Akkor kifejtem. A második évad valóban rövidebb volt, azonban számomra a karakterek sokkal életszerűbbnek hatottak. Az első évad szuper volt, de a szereplők sematikusak voltak, és nagyjából az első pillanatban mindenkiről kialakult egy kép, ami aztán úgy is maradt. Nem volt karakterfejlődés. Ott van Lee. Az első pillanattól az utolsóig a jólelkű apafigurát hozta. Clemet szerettem, de igazán hatása nem volt az eseményekre. Természetesen a személyiségére, nem az eltűnésére gondolok. Kevin a casládját féltő gyanakvó bunkó, Lily és az apja a kihúzók, Mark kábé egy Star Trekes leszállóegység névtelen zászlósának tűnt. Számomra az első évad is 10 pontos, ezt nem győzöm hangsúlyozni, de a 2.ban egyrészt nem éreztem azt, hogy egy kiszámítható történés zajlik, másrészt a karakterek változtak, pl Rebecca, vagy akár Kevin. Minden részben votl váratlan fordulat, vagy csak valamilyen csavar. Pl: nekem az egyik legerősebb rész, mikor Carver meglátogat a házban, és egy sokkal gyengébb gyerek vagy, aki próbál úgy kijönni a helyzetből, hogy nyilván semmi esélye, ha elfajul a helyzet. Szinte éreztem a félelmet. Most nem az első évad szidása, hanem a második dicsérete zajlik. A másik ilyen nagy pillanat a zombik közötti kitörés volt. Nekem Jane az első pillanattól szimpatikus volt, logikusan, érthetően viselkedett, szerintem aki túlélne egy ilyen szituációt, az egy ilyen ember. Tetszett, hogy nem tökölt, hogy gyakorlatias volt, ravasz és nem az érzelmei vezérelték. Talán őt kedveltem meg (ezért, vagy ennek ellenére) a legjobban a sorozat felnőtt szereplői közül, Lee mellett. Ebben az évadban nem voltak Lily apja és Ben szintű idegesítő nyomoroncok, akik csak a púp voltak az ember hátán, kivéve talán Sarah. De mivel én mindig a senkit sem hagyunk hátra elve szerint élek, ezért Bent is, és Saraht is addig mentettem, ameddig lehetett. Mondjuk Lily apját fejbekúrtuk vacilálás nélkül, de ott a többieket kellett védeni. A nmásodik évad legvégső jelenetében, ha másról lett volna szó, nem lövöm le Kennyt. Zavart a viselkedése, a kiszámíthatatlansága, és a nyilvánvaló veszélyessége, de mikor megláttam a Season 2ben először, akkor az tényleg egy erős pillanat volt. Nagyon bírtam Kennyt, de a Jane által képviselt személyiség és értékek vonzóbbak. Luket nagyon sajnáltam még, Nick halálának pedig inkább örültem. Befogadtuk a családot Jane-el, meglátjuk mi sül ki belőle. Csak csinálják...
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Amúgy én tényleg bírtam Kennyt, már úgy értve, hogy a 2. évadban nagyon bírtam, és ha nem kezd el egyértelműen megőrülni, akkor soha nem lövöm le. De elszállt. Jane pedig hideg, kimért, logikusan gondolkodik, és kőkemény túlélő skilljei vannak, ráadásul én őt nagyon megkedveltem a Luke/Sarah mentés és a ruszki srác első jelenete közben. Bírom az ilyen karaktereket. Mondjuk a ruszkit statáriálisan fejbe kellett volna lőni, mikor a társaival végeztünk. Luke halála nagyon megindító volt szerintem is. Nem tudom mi lesz, remélem egyenes ági folytatás lesz, bár ha jól számolom, talán 5 féle zömmel teljesen más kezdősztorit kellene csinálniuk, amit kétlem, hogy meg fognak tenni. Nagy kár. 