Ez a double-crossing bitch fordítása akart lenni? Mostantól alkalmazni fogom.
Fórum » Beszélgetés a játékokról
Dragon Age 2
LOOOOOOOOOOOOOOOOOOL!
Ez a double-crossing bitch fordítása akart lenni? Mostantól alkalmazni fogom.
Ez a double-crossing bitch fordítása akart lenni? Mostantól alkalmazni fogom.
SPOILER
Látom, Petrice mindenki szívébe belopta magát. Én a qunari főnököt és az anyám gyilkoság nyírtam ki nagy élvezettel.
Ez hiányzott a végső csatából. Meredith-t szinte alig láttuk, alig beszéltünk vele, nem ismerjük, ráadásul pár kérdésben még igaza is volt a besavanyodott banyának... Hát ki a francot érdekel, hogy vele is meg kell küzdeni? Még Anora királynő is több indulatot váltott ki belőlem, amikor kétszer hátba támadott.
Én a qunari főnököt és az anyám gyilkoság nyírtam ki nagy élvezettel.
Ez hiányzott a végső csatából. Meredith-t szinte alig láttuk, alig beszéltünk vele, nem ismerjük, ráadásul pár kérdésben még igaza is volt a besavanyodott banyának... Hát ki a francot érdekel, hogy vele is meg kell küzdeni? Még Anora királynő is több indulatot váltott ki belőlem, amikor kétszer hátba támadott.
SPOILER
Én egy tompa, kicsorbult és teljesen rozsdás halbontó késsel ontottam volna ki a beleit, és utána még a szívében is megforgattam volna, ezt legalább mind érezte volna, csak 1-1,5 perc után halt volna meg jó esetben. Ritkán találkozni ennyire ellenszenves karakterrel játékban, de őt hihetetlenül meggyűlöltem.
SPOILER
Nekem az volt a kedvencem, amikor a qunari mellkason aztán homlokon lövi "Mother" Petrice-t 
Csak azt sajnáltam, hogy nekem nincs lehetőségem elvágni a torkát egy beszélgetés során
Csak azt sajnáltam, hogy nekem nincs lehetőségem elvágni a torkát egy beszélgetés során
I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status
SPOILER
Én is dilemmáztam rendesen, mert szinte végig a mágusokat segítettem, és védtem őket. Viszont a végére olyan szinten felment a pumpa, és annyira meggyűlöltem őket, hogy egy pillanatig sem vacilláltam kinek is segítsek a végjátékban. 180 fokos fordulatot vett a karakterem annak köszönhetően, hogy teljesen elborult az agyam. Második végigjátszásra persze nekik fogok segíteni, mert érdekel a végkifejlet, de ez most olyan spontán jött, és annyira természetesnek tűnt. Ez tetszett amúgy a legjobban a játékban, hogy 1-1 szituáció és párbeszéd olyan szinten szélsőséges érzelmeket váltott ki bennem, hogy még én is meglepődtem. Amikor több év várakozás után végre bosszút állhattunk valakin, akit nagyon meggyűlöltem, az valami orgazmikus érzéssel töltött el. 
Második végigjátszásra persze nekik fogok segíteni, mert érdekel a végkifejlet, de ez most olyan spontán jött, és annyira természetesnek tűnt. Ez tetszett amúgy a legjobban a játékban, hogy 1-1 szituáció és párbeszéd olyan szinten szélsőséges érzelmeket váltott ki bennem, hogy még én is meglepődtem. Amikor több év várakozás után végre bosszút állhattunk valakin, akit nagyon meggyűlöltem, az valami orgazmikus érzéssel töltött el.
Tegnap este én is befejeztem, 32 óra volt tokkal-vonóval (mínusz egy bugos küldetés). Jó volt, de hat hónapnyi fejlesztés még ráfért volna.
Negatívum:
- Nagyon kevés a helyszín. A DAO-ban volt föld alatti világ, erdei tábor, hegyvidéki templom, bájos kisvárosok, ostromlott erőd, masszív nagyváros és mágustorony. Itt már hat óra után elegem volt Kirkwallból, harminckettő után pedig csukott szemmel eltaláltam bárhová. Ugyanez vonatkozik arra a két-három barlangra, hegyvidékre, tengerpartra, ahová kábé tizenötször vissza kellett térni. Pozitívum viszont, hogy mindent nagyon szépen kidolgoztak. Kirkwall lenyűgöző lett, és valahogy tömör Tomb Raider/PoP/Assassin's Creed hangulatot árasztott.
