ tele megismerhető izgalmakkal? Na én EZEN b*szom fel magam minden áldott alkalommal amikor beszélgetek a 20-30-as nőkkel. Nekem ez nem fér a fejembe. Én már nem győzöm a hobbijaimat halmozni, egyszerűen annyi mindent lehet csinálni és annyi minden áll rendelkezésre ingyen vagy fillérekért, hogy szinte szétfeszít belülről a vágy, hogy mindent csináljak és mindent tanuljak egyszerre. Amikor concept art-okat rajzolok mindig megy egy dokumentumfilm így két legyet ütök egy csapásra. Tökéletesen lehet figyelni mind a kettőre párhuzamosan.
Egy 20-30-as nő nem tudja magát kifejezni. Tőmondatokban kommunikál és érvelni sem tudnak. Ha egy komplex mondatot írsz le neki igazából látszik a reakción, hogy nem tud vele mit kezdeni. Bizonyára felfogja, de sok neki, egy tankönyv leszel neki amiből tanulni kell, de hát tanulni szar ugye. Nem néz fel rád, nem ismeri el, hogy na igen ebben a tagban van ész, ez tud valamit, érdekes dolgok hangzanak el a szájából, jó vele beszélgetni. Nem .. pislog + mosolygós szmájli.
Nagyon nagyon rosszak a tapasztalataim, nagyon sok nővel beszélgettem az elmúlt 3 évben amióta egyedül vagyok. Gyászos a helyzet uraim, higgyétek el.
4262 levél
Válasz 17.02.22. 20:32 #20987
csuroach
Az én tapasztalataim sem sokkal jobbak, annyival látom derűsebben ezt az egészet, hogy a legjobb lány barátnőm, a hugom és a nővérem mindegyik értelmes kategóriába esik, szóval biztosan vannak értelmes és szép lányok akikkel lehet beszélgetni.
Az én problémám általában az, hogy egy 20-30 közötti lánynak általában nincsen elképzelése úgy kb magáról az életről, lehet nekem túl komoly a gondolkodás módom( de könyörgöm 27 vagyok...) de azért szeretném hallani, egy lánytól, hogy mit is szeretne az élettől mik a céljai/ álmai. A gyerek téma is elő szokott jönni, és amikor 25-26 éves lányok mondják erre, hogy hát majd ha kibuliztam magam, meg ha majd itt meg ott voltam, meg ha ezem meg azom lesz... az nekem furcsa.. és nem is pont az, hogy mit szeretnének gyerek előtt, hanem hogy ennyi idősen mennyire megrémíti őket ez a gondolat és ők azok akik egoisták csak magukra gondolnak és csak a pillanatnak élnek, ők azok akiket nem érdekli az, hogy veled mi van, milyen napod volt, mik a munkahelyi gondjaid, vagy ,hogyan szeretnél egyről a kettőre jutni és később ők lesznek azok, akik 29 év felett az első pasinál már teherbe esnének mert már öregek és minden pasi f*sz és már úgyse találnak normálisat.
Persze nagyon sarkítva írom az egészet, természetesen nekem is vannak negatív tapasztalataim és vannak olyan lányok akik ezt cáfolják. Most is van az életemben egy lány, akivel mindenről tudok beszélni, telefonon keresztül is órákon át, de ez szerintem nagyon ritka sajnos.
Nem beszélve arról, hogy egy jó csajra mondjuk egyszerre mozdulnak 10-en, egy pasira meg, hát 0-1 között de ez már majdnem egy másik téma...
"A fiataloknak azt üzenem, élvezzék ki a játék minden pillanatát, mert nagyon hamar vége lesz." - Mario Lemieux
20640 levél
Válasz 17.02.22. 18:04 #20986
Pyrogate
Próbálj meg más típusú nőket felszedni.
19709 levél
Válasz 17.02.22. 12:49 #20985
Peace
Abszolút nem gondolom, hogy Te rontottál volna el bármit is, csak eddig ilyen lányokba futottál bele.. Nagy mázli kell hozzá, hogy egy értelmes rendes lánnyal hozzon össze a sors, aki megkedvel/beléd szeret. Ő érdeklődni fog és meg akar majd ismerni minden szempontból. Az ilyen kölcsönös érdeklődés még semmire sem garancia. Főleg, mivel külsőségeken alapul első körben. Ha nem alakul ki érzelmi kötődés, nem lehet vele kommunikálni, akkor megette a penész.
Don't fool yourselves. War is all we are! Killing is all we are good for! The rest is delusion.
610 levél
Válasz 17.02.22. 11:17 #20984
stero
