Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
Fórum » Hozzászólások, megjegyzések
God of War: Ragnarök teszt – Kratos északi kalandja PC-n is teljessé vált [hozzászólások]
Sok gondom volt a 2-vel. Mindegyik abból fakad, hogy egy trilógiának tervezett sorozatot menet közben két részre rövidítettek és ez brutálisan meglátszott rajta. Az első rész tökéletes, ahogy van. A 2 is az lenne, ha lett volna 3 és nem lett volna két résznyi tartalom összekenve egyetlen epizódba. Ezt nem tudom megbocsátani nekik.
Tudomásom szerint nincs ilyen, sajnos.
Jawsika:
Arra, bizony! Újra is néztem most, és bár a második játék története messze nem 100%-os, de ez az egyik legkreatívabb jelenet, amit az elmúlt évtizedben moziban, képernyőn vagy játékban láttam.
Még DA kommentjére reagálva:
SPOILER
Jawsika:
Arra, bizony! Újra is néztem most, és bár a második játék története messze nem 100%-os, de ez az egyik legkreatívabb jelenet, amit az elmúlt évtizedben moziban, képernyőn vagy játékban láttam.
Még DA kommentjére reagálva:
SPOILER
Félreértés ne essék, nem gondolom, hogy a GoW története kiemelkedően tökéletes lenne, de úgy érzem, hogy nagyon szépen összeér benne egy rakás érdekes elem - a mitológia, a tanmesék, a szülő-gyermek viszony, a gyász stb.
Hogy Faye halála egy meg nem magyarázott rejtély, ami érthető módon hiányérzetet hagy, viszont a játék során szépen jelen vannak a karakter szándékai. A második rész rendesen kifejti, hogy a nő milyen személyiség volt, mi az ő története, és spoilerek miatt nem megyek bele ebbe.
Az első részben pedig annyi volt a célja, hogy az addig félelemből, aggodalomból távolságtartó Kratos és a kiskamasz Atreus között végre kialakuljon egy szoros apa-fiú kapcsolat. Ezért is küldte őket a világ végére, hogy út közben összecsiszolódjanak, hogy Kratos végre megtanuljon emberként viselkedni, a gyerekből pedig ne váljon egy önelégült kis köcsög isten. Az út végén pedig ott várta őket a falfestmény, rajta a próféciával, vagyis Faye magyarázatával, hogy tudják, mivel állnak szemben.
Hogy Faye halála egy meg nem magyarázott rejtély, ami érthető módon hiányérzetet hagy, viszont a játék során szépen jelen vannak a karakter szándékai. A második rész rendesen kifejti, hogy a nő milyen személyiség volt, mi az ő története, és spoilerek miatt nem megyek bele ebbe.
Az első részben pedig annyi volt a célja, hogy az addig félelemből, aggodalomból távolságtartó Kratos és a kiskamasz Atreus között végre kialakuljon egy szoros apa-fiú kapcsolat. Ezért is küldte őket a világ végére, hogy út közben összecsiszolódjanak, hogy Kratos végre megtanuljon emberként viselkedni, a gyerekből pedig ne váljon egy önelégült kis köcsög isten. Az út végén pedig ott várta őket a falfestmény, rajta a próféciával, vagyis Faye magyarázatával, hogy tudják, mivel állnak szemben.
Végül is a mitológiák logikájával is kár vitatkozni
Viszont PC-re nincs PSN, amire elő lehet fizetni és játékokat játszani? Mint a Game Pass. Vagy csak MO-n nincs? Mert az oldal sem jön be.
Viszont PC-re nincs PSN, amire elő lehet fizetni és játékokat játszani? Mint a Game Pass. Vagy csak MO-n nincs? Mert az oldal sem jön be.
Dark Archon
SPOILER
Szerk:
* A képregény fordulatok jelentős része a velünk élő legendákból táplálkozik - azokból a mitológiai elemekből, amelyekből a Marvel könyékig beletúrva merített.
Baldur halálának módja a mitológiából ered, ez pont olyan, mint amikor Akhilleusz csak a sarkánál volt sebezhető, ezt el kell engedni. *
Mindkét északi GoW rész az előre elrendeltetett sorsok témáját pedzegeti, és a második rész kifejezetten arról szól, hogy lehet-e ezeken bármilyen mértékben módosítani, meg említés szintjén arról is, hogy az óriások pszichéjére hogyan hatott ez a nyomasztó képesség.
Van egy zseniális, Shakespeare-i hangulatú jelenet is erről a Ragnarökben.
Faye pedig tudta előre, hogy ő fogja megszülni Lokit, és hogy meg fog halni, és a halála fogja berobbantani a Ragnarököt. Ő azon igyekezett, hogy Kratos és Atreus előre megírt, a falra felrajzolt sorsát módosítsa, mert nem csak az Asgard bukását megígérő jóslat kulcsfiguráit látta bennük, hanem a szeretett férjet és gyereket.
