God Of War

Na nekem például nem volt köztudott. Nekem annyi kapcsolatom volt ezzel a játékkal, hogy egyszer elkezdtem nézni belőle egy végigjátszást, mert akkor még szó sem volt arról, hogy bármilyen belsős Sony cucc jön PC-re és egy óra után bealudtam. Attól függetlenül és ez válasz a kérdésre is, én valami teljesen más játékra számítottam a játékmentetét tekintve. Valahová a DMC-Darksiders tengelyre lőttem volna be, ha valaki megkérdez.
A nyomingusz nevet meg az első cirka fél órában megkapta a kölyök, amikor megöltem a trollt. Kb. ott veszítette el a minimális szimpátiámat is.
Az, hogy mennyire éri meg így játszani, a fene tudja, lehet a vége az lesz, hogy tényleg félre fogom tenni, nem ez az első, elvileg hatalmas siker játék, ami így jár. Egyébként attól függetlenül a "sztorira" figyeltem, van benne felirat, ráadásul magyar. A szövegeket is elolvastam, csak tényleg a kölyök hangja idegesít.

jawsika: az a jó, ha egy game legnehezebb fokozata az utolsó percekben is szívat Ez rendben is van, de (szerintem) ez kétféle lehet. Van az a szívtatás, mint teszem azt a Sekiro. Ott tökmindegy milyen szintű vagy, egy sima mob is le tud csapni, de ha ügyesen taktikázol akkor mindent meg lehet ölni. Meg van az a szívatás, aminél itt elengedtem a legnehezebb fokozatot: a sötét elfekhez hasonló ellenfeleket minden játékban rühellem. Ez a gusztustalan, összevissza pattogó, menekülő, sunyi harcmodor nekem nagyon ellenszenves. És akkor rám dob belőlük ötöt. Azt a részt szerintem még legkönnyebb fokozaton is utálni fogom.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Ez az új rész köztudottan egy olyan apa és fia közötti kapcsolatra épül, ahol az apa nem tudta még feldolgozni az "előző" életében elkövetett tetteit, köztük a saját családja lemészárlását, és erre rájön még az új életében ismét bekövetkezett gyász, és az, hogy eddig nem épített kapcsolatot a fiával az érzelmi zárkózottsága miatt, ahogy az "előző" életében sem volt erre igazán esélye.

Az egész történet erre helyezi a hangsúlyt.

Mindenféle támadás nélkül, minek vetted meg, ha ennek tudatában voltál (eltekintve a hörcsöggyűjtéstől)? Az egyéni ízléstől, és a történet egyéni megítélésétől függetlenül a "nyomingusz" nem erős egy kicsit? Szíved joga, hogy ne tetszen, de ebben az esetben talán kár volt "pénzt" áldozni rá az idő "elütésére", ha ennyire látványosan nem tudsz kapcsolódni a történethez (szerk., lásd: "Viszont mióta teljesen levettem a hangot a játékról és hangoskönyvet hallgatok közben egész elviselhető lett nyomingusz is." - egy történetalapú játéknál van értelme csak azért végighentelni rajta, mert vannak benne bossfightok, meg ellenfelek?).

Egyfelől sehol nem írta a játék, hogy a GMGOW az NG+-ra van kitalálva. Azt se tudtam, hogy van benne, mert soha nem foglalkoztatott különösebben ez a játék. Lásd ugyanitt a 379es hsz-em. Szóval kis túlzással azt is lehet mondani, hogy nálam hátrányból indult. Egyébként nem lenne baj a nehézség, a hasadékot is megcsináltam cirka 10-12 próbálkozásból, pedig a két ellenfél közül az egyik simán oneshotolt. De azok legalább küzdöttek, nem pattogtak össze-vissza.

Másrészt, a hang nem a nehézség miatt lett levéve, hanem azért, mert nyomingusz bármikor megszólal és borsódzik a hátam. Teljesen mindegy, hogy a csónakban evezek, harcolok vagy átvezető van, nekem ő NE beszéljen. Ebben tökéletesen tudok azonosulni Kratossal. Nem tudom, hogy csak azért, mert IRL is rühellem a kölyköket vagy a szinkronhanggal van bajom, de irritál.

Az az igazság, amolyan rákészülés címen a héten feltettem a Darksiders első részét és ha a grafikát nem nézem akkor nekem az minden téren élvezhetőbb. War-nál sokkal jobban átjön, hogy ő egy badass, nem egy kölyök nyervog a fülembe, hanem Mark "Joker" Hamill és a harc is sokkal fluidabbnak érződik.
De majd meglátom, hátha a sztori mód meg tud győzni, hogy én tévedtem elsőre és csak a nehézség volt a baj. De azért szkeptikus vagyok.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...