De ha engem kérdezel, véleményem szerint bölcsen tettétek, hogy visszavonultatok. Már, "emberileg".
@vortób: Szerencsére nem lesz ilyen egyszerű!
Noha természetesen a gép által kiköpött értékelést IS leközlöm [zárójelben jegyzem meg, hogy jelen állás szerint olyan 55-65%-os orosz "győzelmet" jósolok pusztán veszteségeket tekintve, tehát az elfoglalásokat nem figyelembe véve], jómagam azonban nem ehhez fogok igazodni, hiszen - mint a valóságban - rengeteg dolog függvénye lehet egy ütközet megítélése. Például, amikor Görgey letette a fegyvert, egyértelműen vesztettünk a szó szoros értelmében - és mégsem, ugyanis fölöslegesen elhúzódó háborútól és rengeteg haláltól kímélte meg a Nemzetet. (Más kérdés, hogy aztán Kossuthnak kellett egy bűnbak...) Itt, a játékban a hivatalos "feladatkitűzés", hogy ne bonyolítsuk túl a dolgot, ha még emlékeztek rá, roppant egyszerűen hangzott: "Kitartani 30 percig." Ez amolyan "Nesze, semmi, fogd meg jól"-típusú parancs, de nem azt akartam, hogy a parancsnokok ragaszkodva mondjuk egy "Puskatussal is visszaverni az ellenséget!"-típusú parancshoz, végignyomják a játékot amolyan két hónapon keresztül beírt "Lőni és maradni"-val, hanem a lehető legszabadabb kezet kapják. Gyakorlatilag csak azt mondtam meg, hogy meddig tart a játék. Ennek függvényében pedig az értékelésem elsősorban nem is győzelem/veszteség alapú lesz (Ebben az ütközetben számbelileg az orosz fél NINCS számottevő túlerőben (ellenben a valóság kb. háromszorosával), de nem titkolt, hogy a harckocsik révén mégis olyan előnyben van, amit a magyar fél puszta jó hadvezetéssel nem hozhat be. Itt igazán a magyar fél az idővel tud trükközni, ami ugyanis - mint láthatjátok - az orosz félnek bizony szűkös, ha tisztességes ellenállás fogadja. Ez a tesztjeim során is kiderült. ), hanem személyre szabottan a parancsnokok együttdolgozása, döntései, racionalitása az érdekes. Andy MCNab volt SAS őrmester parancsnokától idéznék, emlékezetből, tehát szabadon:
"Ha egy ütközet győzelemre áll, pompás parancsnok vagy, remek fiú! De hogy igazán ott van-e a helye a csillagnak a válladon, az akkor mutatkozik meg, ha minden el van szarva, és rajtad áll a döntés."
A blogos csata szolgálta az előbbit, a Don-kanyar az utóbbi szituáció.
Az összefoglaló doc-fájlom is azért akkora, amekkora, mert nem száraz és semmitmondó győzelmi százalékokat akartam írni, amolyan Sztálin-módra "milliók halála statisztika"-alapon, hanem egészen közelről, egyénileg akartam rávilágítani a tetteitekre. Akárcsak a Don-kanyarban valójában: Papíron pár nap alatt "összeomlott az arcvonal." A valóság, hogy a körülményeket is figyelembe véve, és nem pár statisztikával elintézve a látottakat igenis büszkének kell lenni arra, hogy egyátalán kitartottak addig! Reményeim szerint ebből a küldetésből a rengeteg megalkuvás ellenére is sok érdekes dolgot le lehetett szűrni a valósággal párhuzamban.
A kiértékelésben a fentiek miatt tehát többek között megtalálható lesz egy "Legek" is, személyekre lebontva a veszteségi és győzelmi adatok, illetve amolyan FPS-esen a "K/D-arány" alapján a parancsnoki rangsor. Meg ami csak belefér.
A Don-kanyar a 30. perc után biztosan véget fog érni, így is jobban elhúzódott, mint terveztem, azonban még egy csata, egy nagyarányú 1945-ös páncélos-ütközet azért tervben van!
...azt azért nem kell elfelejteni, hogy még mindig nincs vége. A körváltást követően megkezdődik az UTOLSÓ KÖR, és azt az orosz fél is pontosan tudja, hogy három perce maradt befejezni, amit elkezdett.
