Csajozás!!!:) - csajok és pasik

Jajj de ismerős helyzet... Anno volt egy barátnőm kb 1 hónapig, és mikor dobtam akkor dobta be ő is, hogy terhes tőlem. Amit ezzel elért, az az volt, hogy kibaszott módon meghurcolt szüleim előtt, és a kínok kínját kellett átélnem. Én persze váltig állítottam, hogy márpedig tőlem tuti nem terhes, és mint utóbb kiderült, nem is tévedtem. Mondjuk én rohadt biztos voltam a magam dolgában. Egyre készülj fel, ha nem túl erős az idegzeted, készíts be 1-2 nyugtatót, mert szükséged lehet rá, mert, hogy ez a dolog teljesen lecsengjen, kell neki pár hét. Amennyiben nem hajlandó elvégezni egy tesztet amit te viszel neki, akkor eléggé érezhető, hogy kamuzik. Miért? Én csak abból indulok ki, hogy csak akkor nem vállalja be, ha ezzel vesztenivalója van. Légy résen, legyél erős, mert nem lesz könnyű menet...

Kurvára kivagyok.

Egy hete szakítottam barátnőmmel. Ezzel nincs is gond.
Amit hét közben művelt, az kritikán aluli volt, teljesen elhatárolódott és nem akart találkozni, de azért átlag napi 3-5ször felhívott meg ilyenek. Teljesen ki voltam tőle, úgy felidegelt minden alkalommal. Tegnap meg sörözésből végül havernál kötöttem ki, reggel játszunk a sráccal, és 3 nyolcperces fifa meccs alatt háromszor hívott fel hogy baj van majd találkozzunk, jó de mikor, stb a harmadik hívás vége az volt, hogy jó mindjárt indulok a sráctól... Úgy mentem oda, hogy a faszom kivan, nagyon durván elegem van most már belőle és csak szimplán hagyjon engem békén és bassza meg.

Erre levágott elém egy olyan hírt, hogy terhes.
Nem igazán tudtam mit kezdeni a dologgal, mert erre mindig figyeltünk + az utolsó hetekben - hónapokban eléggé el is voltunk hidegülve egymástól, szóval már csak emiatt is kivágta a biztit. A legnagyobb baj, hogy az első dolog ami eszembe jutott, az az volt, hogy "szerintem nem igaz, ennek valahogy utána kell majd járni". Szerintem ez kurva nagy gáz. Ha nem igaz, akkor azért, ha igaz a hír, akkor azért, mert az illetőről ez az első gondolatom. Sőt egyszerűen olyan szinten nem bízok benne, hogy szerintem majd ha lesz rá lehetőség, akkor első dolgaim közt lesz egy apasági.
Elvetetés fel sem merül bennem, mert ha tényleg van gyerek és tényleg az enyém, akkor biz'Isten mindentől függetlenül, ha kell nem eszek, de felnevelem.

Viszont maga a szitu nekem nagyon nem jön be, kezdődött ott, hogy megcsinálta a teszteket, kettőt is, de 10 perc után megsemmisül az eredmény, szóval nem hozta el, de a doboza megvan, meg tudja mutatni, hogy tényleg megsemmisül - szóval a lényeg hogy nagyon erősen hangsúlyozta, hogy tényleg igaz, de tényleg nem tudja igazolni. Meg mikor, hogy akkor most nőgyógyász stb, akkor meg "jó hát majd felhívjuk, de úgyis csak nagyon sokára lesz időpont meg így meg úgy", szóval az egésznek volt egy olyan érzete számomra, mintha kitalálta volna ezt a dolgot, hogy legalább még pár hétig együtt legyünk, vagy pont, hogy ebben a pár hétben ejtsem esetlegesen teherbe.

Volt már párszor téma az életünkben ez a szakítósdi és mindig produkált ezekben a pillanatokban "érdekes" dolgokat, az öngyilkossággal való fenyegetőzésektől kezdve érdekes dolgokon keresztül. Kb ott tartok, hogy holnap bemegyek elé munkához, és a kezébe nyomok egy általam vásárolt tesztet, hogy na tessék, lehet produkálni, ha meg mégis, akkor a nőgyógyászhoz az első kérdésem az lesz, hogy mikorra lehet tippelni a fogantatást...

A lényeg tényleg az, hogy amennyiben a téma adott, szemrebbenés nélkül teljes mellszélességgel mögötte vagyok (nem mellette/vele!), de ha ebben a dologban van valahol egy kis turpisság, akkor nagyon nagy balhét fogok csapni, de úgy az egésszel bizonytalan vagyok.

tippek?