*
Mindkét északi GoW rész az előre elrendeltetett sorsok témáját pedzegeti, és a második rész kifejezetten arról szól, hogy lehet-e ezeken bármilyen mértékben módosítani, meg említés szintjén arról is, hogy az óriások pszichéjére hogyan hatott ez a nyomasztó képesség.
Van egy zseniális, Shakespeare-i hangulatú jelenet is erről a Ragnarökben.
Faye pedig tudta előre, hogy ő fogja megszülni Lokit, és hogy meg fog halni, és a halála fogja berobbantani a Ragnarököt. Ő azon igyekezett, hogy Kratos és Atreus előre megírt, a falra felrajzolt sorsát módosítsa, mert nem csak az Asgard bukását megígérő jóslat kulcsfiguráit látta bennük, hanem a szeretett férjet és gyereket.
Szerk:
* A képregény fordulatok jelentős része a velünk élő legendákból táplálkozik - azokból a mitológiai elemekből, amelyekből a Marvel könyékig beletúrva merített.
SPOILER
Én ettől a "sors előre meg van írva" meg a halott már mindent tudott, és még le is rajzolta, és milyen tökjó lesz, ha megtalálják, miután rituálisan elégették faszságtól már idegbajt tudok kapni, legyen szó játékról vagy filmről. Meg senki nem szól semmit, de utólag persze kiderül, hogy ez isten, az óriás, amaz meg tűzoltó vagy vadakat terelő juhász.
Ha Faye olyan tök okos volt, meg ennyi ideje akadt még, hogy telerajzoljon 9 világot, akár a saját halálát is megláthatta / megakadályozhatta volna, nem?
Elképzelem...
Faye: Atreus, Kratos, egy időre most elmegyek, dolgom van.
Kratos: hogyhogy, miért, mikor jössz?
Faye: 5-10 év, meg kéne egy nagy vödör aranyfesték is.
Atreus: jól vagy?
Faye: meg fogok murdelni, de tök vicces lesz, ahogy találgattok, merre menjetek szétszórni a hamvaimat. Igaz?
Kratos: indeed.
A halhatatlan egy tökre véletlen, de amúgy előrelátható fordulattól mégis halható lesz, itt épp szálka ment a kezébe. Meg egyébként az ilyen karaktereknek köztudottan nárcisztikus seggfejeknek kell lenniük, akit senki és semmi nem érdekel, kivéve, ha a narratíva azt hirtelen megköveteli.
Ja, ez meg akarja ölni anyut, a másik aput, mert nem kapott felhúzhatós kacsát szülinapjára. Biztos volt az is, hogy a tesót is, csak nem figyeltem. Ócska képregény fordulatok, na.
Ha Faye olyan tök okos volt, meg ennyi ideje akadt még, hogy telerajzoljon 9 világot, akár a saját halálát is megláthatta / megakadályozhatta volna, nem?
Elképzelem...
Faye: Atreus, Kratos, egy időre most elmegyek, dolgom van.
Kratos: hogyhogy, miért, mikor jössz?
Faye: 5-10 év, meg kéne egy nagy vödör aranyfesték is.
Atreus: jól vagy?
Faye: meg fogok murdelni, de tök vicces lesz, ahogy találgattok, merre menjetek szétszórni a hamvaimat. Igaz?
Kratos: indeed.
A halhatatlan egy tökre véletlen, de amúgy előrelátható fordulattól mégis halható lesz, itt épp szálka ment a kezébe. Meg egyébként az ilyen karaktereknek köztudottan nárcisztikus seggfejeknek kell lenniük, akit senki és semmi nem érdekel, kivéve, ha a narratíva azt hirtelen megköveteli.
Ja, ez meg akarja ölni anyut, a másik aput, mert nem kapott felhúzhatós kacsát szülinapjára. Biztos volt az is, hogy a tesót is, csak nem figyeltem. Ócska képregény fordulatok, na.
Dark Archon
Tartom, hogy az ER-ben a legnagyobb ellenfél a gravitáció.
DA:
A vánszorgás és a lassúság nekem is a halálom, és leginkább ezért esik nehezemre sok régi kiváló platformer/akciójátékot ismét előszedni, mert kiidegel az ottani mozgáskultúra. (De pl. egy 2014-es AC Unity a mai napig megállja a helyét.)
Már csak ebből és az átugorhatatlan kis cutscene-ekből is következik, hogy az RDR2-vel nem vagyok barátságban. Nagyon szeretek egy-egy játékban 100-200-400 órákat eltölteni, de csak akkor, ha dinamikusan tudok haladni.
