Kár, mert az NPC-k között sok karizmatikus és vállalható fejű figura volt.
Az első részben az idegesített, hogy valahányszor megpróbáltam egy kicsit érdesebb, karakteresebb fejet alkotni (de úgy, hogy az ne egy Duncan/Riordan-utánzat legyen), akkor rendre egy beesett arcú izé jött ki. A második részben meg átestek a ló másik oldalára, és mindenki babaarcú volt. Még a nyolcvan éves nagymami is.
MM:
"A Cerberus büszke lenne a karaktereimre."
Hmmm, milyen ismerős a helyzet...
Van egy nemesem és egy ember mágusom: velük vittem végig a játékot, a többiekkel csak a bevezető rész végéig (illetve a dalish elf esetében a mágustoronyig) jutottam el. Bár egy ideje tervezek egy városi elfet.
A törpök meg sajnos olyan bénán és ostobán néztek ki, hogy az nálam megölte az amúgy érdekes eredettörténeteket.