Tiszta sor, hogy a csaj totál felejtős. Nekem csak az volt érthetetlen, hogy ez mégis vajon miért történik. Semmi magyarázatom nincs rá. Bejövök neki régóta, nekem is bejön. Mi a probléma? Hát szóval sz*r ügy. Jellemző ez az egész rám amúgy is ezért akaszt ki. Ezek a fajta érthetetlen ignorálások nálam by default jönnek sorba mindenkitől.
Lehet tényleg szarul ismerkedek, de azért ENNYIRE biztosan nem. Tudok kommunikálni, bakker értelmes vagyok, nőkkel sem beszélek hülyébben. Kicsit kedvesebb vagyok, érdeklődök, kicsit flörtölök ennyi . .ez nem fér bele az elején? Mégis mit lehet ezen ennyire elrontani? Szerintem semmit na mindegy :\
20640 levél
Válasz 17.02.22. 08:22 #20983
Pyrogate
Az elmondottak alapján eddig nem nagyon beszélgettél vele, tehát kizárólag a kinézete alapján választottad a hölgyet. Ami nem baj önmagában, de ha kapcsolatot akarsz és nem egyszeri alkalmat, érdemes a belső értékekre koncentrálni. Akkor lehetséges, hogy nem egy ilyen beképzelt picsa akad horogra (vagy nem az, csak szimplán elbaszott).
Rengeteg nő van, akire nem mennek rá annyian, ezért nem érzik magukat kiválasztottnak, mégis szépek és normálisak.
19709 levél
Válasz 17.02.21. 18:00 #20982
Peace
Nincs ezzel gond. Mármint nem vagy naiv, csak reménykedtél, hogy ő más lesz, mert gondolom nagyon bejön. Remélhetőleg nagyon hamarosan találkozol azzal is, aki bőven mutat majd érdeklődést irántad!
Don't fool yourselves. War is all we are! Killing is all we are good for! The rest is delusion.
610 levél
Válasz 17.02.21. 16:14 #20981
stero
Igen szerintem is valami ilyesmi van, de ez azért érthetetlen mert már egy ideje azt várja, hogy felvegyük a kontaktot. Ez megtörtént most meg ennyi. Egyetlen egy rohadt kérdése nem volt még hozzám. Nekem ez nagyon magas .. nem értem. Ahhoz is tudni kell valamit a másikról, hogy csak úgy hébe-hóba ellegyünk, legalább lenne VALAMI érdeklődés. Jóképű, kisportolt srác kell neki .. az vagyok (a többség szerint). Akkor most éljen már a lehetőséggel az Isten áldja meg. Bosszantó. És hangsúlyozom: 20-ból 19-szer van ez. De azok ilyen társkeresős dolgok, azoknak nem tulajdonítok semmi jelentőséget, ott természetes, hogy ez van, nem várok semmi többet arról a platformról, na de itt nem erre számítottam. Én naív
19709 levél
Válasz 17.02.21. 12:23 #20980
Peace
Ha semmiféle érdeklődést nem mutat irántad kommunikáció formájában, akkor nem akar megismerni. Ilyen egyszerű. Ez esetben max egy jóképű kisportolt srácot lát Benned, aki még talán el is viszi ide meg oda, aztán majd továbblép. Vagy megteszi úgy, hogy "még Veled van" menet közben. Én nem vonnék le ilyen messzemenő következtetést és általánosítást a huszonéves lányokra vonatkozóan. Tény, hogy korcsosul a társadalom, és a jó testű és szép arcú lányok kelendőek és nem különösebben kell tenniük szinte semmit az életben, ha nem akarnak. Így is meglesznek. Ha valaki szeret vagy nagyon kedvel (és esélyes, hogy idővel beléd szeret), az hidd el, érdeklődni fog irántad. Sőt! Néha meg fog lepni, hogy olyan dolgokat tud Rólad, amit ezidáig észre sem vettél Magadon, de igaz.
Don't fool yourselves. War is all we are! Killing is all we are good for! The rest is delusion.
610 levél
Válasz 17.02.21. 10:14 #20979
stero
Köszi. Szeretem a témát boncolgatni mert nagyon is érintett vagyok benne.
859 levél
Válasz 17.02.21. 10:10 #20978
fZolee
Egy jo video Simon Sinek _ Millenial Paradox osszefoglalja miert van elb*szva tobb szempontbol is az aktualis generacio. Olyan 5:40-tol a kapcsolatokra is kiter, de szerintem erdemes az egesz videot vegighallgatni.
i5-4570, 16gb RAM, Geforce GTX 660 DirectCU II OC
610 levél
Válasz 17.02.20. 22:53 #20977
stero
Ezt én is órákig tudnám csócsálni és valószínűleg heves bólogatás keretei közt nyugtáznánk, hogy igazunk van.

