Linkelj be bármit, bármiről !

Ez valami kezdődő diszlexia jele lehet biztos, nem tudom, hogy sikerült ennyire elnézni. Pedig több helyen is szerepel az évszám mind a diasoron, mind a cikk szövegében, meg még az is kiírva konkrétan, hogy másfél évszázaddal járnak a jövőben. És mindannyiszor simán rosszul olvastam.

A szelektív figyelemre lehet ez egy jó példa mégis. A napokban több cikket is olvastam olyan régi filmekről, amik 2015-ben játszódnak, mindezek élén természetesen a Vissza a jövőbe-hisztériával, ami újév óta a net egyik kedvenc témája, és valamiért tudat alatt elkönyveltem előre, hogy ez is egy olyan blogbejegyzés lesz. És abszolút nem szándékosan, de olvasás közben az ezzel a meggyőződésemmel nem kompatibilis részeket egyszerűen figyelmen kívül hagytam, úgy tűnik.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

2111. Amúgy tényleg, jó nagyon.

Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.

Utazás a Holdba 2011-ben

1963-as készítésű magyar diafilmsorozat. Szerintem kurva jó. Egyrészt igényes, kifejezetten szépek a rajzok. Másrészt az ilyen alkotások mindig nagyon érdekesek, amikből kiderül, hogy a múltban hogyan képzelték a jövőt, azaz a mi jelenünket. És ami azt illeti, teljesen hihetőnek, értelmesnek tűnik, nincsenek benne tudományos szempontból nagyon elrugaszkodott dolgok. Az akkori, erőltetett űrverseny közepette simán elképzelhetőnek tűnt az is, hogy ha minden úgy folyik tovább, ahogy elkezdődött hirtelen, akkor itt 50 év múlva tényleg lesznek űr- és holdbázisok. Az is nagyon kellemes, hogy mentes a szovjet propagandától. A Lunyikon kívül, ami valóban létezett, és valóban az első mesterséges bolygó, azaz olyan űrobjektum lett, ami Nap körüli pályára állt, és még mindig fent kering valahol, több konkrétumot szándékosan nem nevez meg. Az űrállomásokat és a holdbázist pedig a nevek és az utalások alapján egyértelműen nemzetközi együttműködés formájában képzeli el. Ami azért a legkeményebb hidegháborús helyzet, kubai rakétaválság, nálunk még éppen csak épülő Kádár-korszak közepette elég merész, de annál inkább üdítő hozzáállás az alkotók és az ezt engedélyezők részéről egyaránt.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.