Aláírom, hogy Kratosék időhúzó teleportációi is idegesítőek, de ott mindig ellensúlyoztak azzal, hogy az átmenetelek során Mimir lore-kiselőadásokat tartott, amik engem érdekeltek.
GoW sztori:
A játékok történetét nem érdemes más médiumokkal összehasonlítani, papíron persze, hogy a hangyafasznyit eredetibb filmes forgatókönyv fog győzni, viszont ahogy a GoW építkezik, az fantasztikus, szemlátomást sokat érlelték, hogy az apa-fia kapcsolat, a mitológia és a játékmenet* egymást erősítsék. Ez a kiforrottság a Ragnarökben már nincs jelen.
*Masszív GoW spoiler
SPOILER
Az utolsó fősztori szerinti jelenetet akárhányszor nézem újra, libabőrös leszek.
DA:
A vánszorgás és a lassúság nekem is a halálom, és leginkább ezért esik nehezemre sok régi kiváló platformer/akciójátékot ismét előszedni, mert kiidegel az ottani mozgáskultúra. (De pl. egy 2014-es AC Unity a mai napig megállja a helyét.)
Már csak ebből és az átugorhatatlan kis cutscene-ekből is következik, hogy az RDR2-vel nem vagyok barátságban.
Nagyon szeretek egy-egy játékban 100-200-400 órákat eltölteni, de csak akkor, ha dinamikusan tudok haladni.
Aláírom, hogy Kratosék időhúzó teleportációi is idegesítőek, de ott mindig ellensúlyoztak azzal, hogy az átmenetelek során Mimir lore-kiselőadásokat tartott, amik engem érdekeltek.
GoW sztori:
A játékok történetét nem érdemes más médiumokkal összehasonlítani, papíron persze, hogy a hangyafasznyit eredetibb filmes forgatókönyv fog győzni, viszont ahogy a GoW építkezik, az fantasztikus, szemlátomást sokat érlelték, hogy az apa-fia kapcsolat, a mitológia és a játékmenet* egymást erősítsék. Ez a kiforrottság a Ragnarökben már nincs jelen.
*Masszív GoW spoiler
SPOILER
Pl. Faye rajzolgatott tele mindent az arany festékkel, hogy ezzel segítse halála után Kratos és Atreus útját.
Az utolsó fősztori szerinti jelenetet akárhányszor nézem újra, libabőrös leszek.
Egy nehezebb boss-nál azért fasza lenne, ha egy életcsíknál leesés miatt kellene újrakezdeni.
Egyelőre csak kibicként beleolvasgatok a topikba, mert érdekel a GoW "reboot" (J.I.B. és Aribeth is jókat írt/mondott róla), így lehet, hogy valamikor majd beszerzem a 2022-ben PC-re megjelent részt, s utána esetleg később a Ragnarököt is. Viszont ezen a megjegyzéseden (egész évben eddig a Dark Souls sorozat és az Elden Ring ment nálam - utóbbi most is megy, immár a harmadik végigjátszással) hangosan felröhögtem, ugyanis nem egyszer előfordult velem a fenti játékok egyik-másikában, hogy boss harc közben, már a győzelem küszöbén zuhantam a halálba
(Szerk: mondjuk én pont a valkűröket fogom várni benne, mert a soulslike játékok után a sima ellenfelek/"közönséges bossok" elleni harcok - nyilván más lesz kicsit és bele kell azért szokni - valószínűleg nem fognak megríkatni/kétségbeesésbe hajszolni
)
Egyelőre csak kibicként beleolvasgatok a topikba, mert érdekel a GoW "reboot" (J.I.B. és Aribeth is jókat írt/mondott róla), így lehet, hogy valamikor majd beszerzem a 2022-ben PC-re megjelent részt, s utána esetleg később a Ragnarököt is. Viszont ezen a megjegyzéseden (egész évben eddig a Dark Souls sorozat és az Elden Ring ment nálam - utóbbi most is megy, immár a harmadik végigjátszással) hangosan felröhögtem, ugyanis nem egyszer előfordult velem a fenti játékok egyik-másikában, hogy boss harc közben, már a győzelem küszöbén zuhantam a halálba
(Szerk: mondjuk én pont a valkűröket fogom várni benne, mert a soulslike játékok után a sima ellenfelek/"közönséges bossok" elleni harcok - nyilván más lesz kicsit és bele kell azért szokni - valószínűleg nem fognak megríkatni/kétségbeesésbe hajszolni
)Endure. In enduring, grow strong.
Kinek mi.
Én most jutottam el csak a 2018-as God of War-ig és az atmoszféra, a történetmesélés nálam nagyon betalált, a "You will always be a Monster. I know but I am your monster no longer." jelenethez és az azt követő kaszaboláshoz még csak hasonló sincs a 2013-as TR-ben.
