Szívem a repülősökhöz húz.
Még az első világégésben is inkább repültem volna (bár ha jól emlékszem, két hét volt egy átlag repülő "élettartama"), mint géppuskatűz alatt rohamozzak jól kiépített állásokat (aztán ha azt túlélem, jöhet a "Round 2" a spanyolnáthával); a másodikban meg pláne. "Szívem szerint" alacsonytámadó feladatkörben, Henschel, Me-210, másik oldalról a Sturmo - ha nem lett volna olyan szar a mortalitás. Így inkább vadász - nem mintha az életbiztosítás volna, de mégis jobb, mint az Il-2 féle kacsavadászat.
Harckocsizó semmi pénzért (Ha már meg kell halni a Vaterlandért, legalább ne úgy, hogy leszakadt lábakkal égek el elevenen valami rohadt konzervben, amiből jóformán kimászni sem lehet*), bár még így is inkább az, mint tengeralattjáró. A víz sem boldogít, így a Kriegsmarine, vagy a Balti Flotta is elfelejthet.
Marad mondjuk a tüzérség, ami szép szakma ugyan, de nem vonz, illetve a sorgyalogság, aminél pedig - ha már választani lehet - van azért kényelmesebb meló. Csirkéhez csatlakoznék, a mesterlövészt - ha mást nem - legalább nem daráltatják be általában frontális rohamokkal. Az ejtőernyős is tetszene, de nem hinném, hogy elég kemény gyerek vagyok oda.
Más nem is jut nagyon az eszembe.
* én pl. mindig hülyét kaptam, ha belegondoltam az alsó menekülőnyílásra (ha jól pitymallik, T-34-esen is van ilyen, legalább egy típuson), hogy azt valamikor is használnom kéne...
Nem lett volna jó tankista belőlem.
