Teljesen kívülállóként azért gyerekkoromban nekem is került egy-két Batman, Superman képregény a kezeim közé. Így visszagondolva, tetszettek a rajzok, olyan retro volt... Viszont ez furcsa módon meg is maradt... Egy, teszem azt 80as években készült újságot szívesen átlapozgatnék, de a maikhoz inkább hozzá se nyúlnék.
Pár hónapja láttam egy új képregényt, elég "sterilnek" tűnt. Valahogy nem éreztem benne azt a varázst. Másféle papírból is készült mondjuk, ilyen fényes valami... Így nem igazán tetszett. De ezzel lehet csak én vagyok így, vagy épp csak rosszat fogtam a kezeim közé.
Aztán édes anyukámtól tudom, hogy nekem főleg Batman kacatjaim voltak, plusz állítólag oda meg vissza voltam a Tim Burton féle filmekért. Pedig mai szemmel nézve hihetetlenül gyerekesnek és picit bénának tűnnek, pedig nincs nekem bajom a régi filmekkel. De ennek köszönhetően el is raktároztam nagy marhaságnak a Batman filmeket, így a Nolan-es trilógiáról le is maradtam rendesen. Aztán úgy 2013(!) környékén sikerült barátnőm unszolására megnézni a The Dark Knight-ot.... Hát omg, nem hittem a szememnek, nagyon tetszett! Ég és föld a régiekkel szemben. Valahogy nekem nagyon egyben volt az a film, külön tetszett hogy sokkal komolyabb/realisztikusabb volt a megközelítés. Hiába mondják sokan, hogy milyen remek Joker volt Nicholson, egyszerűen nem tudom megerőszakolni magam és jobbnak látni az ő karakterét mint a Ledger félét...
Aztán akkor ugye nézzük meg a Batman Begins-t. Szintén nagyon tetszett, bár egy fokkal képregényesebbnek tűnt, majd a záró darabot, ami szintén nem rossz, de ha sorrendet kéne mondanom, az volt a nekem legkevésbé tetsző.
A többi szuperhősös filmek nem is nagyon jöttek be, sőt kezdem picit túlzottan is felkapottnak érezni ezt a műfajt mostanában. Szóval fura, hogy az új Batman ennyire bejön.
De azóta elkezdtem Nolan-re gyanakodni, mivel az "Inception" és a "Following" filmjein kívül minden tetszett tőle...
Tehát elég furcsán állok ezzel a dologgal. Nem tudom ismered-e, de még volt az eredeti "Batman: The Animated Series". Na abba szoktam még időről-időre belenézegetni. Na azt szavakkal nem lehet leírni hogy mennyire visszaidézi a gyerekkori mamámnál töltött nyarakat.
Két-három VHS kazetta biztos tele volt vele... A 28. rész, "Dreams in Darkness"... pfff.. wow... Leírhatatlan milyen volt újra, felnőttesebb fejjel látni..."Where no man has gone before"
Amúgy anno már lehetett kapni az újságosoknál pl a Batman-t 92-től. Sőt mi több, nekem még volt a Batman: A gyilkos tréfából is egy példányom, ami azóta sajnos a sok-sok egyéb lapszámmal egyetemben szőrén-szálán eltűnt. Annak ellenére, hogy már akkor is szerettem a karatert, akkor még nem képviselt akkora értéket, mint mondjuk napjainkban. Most már fóliázom, óvom, puszilgatom a meglévő képregényeimet. 