SPOILER
- Hiányolom az erős főbosst és a hozzá kapcsolódó átívelő szálat. Bevallom, belőlem már az Archdemonozás is csak egy erőteljes "na és" érzést váltott ki a DAO végén, de ott legalább elég egyértelmű és látványos volt, hogy darkspawn=rossz, darkspawn+Archdemon=Blight=nagyon rossz.
- Írhattak volna több párbeszédet is a társakkal.
Ezek miatt semmi kedvem a közeljövőben ismét végigjátszani.
Pozitívum:
- A beszélő főhős. Tudom, hogy ez sokaknak nem jön be, mert elvesz a klasszikus "én képzelem el, hogy milyen a hangja és a stílusa a karakteremnek" élményből, viszont én nagyon csípem. Amikor az összes karakter néma volt, vagy legfeljebb pár mondatot mondott a játék során, és mindössze egy portré meg egy körömpiszok méretű figura tartozott mindenkihez, addig tökéletesen megfelelt, ha csak írásban értekeztünk egymással. Azóta viszont fejlődött a játékipar, a többi karakter átalakult hús-vér figurává, kifejező hanggal, mimikával, gesztusokkal, és ebben a világban engem zavar, hogy a karakterem csak üveges szemmel bámul maga elé. Hawke és Shepard élnek, és ezzel máris lekörözték a többi főhőst.
- Az időugrások. Mindaz, amit legfeljebb egy folytatásban vagy epilógusban szokás elmesélni, bekerült a játékba. Látom, hová vezet pár döntésem, látom, hogyan fejlődik a karakterek kapcsolatrendszere.
- Nagyon jók lettek a társak, tetszik, hogy saját életük van, csak kár, hogy nem ismerhetjük meg őket még jobban. A random párbeszédeket itt is imádtam, és csak azért állítottam össze a legváltozatosabb csapatokat mindegyik felvonásban, hogy az összeset hallhassam. Az elején Aveline-t sótlan némbernek tartottam, és az első adandó alkalommal ki akartam rakni az állandó csapatomból. De mivel elég jó tank, folyamatosan halasztgattam a lecserélését, és végül ő lett a kedvenc karakterem. Varric mellett, persze. A kis törp zseniális.
- A harcrendszer. Dinamikus, látványos, a magamfajta "a történet érdekel, nem a taktika" típusú játékosoknak tökéletesen megfelel.
- Kemény dilemmák...
SPOILER
- Ez az egész világ szenzációs. Csak a sokadik végigjátszásra tárul fel minden ellentéte és mélysége. Kizárólag kétkezes harcosokkal/rugókkal szeretek játszani, de a második rész után kedvem támadt egy mágus karaktert indítani a DAO-ban, mert kíváncsi vagyok az ő szemszögükre is. Csak előtte végigviszem a dalish elfemet, aki minden embernek beszól.
- Apropó, elfek. Itt végre nem úgy néznek ki, mint egy csapat alacsony, vékony ember Spock-füllel, hanem tényleg mások. Mondjuk az kár, hogy Merrillt meg Fenrist kivéve nulla vonzerővel bírnak.
Negatívum:
- Nagyon kevés a helyszín. A DAO-ban volt föld alatti világ, erdei tábor, hegyvidéki templom, bájos kisvárosok, ostromlott erőd, masszív nagyváros és mágustorony. Itt már hat óra után elegem volt Kirkwallból, harminckettő után pedig csukott szemmel eltaláltam bárhová. Ugyanez vonatkozik arra a két-három barlangra, hegyvidékre, tengerpartra, ahová kábé tizenötször vissza kellett térni. Pozitívum viszont, hogy mindent nagyon szépen kidolgoztak. Kirkwall lenyűgöző lett, és valahogy tömör Tomb Raider/PoP/Assassin's Creed hangulatot árasztott.
SPOILER
Azok a rabszolgaszobrok nagy hatást tettek rám, és minden egyes alkalommal leálltam gyönyörködni bennük, úgyhogy majd' leestem a székről, amikor Meredith rám uszította őket.
- Hiányolom az erős főbosst és a hozzá kapcsolódó átívelő szálat. Bevallom, belőlem már az Archdemonozás is csak egy erőteljes "na és" érzést váltott ki a DAO végén, de ott legalább elég egyértelmű és látványos volt, hogy darkspawn=rossz, darkspawn+Archdemon=Blight=nagyon rossz.
- Írhattak volna több párbeszédet is a társakkal.
Ezek miatt semmi kedvem a közeljövőben ismét végigjátszani.
