.
Én is azt szerettem benne, hogy hiába a ma (számomra érthetetlen okból) borzalmasan divatos, élőhalottas körítés, nem az dominál benne. Totál Another Worldös lett a játék! Mész oldalra, kikerülsz és átugrasz mindent, akit muszáj, azt meg kiiktatod. Ehhez meg szerencsére tök mindegy, milyen sztorit dobnak össze. Az összes klisé megtalálható ebben is, de a vége nagyon ütős mindennek ellenére. Mert ugye akinek bármi van a családjával (messze vannak, eltűntek, elrabolták, megölték, akármi), annak kötelezően egy, azaz egy darab lánya van/volt, sosem fia (kivéve Mel Gibson Váltságdíj c. filmjét, meg John Woo Face/off-ját), és hozzájuk siet, vagy őket gyászolja. (Rengeteg példa van rá a Törvénytisztelő polgártól az Elrabolva 1-2-n át a Max Payne sorozatig.) A vége akkor is durván üt, ami megmenti a történetet.
"....money talks, and bullshit runs the marathon." /Chris Carter: Hunting Evil/