"Egy mai, fiatal és értelmes nő egyszerűen nem akar pasit magának. Azt hiszi, hogy akar, de nem akar."

Ezt már észrevettem én is. Ez a bizonytalanság vagy a saját ábrándjaikba belegabalyodó nők jellemzője. Bevallom őszintén speciel én magam is úgy vagyok vele, hogy NEM akarok párkapcsolatot. Inkább nem akarok mint akarok. És nem azért mert heppi szánsájn bulikahh meg szabadság. Azért nem akarok mert nincs meg hozzá a megfelelő "alapanyag". Oké sok hal van a vízben ismerjük ezt a szöveget is, de túlszaporodtak a hínárízű pangauszik.

"a hagyományos értelemben vett férfi-nő viszonynak lőtte. Ilyen elférfiasodott nők mellett ezt képtelenség fenntartani"

Újabb gigabólogatás. Nagyon sokszor érzem magam furcsa mód hmm .. kevésnek(?) amikor az ilyen elférfiasodott nők társaságába kerülök. Aztán sokáig kell győzködnöm magam ,hogy basszus dehogy vagyok én kevés meg selejt. Az már az én hülyeségem, hogy ez rombolja az önbecsülésemet. Az is rombolja az önbecsülésemet, hogy ezeknek a huszonéves nőknek áll a világ. A kisujjukat nem kell megmozdítani ahhoz, hogy elkeljenek és ez nagyon tolja az egójukat. Itt a szociális média idejében nagyon könnyű két méterrel a föld felett járni, mindenki szép, mindenki tökéletes és mindenki csak ennyit tud: prezentálni ezt a szivárványszínű, tátongó űrt. Az is nagyban hozzátartozik, hogy a kis hormonkezelt pangauszikolóniánk mellé társul a hím kolónia is aki asszisztál az egész jelenséghez. Mi pedig itt a peremvidéken szomorúan, de popcornt zabálva nézzük hogyan szaródik el a társadalom (vagy nem szaródik, ezt még meglátjuk).
Szóval nem, nem hiszek a párkapcsolatokban. Nem hiszek mert az ismert tényezők miatt már én sem hiszem magamról, hogy komolyan tudnám venni. Nem bízom a másikban, nem kérek a csalódásból és úgy egyébként is borzasztóan sérülékeny vagyok. Már ez is túlságosan rosszul esik, hogy egy csaj szimplán nem érdeklődik felőlem pedig az lenne a normális, ha érdeklődne elvégre tetszem neki vagy mi a f***. És még ez is kicsit taccsra vág. Szar egyedül, de ennél azért jobb.
Aztán néha belegondolok, hogy mi lenne akkor, ha találnék egy értelmes nőt akinél 3-4 év után esnék pofára mert kitudja .. bármiért, benne van a pakliban. Az mekkorát sebezne rajtam? Szerintem lemenne mínuszba a health bar-om és kapnék pár év res cooldown-t.
12829 levél
Válasz 17.02.20. 21:10 #20976
McCl@ne
Ez annyira őszinte volt, hogy muszáj tollat ragadnom
Ne parázz, a világon semmi baj nincs veled. Valószínűleg ez is olyasmi, mint a legtöbb dolog: egy csomó oka van, pl. az is, amit mondtál a szocializációjukról, külsejükről, stb., de a lényeg nem ez, mert nem ez köti össze őket. Hanem az, hogy le sem szarják, hogy mi van veled. Kurvára nem érdekli őket, amit csak fokoz az, hogy te valószínűleg egy értelmes, normális srác vagy, legalábbis így az írásképed, meg a gondolataid alapján. Amint ez kiderül rólad, azonnal szétfrusztrálod vele őket, mert ezek már nem azok a nők, akiknek te érdekes tudnál lenni.

