Vizsgaidőszak

A probléma az, hogy én sem vágom. De ezek az utóbbi fogalmak benne vannak az én jegyzetemben is, ahogy nézegetem...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Ezt nem teljesen vágom, hogy hogy nyomhatjátok ilyen általánosan (meg minek), mert mi igy is vért izzadtunk girszanov tétel integrál reprezentáció ito diffúzio doob-meyer dekompozíció stb stb... ebben azért apai anyai benne volt...

Ez az európai, amerikai, barrier meg mindenféle opciótípus biztos érdekes lehet, de mi ezt pont egyáltalán vettük. Nekünk annyi van mindössze, hogy adott egy F_t filtráció meg egy általános Pszi opció, ami F_T mérhető, és akkor ezt mindenféle bináris meg loglineáris modellben próbáld meg árazni, azaz határozd meg az E(Pszi|F_0)-t kontrollfeladattal, martingálmódszerrel, anyám tudja mivel...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Én most tanulom a pénzügyi eszközök árazását (európai, amerikai, barrier opciók diszkrétben meg folytonosban)
Diszkrétben még "könnyű" a cucc igazán szopo folytonosban lesz... ahogy utaltál is rá. Persze én nem értem miert kell a folytonost eröltetni, amikor ugy sem tudsz vele számolni..

Igazából én már a diszkrét idejű esetben az opciók árazásánál leakadtam.

A hagyományos módszer, azaz a kontrollfeladat megoldása még oké. Ez arról szól, hogy gyártunk egy olyan portfóliót, aminek a végértéke mindenféle részvényárfolyam-változások mellett megegyezik az opció adott részvényárfolyam-változások melletti értékével. És ha van egy ilyenünk, akkor persze az opció szerződéskötéskori ára ennek a portfóliónak a kezdeti értéke.

Na de ezt szinte soha nem tudjuk matematikailag megoldani, ezért valami martingálmódszert alkalmazunk helyette. Ez meg arról szólna, hogy nézzük a diszkontált részvényárfolyamokat, és ezeket valamilyen új valószínűségi mérték szerint martingállá akarjuk tenni. Ha azok martingálok, akkor egy ezekre alkalmazott önfinanszírozó stratégia is martingál. És ezzel valahogy van egy diszkontált portfóliónk, ami martingál, és így a kezdeti értéke megegyezik a várható végső értékével... És ezt valahogy vissza kéne transzformálni az eredeti mértékbe, vagy a tököm tudja, mit kéne vele csinálni, és akkor megkaphatnánk az opció árát...

A Black--Scholes-modell meg a folytonos időre lenne valami hasonló, ahol még feltesszük, hogy a részvényárfolyamok független Wiener-folyamatok szerinti sztochasztikus integrálos, loglineáris modell szerint alakulnak. De ezt már el se kezdtem nagyon olvasni, mert már az előző fejezetet se értem...

Na most, van egy olyan érzésem, hogy ennyi tudással nem kéne odaállítani holnap a tanár elé...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Én pénzügy szakirányos vagyok, de sztem ti jóval matematikaibb módon fogjátok meg ezt az egészet mint mi Black-Scholes neve amúgy mintha rémlene, de most így nemtom hova kötni oket. Amit biztosan tanultunk ilyen elméletek közül, az a Modigliani-Miller féle pénzelmélet, illetve a CAPM rendszer, de gondolom ez most rajtad nem segít.

"évtizedeken át a légkörbe mérget vetettek, ezért lett különösen fontos, hogy értéket teremts"

Tanult itt valaki egyébként már Black--Scholes-elméletet és egyéb pénzügyi piaci modelleket? Csak úgy érdeklődöm...

Amúgy biztos szép és hasznos lenne meg minden, ha nem két nap alatt kéne megértenem egy extra tömör, szinte csak képletekből álló jegyzetből, ráadásul most már úgy, hogy abból az első napon szinte semmit sem haladtam...

Ja, még mielőtt valaki szólna, az előadások olyan minősíthetetlenül szarok voltak, hogy a füzetemet nem vagyok hajlandó elővenni se.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.