Hé lurkók! Mindjárt kezdődik az iskola. SULIBA FOGTOK MENNI HEHEHE!

12 évesen tetszett nagyon. Nem mondom, hogy megértettem az irodalomtörténeti jelentőségét, azt sem, hogy 11 évvel később sok mindenre emlékszem belőle, de tudom, hogy akkor nagyon tetszett. Ált. sulis kötelezőek közül szerintem csak a Pál utcai fiúkat nem olvastam ki, nem rémlik, hogy bármi mást passzoltam volna.
Gimiben kezdtem el hanyagolni a dolgokat, mert ezeknek az elvont orosz groteszk valamiknek a jelentőségét viszont tényleg nem tudtam megérteni, 17 évesen sem, ahogy azt sem fogom megérteni, hogy ha egy lapra egy négyzetet festenek, akkor az művészet. Viszont a Kőszívű csak egy történet.

A legjobb könyveket ekkor olvastam, Egri csillagok, Ábel a rengetegben, még a Légy jó mindhalálig is az egyik kedvencem, akár mekkora lúzer szegény Misi.


szerk.: megnéztem a mostani listát, a Szent Péter esernyőjét és a Rómeó és Júliát sem olvastam, de utóbbi szerintem nekünk csak gimiben került elő.

I wish I could have known about the view from halfway down

És ezt 12 éves fejjel állapítottad meg róla, hogy jó? Mert nekem egy büdös szó nem maradt meg belőle. Úgyhogy a hozzászólásodat olvasva is alapból arra gondoltam, hogy annyi idősen te is ugyanúgy kihagytad, és csak felnőtt fejjel pótoltad. De ha neked már 12 évesen is tetszett, és megértetted az irodalomtörténeti jelentőségét, akkor visszavonom, amit az előbb írtam.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Azzal kezdtem, hogy a Kőszívű jó volt, szóval aligha vonhatod le a hozzászólásomból, hogy hülye, aki végigszenvedi.
Inkább azt írtam, hogy akármik a kötelező olvasmányok, mindig lesz olyan, ami bizonyos embereknek nem tetszik, és azt ki lehet hagyni, ennyi.

I wish I could have known about the view from halfway down

Szóval az a kiindulópont, hogy a kötelezőket ma már a többség úgyse olvassa el, és aki ennek ellenére mégis végigszenvedi A kőszívű ember fiait, mert mondjuk még 12 évesen nem tart ott, hogy lázadjon a felnőttek és a tanárai ellen, az meg is érdemli szerinted? Végül ez is egy vélemény. Bár ezzel meg én nem értek egyet. És nemcsak azért, mert én is ilyen voltam, és elolvastam, ha egyszer feladták.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Már sok helyen szembesültem ezzel a cikkel, itt is leírom, hogy mekkora baromság.
Egyrészt a Kőszívű és az Egri csillagok nagyon jó könyvek, másrészt meg mindenki tudja tapasztalatból, hogy ha egy könyvet nem akarsz kiolvasni, akkor letöltöd a rövidítést. Senki nem fogja végig olvasni és közben megutálni az olvasást, ilyen nincs (van, de az ilyen stréberek meg is érdemlik ).
A pál utcai fiúknak én is csak harmadáig jutottam, de sikerült továbblépni ezen a lelki sérülésen, és más könyveket megemelni.

Lényegében az a probléma, hogy egyre hülyébbek a gyerekek, és már egy könyvet sem tudnak értelmezni, és erre az lenne a megoldás, hogy egyszerűbb könyveket kapjanak? Akkor már mért nem képregényeket? Vagy kötelező olvasmány helyett lehetne kötelező tv műsor, és akkor aztán lehetne a való világból meg a gigasztárból írni naplót...

I wish I could have known about the view from halfway down

A Kőszívű utcai csillagok, avagy hogyan vegyük el a gyerekek kedvét egy életre az olvasástól?

Nyilván nem a 444-esek találták fel a spanyolviaszt, ezt az érvelést már hallottuk többször is korábban. Ennek ellenére belinkelem, mert elég jól összefoglalja a lényeget. Meg azért is, mert annak ellenére, hogy rendszeresen elmondja valaki, nem történik semmi...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.