Nem a hobbi kevés, vagy a rendelkezésre álló téma. Egyszerűen szarrá frusztrálódnak attól, amit egy értelmes férfitól kapnak. És most szólok, hogy NE hozza ide senki az egy, meg kettő darab ellenpéldáját, mert kevés. Plusz ki tudja, mióta vannak azok a lányok leválasztva a társadalomról? Egy mai, fiatal és értelmes nő egyszerűen nem akar pasit magának. Azt hiszi, hogy akar, de nem akar. Akik ma születnek, azok kb. semmit nem fognak megtapasztalni abból, amit ma egy korombeli ember párkapcsolatként emleget. Ez egy - a történelem szemszögéből nézve - nagyon rövid élettartamú fellángolás volt, ami nem az én agyszüleményem, minden ellenkező nézzen meg egy friss válási statisztikát, meg egy 5 és egy 10 évvel ezelőttit.

Órákat tudnék pofázni erről, mert bele kellett ásnom magam, amikor a tökéletesnek hitt párkapcsolatom véget ért, hogy megértsem, és valamennyire sikerült is. Ennek az egésznek vége, ami persze nem azt jelenti, hogy nem szabad/érdemes próbálkozni, de a hagyományos értelemben vett férfi-nő viszonynak lőtte. Ilyen elférfiasodott nők mellett ezt képtelenség fenntartani, és ezt csak részben gondolom rossz dolognak. Csak nehéz hozzászokni, mert én pl. még nem ebben szocializálódtam, nem ez a képem volt a világról, amikor kialakult bennem az, ami alapján elkezdtem megérteni a dolgokat.

A nő felül akar kerekedni, de úgy, ahogy a kutya kergeti az autót: mi lesz, ha sikerül? Semmi. Kerget egy másikat.
Respect is not given. It's taken.
610 levél
Válasz 17.02.20. 20:58 #20975
stero
Van egy kérdésem ami nagyon régóta itt motoszkál bennem és még senki nem tudott rá választ adni.
Nos tehát: Mi az anyámért nem kérdeznek a nők az ég világon soha semmit?
Oké persze nem érdeklem őket blablabla, ismerjük a témát, de itt egyáltalán nem erről van szó. Konkrétan olyan nőkről van szó akik pl már régóta néznek engem, szemeznek velem aztán valahogy összejön a dolog és megismerkedünk stb. A jelen esetben már egy buliban is "összeakadtunk", minden szuper, a csaj megmondta, hogy már egy ideje kinézett magának melóhelyen. Azt gondolná az egyszerű ember fiaborja, hogy itt valamiféle kölcsönös érdeklődés alakul ki, de a lóf*szt. Mindig ugyan az a nóta. A csaj meg akar ismerkedni velem, tetszek neki, de rohadtul nem érzem ezt a kommunikáción. Most akkor ez mi???
Kezdem már végtelenül unni ezt a hülyeséget, totál értelmetlen. Én már tényleg minden szarról próbálok beszélgetni, kérdezek, kíváncsi vagyok rá milyen ember, mit csinál, mit szeret stb, de ez miért mindig ilyen egyoldalú?
Unalmas vagyok? KIZÁRT! Vagy 4 hobbim van + az utazás és kb BÁRMIRŐL tudok beszélgetni és tudok is elég sokat szinte minden témakörben lévén, hogy iszonyat mennyiségű dokfilmet magamba toltam már + folyamatosan olvasok. A legnullább hülyeségektől kezdve a mélyebb társadalomkritikáig bármit feltálalok a beszélgetés során, mindegyikkel elvagyok.
Mégis mi a jó f*szért ilyen rohadtul szociálisan analfabéta a huszonéves női társadalom? (Especiel 25 éves IT területen dolgozó csaj).

