Kezdjük azzal, hogy a The Resistance az elájulás...

Hogy a picsába lehet ilyen jó zenét csinálni, idunno.

Persze, nem vagyok nagy zenebuzi, de ha nem lenne, hiányozna az életemből. De a mostmár lassan 6 éve nonstop hallgatott Ákos mellett mindig csak ilyen múló örömöket találtam (Linkin Park, Audioslave, Nine Inch Nails, stb), amik persze mind kurva jók, de Ákos óta most először van az a feeling, hogy ezt jó lesz bármikor meghallgatni, akár 4-5 év múlva is. Szóval great, már csordogál le a diszkográfia, eddig bírtam.
