Az én taktikám az volt, hogy olyan tetőn, ahova nem vezetett létra, sípoltam egy kicsit távolabb az őrtől, aki erre odasétált a földön a legközelebbi pontra és bámult felfelé. Akkor arrébb mentem, ott is sípoltam, mire ő követett... Addig-addig, hogy megkerülte a ház sarkát és a többiek már nem látták. Na, akkor nyakába szakadt az áldás.
De a 2. nekifutásra már a te megoldásod is a kívánt eredményt hozta, szóval: gratula!