Ez már a sokadik ilyen és kezdek kétségbeesni. Van egy teóriám miszerint az átlagnál jobb csajoknak egész egyszerűen nem alakult ki a szocializálódás skillje. Semmi szükségük rá mert világ életükben a seggük alá toltak mindent a potenciális férfiegyedek. Nektek erről mi a véleményetek?
38356 levél
Válasz 17.01.11. 23:25 #20974
kopé
Köszi gyerekek.
"A lelkesedés diktálja az iramot, de a kitartás éri el a célt!"
303 levél
Válasz 17.01.10. 23:26 #20973
Ricsi1976
12829 levél
Válasz 17.01.10. 23:22 #20972
McCl@ne
Én is eléggé szkeptikusan álltam hozzá elsőre, de aztán rájöttem, hogy ennek semmi értelme. Leellenőrizhetetlen, bárki bármit mond. Lehet, hogy beírom egy filmre, hogy 8/10 és soha a kurva életben nem láttam még egy előzetest sem belőle Úgyhogy inkább érdemes vagy leszarni, vagy válaszolni, kételkedni felesleges
Respect is not given. It's taken.
303 levél
Válasz 17.01.10. 23:09 #20971
Ricsi1976
Én szkeptikusabb vagyok. Ad 1. A csaj beteg, kezeltetni kell, de nem olyan értelemben. ad2. A fele sem igaz. Hosszú távú kapcsolatra ne rendezkedj azért be. Ha egy kapcsolat ennyire a testiségre épül, annak reszeltek. Ha 5 perc, ha 1,5 óra, nem erről szól az élet. Bár lehet én öregedtem meg
610 levél
Válasz 17.01.10. 22:34 #20970
stero
Ja azt fontos megjegyezni, hogy ez a cucc is csak hébe hóba alkalmazható a szexuális élet felpezsdítésére, de nem állandóan szóval hülye tanács volt részemről.
610 levél
Válasz 17.01.10. 22:30 #20969
stero
Ha minden áron akarod menteni a döglött lovat akkor szerezz be egy Boom Boom-ot, lényegesen rásegít a dologra. Ez elvileg egy tök legális és veszélytelen potencianövelő, én már próbáltam, főleg új csajjal való első együttlétekre van mert ilyenkor mindig stresszelek és hát az nem olyan mint tudjuk. Lényeg, fél adag boom és az egy órát simán tartani fogod szerintem (ami hót felesleges, nem tudom mit képzel a csajod, fél óra az tökre normális, sőt jó).
Idővel nekem sincs gondom, a fél órát szoktam belőni én is, akkor érzem a legtöbb csajnál azt, hogy már neki is elég ennyi. 1 órát még az ég világon senki nem várt el tőlem és nem is élvezték már egy óránál (én sem). Vérnyomást a cucc amúgy nem tolja nem úgy mint a kamagra meg ezek. Na mindegy én azért pislogtam a történeteden.

A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.