L.A. Noire

Én úgy voltam öltözékileg, hogy az elején, a közlekedésieknél a barna, fehér hajszálcsíkos, aztán a gyilkosságiaknál a kék, fehér hajszálcsíkos, most pedig a teljesen szürke öltözékben vagyok.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

No végre átkerültem a nagypályások csapatába, bár a gyilkosságiaknál kicsit jobban éreztem magamat, de azért az első Vice ügyem se volt olyan rossz. Bár az érzékeim cserben hagytak, ugyanis sorra buktam el szinte az összes kérdést. 18-as szinten végre megkapjuk az első értelmes öltözetünket!!! A gyilkosságiaknál a lezárás kicsit elkeserítőre sikeredett, nem erre számítottam. Viszont az utolsó ügynél nyitottam meg először a térképet, addig nem is tudtam, hogy meg lehet az m-el. Ekkor realizálódott bennem, hogy valami elképesztően kikúrt nagy ez a város!!! Elképesztő, hogy mennyi munkájuk lehetett ebben, félelmetesen nagy a kiterjedése. Mire elkocsikáztam a jegesmacis gyárig, addigra azt hittem megőszülök. Jók ezek a háborús visszaemlékezések, meg az újságos átvezetők, de én sajnálom, hogy nem kapunk betekintést hősünk magánéletébe. Miért nem láthatjuk az asszonyt és a gyereket? Miért nem mutatják a viszonyunkat a német énekesnővel(ez utóbbit még csak sejtem...)? Vagy lehet csak a végén lesz egy kis videó, amiben felbukkannak?