Tyűha, mennyi válasz, köszi mindenkinek (a bíztatásokat is beleértve)!
Amúgy tök jókat írtatok, a lenti pótcselekvések közül valamennyire magam is rászoktam (+ olvasás, légző- és tornagyakorlatok). Valahogy úgy vettem észre, ha mozgással kompenzálom mindazt a szál cigit, amit korábban elszívtam, rögtön helyreáll a közérzetem. Cigiszünetekben pl., amíg a kollégák pöfékelnek és köhögnek, addig fekvőtámaszokat csinálok.
Egyébként amit be kell valljak, és amiért az előző nap is kétségbe estem, az az, hogy tegnap mindennek ellenére sem tudtam ellenállni a csábításnak, és rágyújtottam. Inkább nosztalgiából semmint, mert valóban kellett volna. Szerencsére nosztalgiának elég kiábrándító volt (mint amikor xy év után újra feltelepítettem magamnak a jó öreg Stunts-ot... "maradjon csak meg szép emléknek"), és ezzel meg is ígértem magamnak, hogy több ilyen nem lesz.
Kb. semennyire sem esett jól, azóta sem hiányzik. Olyan játszma ez, ami szinte teljes mértékben fejben dől el, és amiben - még ha veszítesz is - sosem szabad nekikeseredni. Szóval köszi, a sorstársaknak pedig kitartást! „A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
