Tudod, van az urban legend-szerű Einstein-idézet, hogy a negyedik világháborút kőbunkókkal vívjuk majd.
Ám viccet félretéve, tényleg az EZO TV-ben vagy?
Szerk.: Komolyra fordítva a szót.
Pyrogate egyik postjában is kifejtettem, hogy a világot én ciklikusan látom. Úgy hiszem, minden civilizációnak, akár az emberi életnek, ugyanez a sorsa. Megszületik, felnő, ragyog, alkonyodik, meghal. Időnként van átalakulása, átmenet, és újjászületés, akár tavasszal. Időnként azonban semmi nem marad, minden az enyészeté lesz.
A történelem számos eltűnt népe, birodalma az élő példa erre.
Úgy vélem, hogy a mi civilizációnk vagy most megy át a nyárból az őszi időbe, vagy az őszből a télbe.
Majd meglátjuk, hogy eme átalakulás, változás jövője milyen lesz. Kiben lesz meg az erő, hogy talpon maradjon, kit sodor el a létezés kérlelhetetlen árja, és kit hoz fel a víz színére.
Ez a lényeg látod, hogy olyanról vitatkoztok, amit nem láttok. Ezt zsigerből kell érezni, tudni, de sajnos ez már az emberek többségéből kiveszett.
