Baromira szubjektív és személyes, de a régi netnek a valamennyire korlátozott itthoni felhasználóbázisával volt egy klubhangulata. A személyes weboldalak kezdetlegesek / szarok voltak (ízlés szerint aláhúzandó - amúgy az enyéim is
) de volt bennük egy lélek, a toxicitás is megvolt, de valahogy egyrészt jobban kitűnt a szokatlanságával, másrészt a közösségek rendszerint el is simították azt.
Ezzel kontrasztban most úgy érzem, azzal, hogy "mindenki" fent van a neten, egy kicsit senki sincs, ráadásul amúgy is vállalati terület most már a többsége. Olvasom a masszív, ipari portálokat, amelyiknél még egyáltalán van kommentelési lehetőség pl., ott Kovács-Takács anyázza épp a random honfitársát rendszerint épp ugyanúgy, mint egy vagy kettő vagy három évvel ezelőtt, a szemed meg automatikusan ugorja már át ezt. Nem feljössz már, hogy szörfölj (
) ezen a szaron, hanem itt vagy, mert nagyjából muszáj itt lenni.
Ezt csípem a Dome-ban, a hírek, cikkek, kezelhetőség stb. tök korrekt és hasznos, miközben a közösség és a genius loci viszont még az a klesszik aranykorszakos nyomaiban.
Most beletúrtam a backup-mobilvinyómba ("backup" alatt általában az értendő itt, hogy a gépre ledobott atomok előtt jó esetben az összes szart rendszertelenül áthúzom rá egy "Új Mappa (13)"-ba
), ugyanis még gimnazistaként valamiért volt egy olyan szokásom, hogy kb. negyedévente készítettem egy-egy mappát, amibe belehúztam az akkor pörgetett mp3-akat, néhány fényképet, screenshot-ot, ilyesmiket, bár sajnos nem túl bőkezűen. Nem tudom, ilyesmi kinek nosztalgia, mindenesetre íme.
2004 tél | 2005 ősz | 2005 tél | 2006 nyár
