The Witcher 3: Wild Hunt

Azt hiszem én voltam. Szívesen. Gobi neked is

Az esésektől többet haltam az első végigjátszás alatt, mint bármi mástól összesen...

Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.

MM: Na végre, welcome, brother.

A héten megint volt lehetőségem játszani, így folytattam a death marchot, amiben azért egy ideig igencsak kihívásokkal küzdöttem, azaz rá kellett szoknom olyan alap dolgokra, mint a quen használat (korábban használtam talán összesen tízszer) és a gyakori kitérés, de nagyon élvezem. Tegnap egy jó húsz percen át csak a skillpontokat osztottam újra (megint), de egyelőre nem tudok elszakadni a jelek+harc kombinációtól, pedig tudom, hogy van harmincmillió alapanyagom és fullra kifejlesztett főzetkészletem, és csak egyszer kellene túljutnom az “én nem fogok a főzetmérgezéssel meg trutyikkal baszakodni” ellenérzésen, és egy új világ tárulna elém.
Egy kollégám is elkezdte végre, miután évekig hájpoltam, most össze kell írnom neki egy kezdő skillkészletet, ahh, de jó néha a bölcs öreget előadni.

Nem tudom már, hogy ki írta, hogy eséskor gurulni kell, és akkor nem döglök bele, ha lefordulok a létra tetejéről, de áldassék a neve, három év és párszáz óra játék után ez hatalmas minőségi ugrást jelent a játékélményemben.