The Last of Us: Part II

Szerintem korrekt/jó a sztori, csak
- nem olyan 10/10 atomkirályság, mint ami most záporozik az egyik oldalról
- de persze nem is egy 0/10 sjw szutyok, ami jön a másikról
- meg igazából számomra nem is valami extra kiemelkedő érzelmi téren sem.

Hetero nőként mindig bírtam a debella izomkolosszus csajokat, elismerve, hogy a biológiai korlátok miatt rengeteg munka és megfelelő élelmiszerek és kiegészítők kellenek ezen izomkötegek kifejlesztéséhez még békeidőben is, és csak ezért kötök bele abba, hogy pont egy ilyen kajahiányos, sok szempontból realitásra törekvő posztapokaliptikus játékba kellett beleszerkeszteni egy Abby féle amazont. Én vagyok az első, aki azt is elismeri, hogy az esztétikai és a mindkét nemnek kedvező fantáziakiélési szempontokat félretéve nevetségesek a kétajtós szekrényeket összehajtogató ötven kilós csajok a filmművészetben és a játékokban, és egyenesen támogatom, hogy vagy az inkább hihető stealth assassin irányba haladjanak egyes darabok (amelyik akar, nincs baj a szexi bikinis, óriás kardokat hurcoló japán istenőkkel sem, minden elfér a piacon), vagy a “jól, van, az 1-1 pusztakezes harcban is van valamennyi esélye a nőnek, de akkor ő is nagydarab, bocsi” irányt képviseljék a bátrabb játékfejlesztők. Ez megtörtént itt ebben a játékban, amiért részemről taps jár, csak a setting miatt túlméretezettnek tűnnek azok a megélhetési crossfitbajnok izmok, tehát a nagy lelkesedésben átestek a ló túloldalára. Persze, persze, azt már ezerszer láttuk, hogy a húsz éve tartó világégés idején is perfekt Hugh Jackmanek meg Chris Hemsworthök/Pine-ok mászkálnak fel-alá, lehetőség szerint felsőruházat nélkül (támogatom, btw), de az élettani különbségek miatt egy nő esetében ez végképp feltűnő.

És szerintem Abbynek nincs ronda feje, sőt, túlságosan hasonlítanak is egymásra Ellie-vel. (Elmenekül a repkedő rohadó káposzták és paradicsomok elől.)