Bár azt végigjátszottam anno, valójában tök unalmas, önismétlő volt (A Rise már sokkal jobb ilyen szempontból).
Elsőre nekem is furcsa volt, hogy nem lehet ugrani és nem enged leesni a cliffeken a játék, de sokszor ez kényelmesebbé teszi, hogy nem kell erre figyelni. Egy nehezebb boss-nál azért fasza lenne, ha egy életcsíknál leesés miatt kellene újrakezdeni. A hegyre menet, Hræzlyr előtt a faliftes harcoknál konkrétan horror lett volna, ha le lehet esni.
Nekem az volt inkább furcsa mechanika, hogy mennyi elérhetetlen hely és legyőzhetetlen ellenség van, amiket/akiket később lehet csak legyűrni és ha túl korán megyek oda, akkor one-hitelnek, pedig level 4 vagyok. Amikor meg lett a piros gránátizé+áramnyíl kombó és a titkos termeket feloldó penge, akkor pláne belelkesültem, de mikor az Valkyr megölt Odin terménél, konstatálnom kellett, hogy még mindig szar vagyok és Muspelheim-be se merek elmenni. Ezek mondjuk az endgame/100% miatt nem rossz dolgok, kíváncsi vagyok, ha vége a sztorinak, akkor szabadon bebarangolható lesz-e a világ vagy teljesen előlről kell kezdeni a 100%-hoz.
Na de ezek miatt leszarozni a játékot, az igen furcsa.
Én most jutottam el csak a 2018-as God of War-ig és az atmoszféra, a történetmesélés nálam nagyon betalált, a "You will always be a Monster. I know but I am your monster no longer." jelenethez és az azt követő kaszaboláshoz még csak hasonló sincs a 2013-as TR-ben.
Bár azt végigjátszottam anno, valójában tök unalmas, önismétlő volt (A Rise már sokkal jobb ilyen szempontból).
Elsőre nekem is furcsa volt, hogy nem lehet ugrani és nem enged leesni a cliffeken a játék, de sokszor ez kényelmesebbé teszi, hogy nem kell erre figyelni. Egy nehezebb boss-nál azért fasza lenne, ha egy életcsíknál leesés miatt kellene újrakezdeni. A hegyre menet, Hræzlyr előtt a faliftes harcoknál konkrétan horror lett volna, ha le lehet esni.
Nekem az volt inkább furcsa mechanika, hogy mennyi elérhetetlen hely és legyőzhetetlen ellenség van, amiket/akiket később lehet csak legyűrni és ha túl korán megyek oda, akkor one-hitelnek, pedig level 4 vagyok. Amikor meg lett a piros gránátizé+áramnyíl kombó és a titkos termeket feloldó penge, akkor pláne belelkesültem, de mikor az Valkyr megölt Odin terménél, konstatálnom kellett, hogy még mindig szar vagyok és Muspelheim-be se merek elmenni. Ezek mondjuk az endgame/100% miatt nem rossz dolgok, kíváncsi vagyok, ha vége a sztorinak, akkor szabadon bebarangolható lesz-e a világ vagy teljesen előlről kell kezdeni a 100%-hoz.
Na de ezek miatt leszarozni a játékot, az igen furcsa.
Legnépszerűbb cikkek
- 1. Ghost Master: Resurrection teszt – Visszatért a 2000-es évek egyik legegyedibb stratégiai játéka
- 2. Pragmata teszt – Egy ikonikus kaland a Hold felszínén
- 3. Pár héttel az early access premier előtt mutatták be a Heroes of Might & Magic: Olden Era új népét
- 4. Life is Strange: Reunion teszt – A Marvel-moziverzum szintjét hozza a Deck Nine új kalandjátéka
- 5. Minos teszt – A mitikus Minótaurosz mindennapjait mímelhetjük
Legfrissebb fórumtémák
- 22:03
- I Am Jesus Christ teszt – Megváltószimulátor [hozzászólások] [24]
- 16:39
- Rise of Piracy early access próbakör [hozzászólások] [5]
- 12:08
- Pragmata teszt – Egy ikonikus kaland a Hold felszínén [hozzászólások] [1]
- 10:28
- Helyzetjelentés [157593]
- 17:53
- :::Music Club::: |House,Trance,Techno| [9511]
- 12:53
- Sorozatok [11004]
- 16:32
- Rossz PC játék sorozat [673]
- 22:50
- Mit játszottál végig legutóbb? Értékeld! [1576]
- 14:18
- Aliens: Dark Descent teszt – Jézus helyett xenomorph jön Xenteste [hozzászólások] [41]
- 12:56
- GG - GameGuess játék [968]
