Háborús filmek és a valóság

Nekem is nagy kedvencem. Ez egy trilógia része, aminek a másik része a Gettysburg, a harmadik meg nem készült el. Érdekesség, hogy míg a Gods később készült el, mint a Getty, mégis korábbi történéseket dolgoz fel.

Én ezen két film miatt és két PCs játék miatt kezdtem el foglalkozni az amerikai polgárháborúval és már rengeteg könyvet kiolvastam a témában. És én már - ellentétben konráddal - azon szégyenkezem, hogy többet tudok erről, mint a 48-as szabadságharcról.

Ami számomra a leg megdöbbentőbb volt a témában, hogy Magyarországon van egy mítosz - gondolom a komcsi történelemtanítás az oka - hogy ugye az észak-dél ellentét a rabszolgák miatt volt. Pedig nagy frászt! Ezt csak Mo-n tanítják így, se az usában se a világ többi részén nem tanítanak ilyen marhaságot. Teljesen egyértelműen gazdasági okai voltak. Pénz, pénz és sok pénz volt a tét. Például, hogy a déli feudalizmus nem vett fel kölcsönöket az északi bankoktól és ez nagyon zavarta az északi pénzügyi köröket, mert így nem tudták elvenni a földjeiket. Ezen kívül a délieket - jogosan - felbosszantotta, hogy az ő adójukból északon épült az infrastruktúra (vasút) és nem délen.

A négerek nem voltak tét. Rengeteg humánus déli ember volt, aki együtt élt a négerekkel és rengeteg fajgyűlölő északi volt, aki nem vette emberszámba a négereket. A Godsban is van az a jelenet, amikor a tábornok beszélget a néger szolgájával éjszaka a jövőről.

A másik, amit imádok a Polgárháborúban, hogy rengeteg fantasztikus sztori maradt fenn, amik ha nem is mind igazak, de nagyon szórakoztatóak. Például a Gods főszereplője - Stonewall Jackson tábornok - sokak szerint azért kapta a Stonewall (kőfal) melléknevet, mert - a film csúcspontjában megjelenített - Friedricksbug-i csatában kőfalként állt ellen a folyamatos északi rohamoknak.
Azonban más források úgy tudják, hogy egy korábbi csatában (ha jól emlékszem első Bull Run) kapta ez a nevét és nem pozitív jelző. Mikor rohamra kellett volna indítani csapatait, akkor ő állva maradt. És amikor két másik tábornok - akik megindították a rohamukat - kétségbeesve kérdezték, hogy hol van Jackson, akkor valaki azt válaszolta, hogy "áll, mint a kőfal".

Konrád, ha tetszett a hangulat, próbáld ki a Second Manassas c. játékot. Ez olyasmi, mint a Total War-ban a csata rész, csak sokkal bénább grafikával, de ez nem számít, mert a csata közben úgy belemelegedsz, hogy csak a hangulat marad és nem a látvány. Zseniális játék. Akárcsak az American Civil War, de ez már stratégia és körökre osztott, szóval nyugisabb.

Gods and Generals (2003)

Vajmi keveset tudok - szégyenszemre - az amerikai polgárháborúról, de ez a film... szóval odatett! Lehet, öregszem, lehet, az érzelmi pátosznak egyre jobban rabul esve egy két könnycseppet kimorzsolok magamból, nos ez a film rendesen megmozgatta a könnycsatornáimat!

Abban a korban játszódó filmekben megfér a pátosz, meggyőződésem. Mélyen vallásos emberek voltak az akkoriak, volt lovagiasság, háborúban is emberség.

A film az észak-déli balhé kezdetén játszódik, amikor a déliek - elég makacs módon - nem szerettek voltak egy tálból cseresznyézni az unionista Lincoln elnök politikájával és csapataival. Maryland, Virginia és Nyugat-Virginia a függetlenség mellett tört pálcát, igyekezvén megőrizni a saját, független politikai, társadalmi berendezkedésüket, mire észak "begurult"...

Ennél a pontnál kezdődik a történet, amikor 1861-ben Lee tábornokot "behívatja" Lincoln elnök megbízottja, miszerint felajánljanak neki egy vezérezredesi rendfokozatot, de az unionista csapatok élén vonuljon fel Virginia-ba, letörve a "lázadók" seregeit. Lee kerek-perec nemet mond: "Nekem Virgina a szülőföldem, csak nem gondolják, hogy saját szülőföldem ellen vonulok!" Egy állhatatos, elvei és érzelmei mentén szigorúan kitartó katona személyiségéről ad tanúbizonyságot.

Innen a film elkezd hömpölyögni: a déli szenátus megválasztja a déli csapatok parancsnokává Lee-t! Megismerhetjük a déli csapatok parancsnokait, kisebb vezetőit, tisztjeit, mindazt a folyamatot, amely a déli csapatok ellenállását bemutatja!

Lee tábornok nagyon nagyot alakít(Robert Duvall, akit amúgy is imádok), illetve a film lassan középpontba helyezi Jackson tábornok személyét, akit mély vallásosságával, családszeretetével és katonái mély tisztelőjével láthatunk. (Sok-sok érzelmi oldal-szállal, de ezt úgy gondolom elbírja a film, pont a korabelisége miatt! Ez nem 2. vh-ú!)

Végül is a film súlypontja a "chancellorville"-i csata, amelynek során a déliek - egy fondorlatos akcióval - meglepték a jenkiket, visszaszorítva őket Pennsylvania-ba, amely hadmozdulat a gettysburgi-csata előzménye volt.

A film eredeti helyszíneken - Maryland, Virginia, West-Virginia - játszódik, és leszámítva az érzelmes jeleneteket (mert ez a film és korszak elbírja), érdemes megnézni!

Ami még kuriózum: a film kezdetekor (feliratok, szereplők, stáb stb.), a háttérben több percen keresztül mindazon csapattestek zászlóit bemutatják, akik akkor és ott harcoltak... északiak, déliek!

PS.: Ha esetleg volt már szó a filmről itt, akkor bocs, én most jutottam hozzá!