Pozitívum:
- A beszélő főhős. Tudom, hogy ez sokaknak nem jön be, mert elvesz a klasszikus "én képzelem el, hogy milyen a hangja és a stílusa a karakteremnek" élményből, viszont én nagyon csípem. Amikor az összes karakter néma volt, vagy legfeljebb pár mondatot mondott a játék során, és mindössze egy portré meg egy körömpiszok méretű figura tartozott mindenkihez, addig tökéletesen megfelelt, ha csak írásban értekeztünk egymással. Azóta viszont fejlődött a játékipar, a többi karakter átalakult hús-vér figurává, kifejező hanggal, mimikával, gesztusokkal, és ebben a világban engem zavar, hogy a karakterem csak üveges szemmel bámul maga elé. Hawke és Shepard élnek, és ezzel máris lekörözték a többi főhőst.
- Az időugrások. Mindaz, amit legfeljebb egy folytatásban vagy epilógusban szokás elmesélni, bekerült a játékba. Látom, hová vezet pár döntésem, látom, hogyan fejlődik a karakterek kapcsolatrendszere.
- Nagyon jók lettek a társak, tetszik, hogy saját életük van, csak kár, hogy nem ismerhetjük meg őket még jobban. A random párbeszédeket itt is imádtam, és csak azért állítottam össze a legváltozatosabb csapatokat mindegyik felvonásban, hogy az összeset hallhassam. Az elején Aveline-t sótlan némbernek tartottam, és az első adandó alkalommal ki akartam rakni az állandó csapatomból. De mivel elég jó tank, folyamatosan halasztgattam a lecserélését, és végül ő lett a kedvenc karakterem. Varric mellett, persze.
A kis törp zseniális.
- A harcrendszer. Dinamikus, látványos, a magamfajta "a történet érdekel, nem a taktika" típusú játékosoknak tökéletesen megfelel.
- Kemény dilemmák...
SPOILER
Avagy nincs egyértelműen jó oldal. Az egy dolog, hogy kanárikat és a kirkwallos bagázst egyformán rühelltem a második felvonás végére, nade a mágus-templar ellentét végképp megizzasztott. Odáig rendben van, hogy nem hagyhatom, hogy az összes varázserővel bíró személyt lemészárolják vagy tranquil zombivá tegyék, de az íróknak sikerült jól megnehezíteni a döntést azzal, hogy az utamba kerülő mágusok kilencven százaléka abomination/sorozatgyilkos/szadista rabszolgatartó/elmebeteg/gyenge volt. A naiv, vérmágiával kísérletező liba hét éven keresztül próbált egy olyan tükröt helyreállítani, amiről szinte ordított, hogy csak bajt hozhat a világra, a faszim és a kis beépített igazságosztó társa meg az utolsó felvonásban átmentek terroristába.
- Ez az egész világ szenzációs. Csak a sokadik végigjátszásra tárul fel minden ellentéte és mélysége. Kizárólag kétkezes harcosokkal/rugókkal szeretek játszani, de a második rész után kedvem támadt egy mágus karaktert indítani a DAO-ban, mert kíváncsi vagyok az ő szemszögükre is. Csak előtte végigviszem a dalish elfemet, aki minden embernek beszól.
- Apropó, elfek. Itt végre nem úgy néznek ki, mint egy csapat alacsony, vékony ember Spock-füllel, hanem tényleg mások. Mondjuk az kár, hogy Merrillt meg Fenrist kivéve nulla vonzerővel bírnak.
Legnépszerűbb cikkek
- 1. Őrület, mekkora nosztalgia van a Heroes of Might & Magic: Olden Era legújabb játékmenet-bemutatójában!
- 2. Pragmata teszt – Egy ikonikus kaland a Hold felszínén
- 3. A pletykák után immár hivatalos, hogy jön a Metro 2039, már azt is tudjuk, hogy nagyjából mikor
- 4. Minden, amit tudni érdemes a The Dark Pictures Anthology: Directive 8020-ról egy percbe sűrítve
- 5. Rise of Piracy early access próbakör
Legfrissebb fórumtémák
- 14:47
- Mit játszottál végig legutóbb? Értékeld! [1580]
- 13:04
- Helyzetjelentés [157597]
- 14:47
- :::Music Club::: |House,Trance,Techno| [9512]
- 23:11
- A pletykák után immár hivatalos, hogy jön a Metro 2039, már azt is tudjuk, hogy nagyjából mikor [hozzászólások] [3]
- 11:45
- Pragmata teszt – Egy ikonikus kaland a Hold felszínén [hozzászólások] [2]
- 22:03
- I Am Jesus Christ teszt – Megváltószimulátor [hozzászólások] [24]
- 16:39
- Rise of Piracy early access próbakör [hozzászólások] [5]
- 12:53
- Sorozatok [11004]
- 16:32
- Rossz PC játék sorozat [673]
- 14:18
- Aliens: Dark Descent teszt – Jézus helyett xenomorph jön Xenteste [hozzászólások] [41]
