A török–izlandi meccsben nagyon benne van a török győzelem. Jó formában vannak az elmúlt időben, sorozatban nyerik a meccseket; az izlandiak pedig a kijutás bebiztosítása után akarva vagy akaratlanul de leeresztettek eléggé. Ráadásul a törökök esetében még a harmadik hely sem biztos, így számukra nincs más lehetőség, mint menekülni előre a győzelembe a kezdő sípszótól fogva.
Ami pedig a másik meccset illeti, én abban a szerencsés vagy inkább szerencsétlen helyzetben vagyok, hogy láttam tavaly ősszel a kazah–lett találkozót. Igen, olyan borzasztó meccs volt, amilyennek első pillantásra egy 0-0-ra végződött kazah–lett tűnhet... De hogy ennél egy kicsit szemléletesebb legyek, érdemes összehasonlítani mondjuk a ma esti ukrán–spanyolnak és annak a mérkőzésnek a statisztikáját, külön figyelmet fordítva a fenti "attacking momentum" ábrára... És ez még az első fordulóban történt, amikor mindkét csapat nagy lelkesedéssel és ábrándokkal vetette bele magát a selejtezősorozatba, nem amikor már mindketten kiestek... Úgyhogy én tippelni se mernék, mi lesz ott, Rigában...
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
