Leszokom a dohányzásról!

Bár szerencsére sosem voltam rászokva, de más függőségtől úgy szabadulok meg, hogy arra gondolok, nekem erre nincs szükségem. Ez faszság.

Kivétel a reggeli ébredés. Akár tizen x órát is tudnék aludni, pedig tudom, hogy már fáj a derekam, éhes vagyok, hugyoznom kell, de mégis aludnék tovább. Minden nap első percei életem legszarabb mozzanatai

Szenvedély nélkül a foci halott.

Nah igen, ez az ami még aggaszt, hogy még majdnem 1 év után is vissza lehet szokni, ahogy ebben a topicban is leírtátok páran. Persze van olyan példa is előttem, amikor az illető nem szokott vissza, hanem végleg letette (édeasanyám már több mint 10 éve nem gyújtott rá, vagy a fórumról itt van SW, aki 2 éve nem dohányzik).

A linket köszi, én is regeltem, bár az első tanács elég közhelyes volt. Mostantól majd nézem reggelente az e-mailem.


Amúgy most már teljesen lenyugodtam, vacsora után se kívántam a cigit, szal szerencsére csak időnként kapja el egy nap a késztetés az embert, azt kell leküzdeni.

"évtizedeken át a légkörbe mérget vetettek, ezért lett különösen fontos, hogy értéket teremts"

Én miután letettem sokáig párszor álmodtam azt, hogy dohányzok. És reggel felkeltem és félálomban szégyelltem magam meg undorodtam, hogy "ugye nem gyújtottam rá?!?!".

És egyébként tényleg nem ciki vagy gáz feliratkozni az e-coaching-ra ezen a címen: http://uk-en.help-eu.com/pages/index-11.html

Nekem segített. Tök jó ötleteket és támogatást adott minden reggel, mikor megjött a napi levél. Asszem két hónapon keresztül járt, eleinte naponta, utána ritkábban.

Persze, most ezt egy olyan írja, aki 10 hónap után visszaszokott, de az már más tészta. Magánügy.

"egyik napról a másikra. Csak így lehet."

Pontosan. Megfordult a fejemben, hogy nem szokok le teljesen, hanem bulikban, sörözések alkalmával valamennyit továbbra is elszívok (ha nem is egy dobozzal, ami ilyenkor el szokott menni, hanem csak 3-4 szállal), de aztán gyorsan elvetettem az ötletet, mert ebből úgyis csak az lett volna, hogy pár nap elteltével a szokásos helyzetekben a szokásos mennyiséget szívom. Vagy teljesen leteszi az ember, vagy sehogy.

Amúgy most este is folyamatosan jön elő a késztetés, de mindig azt csinálom, hogy elképzelem, hogy rágyújtok és abban a pillanatban, ahogy elképzelem, hogy beleslukkolok, már el is fog az undor.

"évtizedeken át a légkörbe mérget vetettek, ezért lett különösen fontos, hogy értéket teremts"

Tavaly januárban szoktam le egyik napról a másikra. Csak így lehet. Utána egyáltalán nem hiányzott, sőt, idegesített ha füstöltek mellettem. Amúgy az első egy-két hét a legnehezebb. Aztán sajnos novemberben visszaszoktam többnyire magánéleti okok miatt. Szóval nem könnyű végleg megszabadulni tőle. Napi 12-15 szálat szívtam durván 8-10 éve.