Amúgy így, hogy beletettem én is közel 40 órát már, kristálytisztán látszik, hogy mennyivel jobb játék volt a Far Cry 3! Már csak a sztori is sokkal jobban vitt magával, jókat röhögök, amikor valaki 2 óra játék után törölte a lopott verzióját, mondván, hogy ez az n+1-edik "amerikai senkiből szuperhős lesz és megmenti a világot" szarság. Aki végigvitte Jason történetét, az tudja, hogy nagyon nem! A sztori küldetéseket is faltam egymás után, és valamiért rájuk untam, akkor gyűjtögettem picit, így pont el is fogyott minden a végére. Itt konkrétan leszarom, hogy mi történik, milyen fecnire mi van írva és ki kivel van. Az elején még figyeltem, aztán pillanatok alatt beleszartam, valahogy elveszett a varázsa. Ugyanakkor hatalmas jókat játszok vele, kinézek egy irányvonalat magamnak, megindulok, és rengeteg minden történik, látványosak a harcok, egy halom felfedezni való hely van, meg minden, de max egy óra, és kilépek, mert baszottul megunom
Ugyanakkor nem gondolom, hogy egy következő részt egy sokkal jobb sztorival el lehetne adni nekem, és fogalmam sincs, hogy mi kellene. Talán egy - ha nem is alapjaiban, de lényegében - újragondolt játék, ami jobban ráfekszik a túlélésre, kiegyensúlyozott pénzügyi rendszere van, kicsit Stalker szerűbb. Az új Tomb Raiderben tudták iszonyat jól elérni, hogy ott állok egy szikla peremén, gyönyörködök a kurva jól kidolgozott tájban, ugyanakkor attól fosok, hogy ne bukkanjon fel a hátam mögött egy farkas vagy ellenséges katona, plusz amikor ez eszembe jut, akkor gyorsan tárazok egyet, hogy van-e elég lőszerem, meg tudom-e védeni magam! Na, ez az érzés a Far Cry 3-ban addig tart kb., míg kipucolom az első őrposztot (plusz még egy fél óra), a Far Cry 4-ben meg fel sem merül.
Pedig valami hasonló izgalmassá tehetné a játékot! Reális mennyiségű felszerelés, lassulás a sok cucctól, lehet nálad max 5-6 db kisebb bőr vagy 3-4 nagyobb, felszabadított részeken nagyobb kereskedési hajlandóság, jobb árak, stb. Szerepjátékokból ismerős dolog az, hogy ha pl. elindulok egy hosszabb túrára, aminek sejtem a vonzatos költségeit (mind pénzügyileg, mind cuccok terén), akkor arra rákészülök, gyűjtögetek hozzá és csak utána indulok el, aztán ha benéztem, akkor szenvedés vagy újrakezdés. Egy hasonló jellegű nehézségi szint, ahol ésszel könnyebben lehetne boldogulni és tervezéssel, hosszas terepszemlével készülődni, na, az kurvára bejönne!
De ehhez melózniuk kéne, amit nem fognak. Most a maximum annyi lesz, hogy kitalálnak valami új, érdekesebb helyszínt és esetleg írnak egy tisztességes történetet, mondván, hogy hallgattak a kritikákra
Respect is not given. It's taken.
